Az elmúlt 1-2 év magasabb inflációs környezetet hozott nem csak Európában, hanem a világgazdaságban egyaránt. Az Európai országokat tekintve, Magyarország kiemelkedő adatta rukkolt elő, ugyanis 20%-nál is magasabb inflációs adatot produkált. A világgazdaság szempontjából rendkívül fontos, hogy a vezető országok – amelyekhez a világ minden országa kötődik valamilyen formában – milyen gazdasági folyamatokon mennek keresztül, ugyanis az valamelyest irányadó lehet a kisebb gazdasággal rendelkező országok esetén. Kínában jelenleg – mint a világ egyik vezető gazdasága – az infláció csökkeni kezdett, de a dezinfláció még nem következett be. A következőkben megnézzük, hogy ezen folyamat milyen jelentőséggel bírhat hazánkra és az Európai országokra, azon belül az Európai Unióra nézve.
Mit is jelent az infláció, a dezinfláció és a defláció?
Ahhoz, hogy nagyjából tisztában legyünk azzal, hogy a Kínában megjelenő defláció mit jelent a világgazdaság és a Magyarországhoz hasonló európai országokra nézve, fontos, hogy először tisztázzunk néhány alapfogalmat. Valószínű, hogy a dezinfláció, defláció és infláció közül a legutóbbit gondolhatjuk, hogy közelebb áll hozzánk. Azonban az jelenlegi magas inflációs környezet után amennyiben csökkeni fog az infláció – márpedig úgy néz ki, hogy igen – sűrűbben fogunk találkozni a dezinfláció kijelentéssel is. Az infláció alatt azt értjük, amikor a fogyasztók egy részére, a Központi Statisztikai Hivatal által összeállított fogyasztói kosár alapján összeadjuk, hogy azon vásárlás mennyibe kerül. Ezen fogyasztói kosárban azon termékeket válogatják bele, hogy meglehetőleg a gazdaság minél több szegmensében előforduló és a fogyasztókat érintő termék belekerüljön. Az inflációról pedig akkor beszélhetünk, amikor ezen fogyasztói kosár egy évvel később drágább az előző évben, ugyanabban az időpontban vásárolt kosárhoz képest. Vagyis, ha a júliusi infláció 10%, akkor azt jelenti, hogy az előző év júliusához képest a kosár végösszege 10%-kal több. Vagyis ebben benne lehet az is, hogy az egyik termék 30%-kal drágult, míg a másik 30%-kal olcsóbb lett. Ami jelenleg Kínában történik – a defláció – azt jelenti, hogy az inflációs ráta negatív irányba csap át és az árak csökkenni kezdenek, vagyis az árszínvonal csökken és a pénz vásárlóértéke nő. Míg ezzel szemben a dezinfláció azt jelenti, amikor az inflációs ráta ugyan pozitív, de a fogyasztói kosár végösszege alacsonyabb értékben drágult, mint az előző évben. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a tavalyi magas árak ne maradhatnának fenn továbbra is, ugyanis a dezinfláció esetén az inflációs ráta ugyanúgy pozitív előjelű, csak az előző évi infláció mértéke csökken.
Milyen hatással bír a Kínában zajló deflációs folyamat?
A defláció számítása ugyanúgy történik, mint az inflációé, hogy az előző évi fogyasztói kosár árát hasonlítják a jelenhez. Kínában tavasszal minimális infláció volt (0,1%; 0,2%), azaz nagyjából stagnáltak az árak a tavalyi év ezen időszakához képest. Azonban júliusban 0,3%-os defláció volt, vagyis tavalyhoz képest csökkentek az árak.
- ábra: Az inflációs ráta alakulása Kínában az utóbbi egy évben
forrás: tradingeconomics.com
Az ábrán látható a folyamat, miszerint a tavaly augusztusi és szeptemberi 2,5% és 2,8%-os értékhez képest folyamatosan csökkent egy év alatt az infláció, vagyis dezinfláció volt, hiszen az inflációs ráta pozitív előjelű volt, a pénz vásárlóértéke ugyanúgy romlott, csak kisebb ütemben. A jelenlegi dezinflációra számítani lehetett, amikor áprilisban már 0,1%-ra esett vissza az infláció.
Az deflációs környezetet már előre jósolni lehetett, miután júliusban óriásit esett a kínai kereskedelem mértéke, hiszen az export és az import is kevésbé teljesített jól, mint amire vártak a szakértők. Kína, mint a világ egyik vezető gazdasága iránymutató lehet a visszaesett export és import tekintetében, ugyanis az export visszaesése azt mutatja, hogy a gazdasági kapcsolatban lévő országok gazdasága is lelassult, hiszen azok kevesebbet importálnak Kínából. Az export éves szinten 14,5 %-ot esett vissza tavalyhoz képest júliusban, az import pedig – valamelyest kevesebb – 12,4 %-kal csökkent. Az import csökkenés több mindent jelenthet. Egyrészt lehet az export érték csökkenésének következménye –attól függően, hogy az export mennyire függ Kínában az importtól, vagyis a külföldre történő értékesítés mennyire jelent olyan árukat, amelyekhez először importálásra van szükség, hiszen pl. adott esetben olyan alapanyagból készül, amelyből Kínában nincs, vagy nincs elegendő, hogy az exportnak meg tudjanak felelni. Emellett azt is jelentheti, hogy a kínai állampolgárok és rosszabbul élnek és nincs meg az a fizetőképes kereslet, amely egy évvel ezelőtt erősebb volt.
Összefoglalva
A Kínában lezajlódó deflációs folyamat okot adhat arra, hogy kövessük a gazdasági híreket – amennyiben érintettnek érezzük magunkat -, hiszen a magas inflációs adatokból következő defláció azt mutatja, hogy a gazdaság erőteljesebben lassult le, mint ami az egészséges lett volna, azonban a fogyasztók rövid távon a pozitív dolgait is érzékelni fogják majd, hiszen azt látják a megélhetési költségeiken, hogy nem a felével vagy teljes egészével drágultak meg, mint tavaly ilyenkor, amikor az élelmiszer árak az egekbe szaladtak.
