Amikor egy lakásba költözünk, vállalkozást indítunk vagy esetleg egy járművet bérlünk, gyakran találkozunk olyan kifejezésekkel, mint kaució, kaukció vagy óvadék. Egy lakásbérlésnél például melyik kifejezés a helyes? Ezek a szavak hasonlóaknak tűnhetnek, de a valóságban is ugyanazt a pénzügyi fogalmat jelentik?
A kaució és az óvadék is egyfajta pénzügyi garanciát jelent, de a két kifejezés között meglepő módon nincs különbség. Ezek a fogalmak a bérbeadási és kölcsönzési ügyletek során kerülnek előtérbe. Ezeket tehát mind a bérbeadók, mind a bérlők szempontjából érdemes megismernünk. A cikkből megtudhatod, hogy mik a hasonlóságok, mikor jár vissza a kaució és mire használható fel. Ha nem szeretnél a sorokon átívelő jogszabályokkal és szakszavakkal bajlódni, akkor tarts velünk!
Kaució, kaukció, óvadék – ezek egymás szinonimái?
Első lépésként azt szükséges tisztázni, hogy melyik fogalom pontosan mit is jelent.
A kaució voltaképpen az óvadék köznyelvben használt szinonimája. Sőt, sokan az óvadék fogalmával még nem is találkoztak, csak a kaucióéval. A kaució alapvetően úgy azonosítható, mint egy biztosíték. Már a leendő albérlet keresgélésekor fel szokták tűntetni a hirdetők, hogy mennyi az ingatlan havi bérleti díja és a kaució. A kaució általában megegyezik a bérleti díj mértékével, rendszerint 2-3 havi kauciót szoktak a tulajdonosok kérni.
A kaució tehát a biztosíték, de akkor mi lehet az ehhez nagyon hasonló kaukció jelentése? Ez egy trükkös kifejezés, hiszen a kaukció, mint szó és fogalom nem létezik. A szó feltehetőleg a kaució félrehallásából, esetleg a kiejtésének megkönnyítéséből jött létre. Bár sokan így használják, ez nem helyes, ráadásul nem is létező kifejezés. Amennyiben arra kerül a sor, akkor ezt a kifejezést felejtsük el, használjuk helyette a kaució vagy az óvadék szavakat!
Ahogyan írtuk, a kaució és az óvadék ugyanazzal a mögöttes tartalommal rendelkezik. A kettő között annyi a különbség, hogy míg a köznyelv a kauciót használja, addig a jogi nyelvezet az óvadékot. Ráadásul a törvényben is óvadékként találkozhatunk a biztosítékkal. Az óvadék tulajdonképpen akkor nyújt biztosítékot, ha a szerződő fél szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti vagy kárt okoz.
Mi lehet óvadék?
A jog számos dolgot nevesít, ami lehet óvadék. Ezek teljeskörű bemutatása helyett nézzük meg inkább azt, amely a leggyakrabban fordul elő. Ez pedig a pénz, azaz kaucióként általában pénzt adunk vagy kérünk. Ezen belül is tipikusan a készpénz jellemző, de az is lehetséges, hogy a bankszámlánkon egy adott összeg legyen a kaució tárgya. Utóbbit a köznyelvben bankszámlapénzként, a Polgári Törvénykönyvben fizetésiszámla-követelésként találhatjuk meg.
Amennyiben albérletbe költözünk, a lakás tulajdonosa az első havi bérleti díj mellé gyakran előír kéthavi kauciót is. Ekkor a kaució többnyire pénzóvadékot jelent, azaz pénzt adunk át a főbérlőnek. A kaució átadására van lehetőség készpénz, bankszámlára való befizetés vagy átutalás formájában. Mindegyik módszernek ugyanaz a lényege: az óvadék teljes összegét megkapja a bérbeadó.
Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a főbérlőnek odaadott pénz csakis abban az esetben lesz óvadék, ha ebben a felek megállapodtak. Ez azt is jelenti, hogy a szerződésbe bele kell foglalni, hogy az óvadék mekkora összeget jelent. Emellé azt is rögzíteni kell, hogy mi minősül előre megfizetett bérleti díjnak.
Hogyan történhet a kaució felhasználása?
Az ingatlan tulajdonosa a kauciót akkor használhatja fel, ha az albérlő megszegi fizetési kötelezettségét vagy pedig kárt okoz. Például felhasználható az óvadék, ha a bérlő az ingatlan bérleti díját nem fizeti meg vagy a lakás közüzemi számláit sem rendezi. (Utóbbi csak akkor merülhet fel indokként, ha a szerződés tartalmazza, hogy a bérlőnek kell azt megfizetni.) A kaució akkor is felhasználásra kerülhet, ha az albérlő az ingatlanban kárt okoz.
Minden esetben az a fontos, hogy a bérbeadó csakis indokolt esetben használhatja fel az óvadékot. Ez azt is jelenti, hogy egyéni igényeit nem finanszírozhatja belőle. A kaució tehát az a biztosíték, ami a bérbeadónak nyújt egyfajta biztonságot.
Mindazonáltal a bérbeadó sem használhatja ki ezt a helyzetet. Többek között nem használhatja fel valótlan károkra. Ezt nyomatékosítja az is, hogy a kaució felhasználását igazolni kell a bérlő felé, vagyis hogy mekkora összeget és mire használt fel a pénzből. Emellett pedig javasolt lakásbiztosítást is kötni az ingatlanra.
Visszakapható a kaució?
Az ingatlanbérlés példájánál maradva ha megszűnik a felek közötti bérleti viszony, akkor a kaucióval a tulajdonos köteles elszámolni. Ez arra vonatkozik, hogy a főbérlő utánajár, hogy hiányzik-e bármilyen fizetési kötelezettség rendezése, valamint lett-e kár az ingatlanban. Optimális esetben az albérlő kifizette a bérleti díjakat és a számlákat, nem okozott kárt sem, így a teljes kaució megilleti őt.
Ahhoz, hogy az esetleges konfliktusokat elkerüljük, lényeges, hogy a bérleti szerződés pontosan és alaposan legyen összeállítva. Ide tartozik az is, hogy konkrétan meg legyenek fogalmazva a felek kötelezettségei. Mindemellett az is fontos, hogy a beköltözéskor és kiköltözéskor is megfelelően részletezve rögzítsük az ingatlan akkori állapotát. Ehhez kulcsfontosságú a felek együttműködése.
Ebben a cikkben részletesen körüljártuk a kaució és az óvadék fogalmát, két olyan pénzügyi biztosítékot, amelyek gyakran előfordulnak a bérbeadási és kölcsönzési ügyletek során. Annak érdekében, hogy mind a bérbeadók, mind a bérlők tisztában legyenek az ezek közötti különbségekkel, először is a két kifejezést szükséges megismerni. A bemutatott információk segítenek tisztázni, hogy miben különbözik a kaució, a kaukció és az óvadék, és hogyan használhatók fel a pénzügyi biztonság és felelősség szempontjából.
