Körülbelül 10-15 évvel ezelőtt a gyenge forintárfolyam ténylegesen jótékonyan hatott a hazai gazdaságra, azonban ez így már egyáltalán nem igaz. A fizetőeszközünk árfolyamingadozása – és persze rendszeres gyengülése – olyan szinten járul hozzá az infláció növeléséhez, ami már a GDP-t is mérsékli. Az MNB friss tanulmányából sok érdekességet megtudhatunk.
Gyenge forintárfolyam: jó vagy rossz?
Melyik a kedvezőbb az országunk szempontjából: az erős vagy a gyenge forint? Tették fel a kérdést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői, majd keresték rá a választ. A nemrégiben publikált tanulmányból kiderül, hogy a forintárfolyam a vezető devizákhoz képest jelentős befolyásoló erővel bír a hazai gazdaság teljesítményében. Ez számos különböző dologban megjelenik, többek között a külkereskedelemben és a deviza hitelpiacon is.
A külkereskedelem esetében a gyenge forintárfolyam egy tovagyűrűző folyamatot indít el. Az exportra termelő vállalatok teljesítményére pozitív hatást gyakorol, ugyanis versenyképesebb áron gyárthatják le termékeiket, ami a GDP-t növeli. Mindazonáltal a forint gyengülése negatívan hat az inflációra, ugyanis az importált termékek árszínvonala magasabb lesz. A magas infláció pedig letöri a belső keresletet, ami kifejti hatását a gazdaság növekedésére is. A devizahitellel rendelkező ügyfelek helyzetét szintén rontja a gyenge forintárfolyam. Habár a lakossági ügyfelek nem igazán vesznek már devizában hitelt, a vállalati szektorban az igénylés az elmúlt időszakban megnövekedett.
Nem olyan egyértelmű, mint ahogyan látszik
A tanulmányban ismertetett három tényező – a külkereskedelem, infláció, devizahitelesek – közül az előbbi a leginkább hivatkozott. Ugyanakkor az is lényeges, hogy a másik két tényezőt is szem előtt tartsák a szakértők, amikor a forintárfolyam reálgazdaságra gyakorolt hatását kalkulálják.
Viszonylag sokáig volt elterjedve az a nézet, hogy a forint gyengélkedése kedvezően hat a gazdaságra. A jótékony hatást azonban visszaveti, ha a cégek euróban intézik beszerzéseiket, eurós költségei vannak (pl. raktárbérlés), illetve ha nő az import. 2022-ben hasonló esetet láthattunk az energiaárak elszállásakor, ugyanis az energiahordozók behozatalára kényszerült az ország.
A regionális szomszédok közül Magyarország feldolgozóiparának van a leginkább szüksége a behozatalra. A feldolgozóipar kibocsátáshoz mért behozatala
- Magyarországon több mint 52 százalék,
- Lengyelországban 25,6 százalék,
- Romániában pedig csupán 17,3 százalék.
A gyenge fizetőeszközön elnyerhető előny tehát a hazai vállalkozások számára jócskán kisebb, mint a román vagy lengyel társak esetében. Az MNB szakértői szerint a kis- és középvállalatok helyzete nem annyira vészes, ugyanis költségeik kisebb része keletkezik csak devizában.
Ugyanakkor a gyenge forintárfolyam a kkv-k számára sem jelent nagyobb előnyt. Egy 10 százalékos forintgyengülés 2010-ben 30 százalékkal növelte annak az esélyét, hogy egy hazai kkv elkezd exportra termelni. Ez 2010 és 2019 között 7-8 százalékkal járult hozzá ezen cégek bevételnövekedéséhez.
A gyenge valuta csak rosszat hoz magával
Az elmúlt néhány évben egyre inkább előtérbe került az a döntés, hogy a forintgyengülést gyorsabban beépítik a cégek áraikba. A jegybank számításai alapján egy mostani 1 százalékos leértékelődés 0,25-0,35 százalékkal dobja meg a fogyasztói árakat egy év alatt. Ez korábban mindössze 0,1-0,2 százalék volt. Látható tehát, hogy a gyengülés kétszeres gyorsasággal drágít most.
Mindez azt hozza magával, hogy az exportra termelő cégek versenyelőnye is visszaesett a gyenge forintárfolyam miatt 2010-hez képest. Egy jelenlegi 10 százalékos gyengülés a korábbi 7-8 helyett már csak 6 százalékkal növeli egy átlag kisvállalkozás exportbevételét. A pozitív hatás tehát még mindig érvényes, csak már nem akkora mértékben.
Az exporton elért nyereséget viszont a cégek elbukhatják a belső kereslet mérséklődésén. Ez azon alapul, hogy a gyenge forintárfolyam feltüzeli az inflációt. Idén ez odáig fajult, hogy mérséklődtek a reálbérek is.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy habár a lakosság egyre kisebb arányban rendelkezik devizahitellel, ez nem mondható el a kormányról. A devizában felhalmozott adósság szintén visszaveti a gyenge forinthoz társított kedvező hatásokat.
Mindent összevetve tehát a gyenge forintárfolyam a 2010-es években jótékonyan hatott a magyar gazdaságra. Ez a 2015-2019 közötti időszakban pedig inkább már semleges volt. Jelenleg viszont kimondottan hátrányos hatásai vannak.
