A jelzáloghitelt kínáló bankok többsége az igénylés feltételeként biztosítékot ír elő. Ez általában a megvásárolt ingatlanra, vagy az igénylő által felajánlott másik ingatlanra jelzálogjog bejegyzését jelenti. Ugyanakkor a zálogjogon felül másodlagos fedezet lehet az életbiztosítás is.
A bankok tehát tartanak olyan hitelkonstrukciókat is a kínálatukban, amihez különféle életbiztosítások is kapcsolódhatnak. Az életbiztosítás típusai mellett az is eltérés lehet, hogy a hitel- és az életbiztosítás szerződései mikor köttetnek: egyszerre, egymásra tekintettel vagy különböző időpontban. Sokan pedig nem is tudják, hogy erre is van lehetőség, így érdemes kicsit jobban beleásni magunkat a témába.
Milyen életbiztosítás vehető igénybe?
Az első fontos típus a tisztán haláleseti kockázatra kötött, úgynevezett hitelfedezeti életbiztosítás. Ezt a biztosítás típust a hiteligénylő a jelzáloghitel-szerződés megkötésével egyidőben kötheti meg. Gyakrabban fordul viszont elő az az eset, amikor a hitelintézet által egy korábbi csoportos hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez csatlakozik az ügyfél. Az első esetnél a biztosítottnak az életbiztosítás díját külön kell rendeznie. A második esetben viszont a biztosítás díját általában tartalmazza a hitel törlesztője. Ebből kifolyólag a biztosítottnak nem kell külön fizetni a biztosító felé.
Mindkét életbiztosítás esetén a bank a kedvezményezett, ami azt jelenti, hogy az ügyfél elhalálozása esetén a biztosító fizeti meg a banknak az ügyfél hitelének tőkerészét. Ezzel a hitelt nem ,,örökli” meg a család, hanem szimplán megszűnik. (Természetesen ehhez az is szükséges, hogy a szerződésben foglalt biztosítási összeg elegendő legyen a tőketartozásra.)
Néhány konstrukció esetén az is lehetséges, hogy az ügyfél a biztosításba bevonjon baleseti szolgáltatásokat, illetve váratlan eseményeket (pl. rokkantság, munkanélküliség, betegség). Ilyen esetekben is rendezi a biztosító a tartozást a bank irányába.
A bemutatott biztosítások esetén a biztosítási védelem igénybe vételéről általában szabadon dönthet az ügyfél. Az is elképzelhető viszont, hogy a bank a hiteligénylés feltételeként írja elő az életbiztosítás kötését. Az MNB tájékoztatója szerint ha az ingatlan- és a jövedelem fedezettsége indokolja, akkor a bank az ügyfélkockázatot adósminősítéssel állapítja meg, majd ez alapján kockázatos minősítést kaphat az ügyfél.
Milyen biztosítással kapcsolt hitelek vannak a piacon?
Több olyan konstrukció is található a hitelpiacon, aminél a hitelekbe biztosítást ágyaznak be.
Lakáshitelbe ágyazott életbiztosítás
Ebből az egyik változat, amikor a lakáshitel és az életbiztosítás szerződését együttesen kötjük meg. Abban az esetben mondhatjuk, hogy egyidőben, egymásra tekintettel kötött a szerződés, ha az ügyfél új életbiztosításra köt szerződést. Ekkor az ügyfél azért köt életbiztosítást, hogy hitelhez jusson a banktól. Ez esetben az ügyfélnek a hitellel és a biztosítással kapcsolatos díjakat is fizetnie kell.
Akkor is együttes kötésről van szó, ha a hitel igénylője nem önállóan köt biztosítási szerződést, hanem egy már meglévő csoportos életbiztosításhoz csatlakozik utólag. Ekkor a bank keretjelleggel köt egy szerződést úgy, hogy nem tudja hány és milyen kockázatú ügyfél fog hozzá csatlakozni. Ennél a konstrukciónál a biztosítás díja gyakran beépül a hitel törlesztőjébe.
Lakáshitel már meglévő életbiztosítás mellé
Az is könnyedén előfordulhat, hogy már rendelkezünk életbiztosítással, majd ezt követően szeretnénk hitelt igényelni. Ekkor értelemszerűen a két szerződést nem egyszerre kötjük meg. Ennek az egyik tipikus esete, amikor fedezeti jellegű életbiztosítás mellé szeretnénk hitelt igényelni. A biztosítás első néhány évében befizetett díj a bank szemében önerőként fog kvázi funkcionálni, így a bank csökkentheti a hitel nem teljesítésének kockázatát. Miután megkötöttük a hitelszerződést, fizetni kell egyrészt a hitel törlesztőjét a banknak, másrészt pedig az életbiztosítás díját a biztosító felé. Ha a hitel mellé nem nyújtunk be másik fedezetet, akkor az igényelni kívánt hitel összege nem haladhatja meg a biztosítás hátralévő elérési szolgáltatásainak összegét.
A halasztott tőketörlesztéses hitel esete
A halasztott tőketörlesztéses hitelkonstrukció már önmagában is egyedi, ugyanis az igényelt hitel tőkéjének teljes vagy részbeni fedezését hagyományos vegyes vagy unit-linked életbiztosítás (esetlegesen lépcsőzetes) szolgálja. Ennél a konstrukciónál az ügyfél csakis a kamatot és a kezelési költséget fizeti a banknak. A tőke törlesztése az életbiztosításban halmozódik fel. Ez az összeg pedig lejártakor finanszírozza a lakáshitel tőkerészét. Ekkor a biztosítás nemcsak fedezeti, hanem megtakarítási funkcióval is rendelkezik.
A halasztott tőketörlesztéses konstrukcióhoz kötött életbiztosítás jellemzően kimondottan azoknak az ügyfeleknek elérhető, akik szeretnének hitelt igényelni, de a hitel nélkül többnyire nem lenne szükségük a biztosításra. Ilyen konstrukció létrejöhet egy időben történő szerződéskötés, vagy utólagos hitelfelvétel esetén is.
Az életbiztosítás tehát segíthet a hitelintézetnek abban az esetben, ha a hitelfelvevő váratlanul meghal. A biztosítás fedezheti a fennmaradó hiteltartozást vagy akár az egész hitelösszeget, így a hozzátartozóknak nem kell szembenézni a hitel törlesztésével vagy a lakás elvesztésével a hitelfelvevő halála esetén. Mindazonáltal ha a hiteligénylő visszafizeti a hitelt, akkor az életbiztosítás azután is biztosítási fedezetként működhet, amit akár át is adhat a családtagjainak vagy az örökösöknek. Ezen kívül más hitelfedezeti opciókat is érdemes megfontolni, szükség esetén pedig tanácsot kérni szakértőtől!
