2024. április 23., kedd

Kaució, kaukció és óvadék – mi micsoda?

Amikor egy lakásba költözünk, vállalkozást indítunk vagy esetleg egy járművet bérlünk, gyakran találkozunk olyan kifejezésekkel, mint kaució, kaukció vagy óvadék. Egy lakásbérlés esetén például melyik kifejezés a helyes? Ezek a szavak hasonlóaknak tűnhetnek, de a valóságban is ugyanazt a pénzügyi fogalmat jelentik?

Ezek a fogalmak a bérbeadási és kölcsönzési ügyletek során kerülnek előtérbe, így bérlői és bérbeadói oldalon is érdemes tisztában lenni velük. Cikkünkből megtudhatod, hogy mik a hasonlóságok, mikor jár vissza a kaució és mire használható fel. Ha nem szeretnél a sorokon átívelő jogszabályokkal és szakszavakkal bajlódni, akkor tarts velünk!

Kaució, kaukció, óvadék – ezek egymás szinonimái?

A kaució és kaukció kifejezésekkel gyakran találkozhatunk albérleti hirdetéseknél, míg az óvadék kifejezése inkább filmekből lehet ismerős. Első lépésként azt szükséges tisztázni, hogy melyik fogalom pontosan mit is jelent.

Kaució és óvadék

A kaució voltaképpen az óvadék köznyelvben használt szinonimája. Sőt, sokan az óvadék fogalmával még nem is találkoztak, csak a kaucióéval. A kaució alapvetően úgy azonosítható, mint egy biztosíték vagy letét. Már az ingatlan kiadásakor fel szokták tüntetni a hirdetők, hogy mennyi az ingatlan havi bérleti díja és a kaució.

A kaució általában megegyezik a bérleti díj mértékével, rendszerint 2 havi kauciót szoktak a tulajdonosok kérni. Egy minőségibb berendezéssel rendelkező ingatlan esetén vagy kisállattal való beköltözéskor jellemzően elkérhetnek 3 havi kauciót is előre. Ugyanakkor találni 1 havi kaució mellett is albérletet, bár ez igencsak ritka. Láthatóan az albérleti piac a kéthavi óvadékot fogadta el.

A kaució és az óvadék tehát ugyanazzal a mögöttes tartalommal rendelkezik. A kettő között annyi a különbség, hogy míg a köznyelv a kauciót használja, addig a jogi nyelvezet az óvadékot. Ráadásul a törvényben is óvadékként hivatkoznak a biztosítékra. Az óvadék tulajdonképpen akkor nyújt biztosítékot, ha a szerződő fél szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti vagy kárt okoz.

Kaukció

A kaució tehát a biztosíték, de akkor mi lehet az ehhez nagyon hasonló kaukció jelentése? Ez egy trükkös kifejezés, hiszen a kaukció, mint szó és fogalom nem létezik. A szó feltehetőleg a kaució félrehallásából, esetleg a kiejtésének megkönnyítéséből jött létre. Bár sokan a kaukció verzióját használják, ez nem helyes, ráadásul nem is létező kifejezés. Amennyiben arra kerül a sor, akkor ezt a kifejezést felejtsük el, használjuk helyette a kaució vagy az óvadék szavakat!

Mi lehet óvadék?

A jog számos dolgot nevesít, ami lehet óvadék. Ezek teljeskörű bemutatása helyett nézzük meg inkább azt, amely a leggyakrabban fordul elő. Ez pedig a pénz, azaz kaucióként általában pénzt adunk vagy kérünk. Ezen belül is tipikusan a készpénz jellemző, de az is lehetséges, hogy a bankszámlánkon egy adott összeg legyen a kaució tárgya. Utóbbit a köznyelvben bankszámlapénzként, a Polgári Törvénykönyvben fizetésiszámla-követelésként találhatjuk meg.

Amennyiben albérletbe költözünk, a lakás tulajdonosa az első havi bérleti díj mellé gyakran előír kéthavi kauciót is. Ekkor a kaució többnyire pénzóvadékot jelent, azaz pénzt adunk át a főbérlőnek. A kaució átadására van lehetőség készpénz, bankszámlára való befizetés vagy átutalás formájában. Mindegyik módszernek ugyanaz a lényege: az óvadék teljes összegét megkapja a bérbeadó.

Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a főbérlőnek odaadott pénz csakis abban az esetben lesz óvadék, ha ebben a felek megállapodtak. Ez azt is jelenti, hogy a szerződésbe bele kell foglalni, hogy az óvadék mekkora összeget jelent, illetve azt is rögzíteni kell, hogy mi minősül előre megfizetett bérleti díjnak.

kaució, kaukció vagy óvadék

Hogyan történhet a kaució felhasználása?

Az ingatlan tulajdonosa a kauciót akkor használhatja fel, ha az albérlő megszegi fizetési kötelezettségét vagy pedig kárt okoz. Például felhasználható az óvadék, ha a bérlő az ingatlan bérleti díját nem fizeti meg vagy a lakás közüzemi számláit sem rendezi. (Utóbbi csak akkor merülhet fel indokként, ha a szerződés tartalmazza, hogy a bérlőnek kell azt megfizetni.) A kaució akkor is felhasználásra kerülhet, ha az albérlő az ingatlanban kárt okoz.

Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy a bérbeadó csakis indokolt esetben használhatja fel az óvadékot. Ez azt is jelenti, hogy egyéni igényeit nem finanszírozhatja belőle. A kaució tehát az a biztosíték, ami a bérbeadónak nyújt egyfajta biztonságot. Bérlőként is bérbeadóként is fontos tudni, hogy a kaució nem lakható le, hiszen biztosíték funkcióval rendelkezik. Ha mégis felajánlaná a lakástulaj, hogy az utolsó két hónapban nem kell fizetni bérleti díjat, de nem jár vissza a kaució, az valójában számára hátrányosabb, mint visszaadni a pénzt. De miért is? A válasz egyszerű: mert az utolsó hónapokban semmi nem fog számára biztosítékként szolgálni.

Mire nem használható fel az óvadék?

Mindazonáltal a bérbeadó sem használhatja ki ezt a helyzetet. Többek között nem használhatja fel valótlan károkra. A berendezések rendeltetésszerű használatából eredő károkat, vagyis az amortizációt sem fedezheti az óvadék. Például ha az asztalnál a széken ülünk, ott eszünk-iszunk és kissé kikopik a székpárnán lévő huzat, az rendeltetésszerű használatból eredő kár. Ezzel ellentétben ha a széket létraként használjuk, hogy elérjük vele a szekrény tetejét, majd így keletkezik kár a székben, az nem rendeltetésszerű használat. Az utóbbi esetben a kaució tehát felhasználható a szék javítására vagy pótlására.

Ezt nyomatékosítja az is, hogy a kaució felhasználását igazolni kell a bérlő felé, vagyis hogy a bérbeadó mekkora összeget és mire használt fel a pénzből. Emellett pedig javasolt lakásbiztosítást is kötni az ingatlanra.

Visszakapható a kaució?

Az ingatlanbérlés példájánál maradva ha megszűnik a felek közötti bérleti viszony, akkor a kaucióval a tulajdonos köteles elszámolni. Ez arra vonatkozik, hogy a főbérlő utánajár, hogy hiányzik-e bármilyen fizetési kötelezettség rendezése, valamint lett-e kár az ingatlanban. Optimális esetben az albérlő kifizette a bérleti díjakat és a számlákat, nem okozott kárt sem, így a teljes kaució megilleti őt.

Amennyiben a bérbeadó indokolatlanul – vagyis bármilyen károkozás nélkül – nem hajlandó visszaadni az óvadék összegét, akkor a bérlő a Polgári Törvénykönyv jogorvoslata szerint járhat el. Ez azt jelenti, hogy hatósági úton visszakövetelheti a korábban átadott óvadék összegét.

Ahhoz, hogy az esetleges konfliktusokat elkerüljük, lényeges, hogy a bérleti szerződés pontosan és alaposan legyen összeállítva. Ide tartozik az is, hogy konkrétan meg legyenek fogalmazva a felek kötelezettségei. Mindemellett az is fontos, hogy a beköltözéskor és kiköltözéskor is megfelelően részletezve rögzítsük az ingatlan akkori állapotát.

Óvadék autóbérlésnél 

Bár leggyakrabban az albérletnél találkozhatunk a kaucióval, az autóbérlés esetén is sokszor előfordulhat. Az autóbérlésnél fizetendő óvadékot egyedileg határozzák meg, amelynek összegét befolyásolja az autó értéke, kora, illetve a használat jellege (belföldi vagy külföldi). Az is elképzelhető, hogy a bérbeadó nem írja elő a kaució fizetését, azonban az okozott károkat akkor is a bérlőnek kell megfizetnie. Ebből kifolyólag mindig érdemes alaposan átolvasni a bérleti szerződést, hogy tisztában legyünk a feltételekkel és a következményekkel.

Végülis: kaució, kaukció vagy óvadék?

Ebben a cikkben részletesen körüljártuk a kaució, kaukció és az óvadék fogalmait, vagyis azokat a pénzügyi biztosítékokat, amelyek gyakran előfordulnak a bérbeadási és kölcsönzési ügyletek során. Annak érdekében, hogy mind a bérbeadók, mind a bérlők tisztában legyenek a különbségekkel, először is ezeket a kifejezéseket szükséges megismerni. Ne feledjük, hogy a kaukció nem helyes, helyette inkább a kaució vagy óvadék kifejezéseit használjuk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük