2024. április 25., csütörtök

Életbiztosítás vs szocho: nincs jó hírünk

Ha azért kötöttél június végéig életbiztosítást, hogy megúszd a megtakarításokra újonnan bevezetetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho), akkor nem biztos, hogy jó hírekkel szolgálunk. A július 1-jét követő eseti befizetésekre keletkezett hozamokra abban az esetben is kell szochót fizetni, ha a szerződést már korábban megkötöttük. 

Mit terhel a szocho? Szakaszosan derülnek ki a részletek

A megtakarításokon keletkezett kamatjövedelmeket július 1-től terheli a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is. A kormány rendelete alapján a július 1-től megkötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére is vonatkozik az újonnan kivetetett adó.

Most viszont új részletek érkeztek a szabályozással kapcsolatban. Azok sem fújhatják ki magukat, akik a szocho fizetést megkerülve gyorsan életbiztosítást vagy nyugdíjbiztosítást kötöttek júniusban. A június 30-át követően teljesült eseti befizetések utáni hozamra ugyanis abban az esetben is szükséges a szocho fizetése, ha a biztosítási szerződést az új közteher hatályba lépése előtt aláírta az ügyfél.

Ezt az Allianz Biztosító közölte az életbiztosítással (és feltehetőleg másféle megtakarítással is) rendelkező ügyfeleivel. Tájékoztatásuk szerint “a meglévő szerződésekre történő új eseti befizetésekkel kapcsolatban a Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyminisztérium állásfoglalását kérte. A Pénzügyminisztériumtól kapott állásfoglalás alapján a 2023. július 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2023. június 30-a után fizetett eseti díjon képződött hozam szociális hozzájárulási adó köteles”.

A tájékoztatás szerint az eseti díjakra akkor vonatkozhat a szociális hozzájárulási adó megfizetése, ha az eseti díjak terhére a befizetést követő öt éven belül pénzkivonást kezdeményez az ügyfél vagy felbontja a szerződését.

Tehát ha még júniusban írtunk alá egy olyan szerződést, ahol a megtakarításhoz tartozik életbiztosítás, akkor csupán annak az összegnek adómentes a hozama, amelyiket az eredeti szerződésben vállaltuk, mint rendszeres befizetés. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres befizetésen felül szeretnénk még többet befizetni, akkor ezen az eseti díjon keletkezett hozamra már a kamatadón felül szocho is fizetendő.

Mekkora adó terheli a hozamot?

Egy viszonylag egyszerű számításon keresztül megkaphatjuk, hogy mennyi adót kell fizetni a hozamok után. A szerződésben azt vállaltuk, hogy minden hónapban 25 ezer forintot fizetünk be, így összesen egy év alatt 300 ezer forint megtakarítást gyűjtünk össze. Tegyük fel, hogy a megtakarításra pontosan 10 százalékos hozamot fizet a biztosító. Egy év múlva a megtakarításunk tehát 330 ezer forintot fog érni. Összesen 30 ezer forint hozam keletkezett, így ez után kell adót fizetni. A július 1. előtti szabályoknak megfelelően a 15 százalékos adó 4500 forintot jelent. A július 1. utáni szerződések esetében pedig erre rájön a szocho is, vagyis 8400 forint adó vonódik le a hozamunkból.

Amennyiben a szerződésben vállalt rendszeresen megtakarítás mellé még szeretnénk befizetni, akkor az összegen keletkezett hozamra szintén 15+13 százalék adót kell fizetni. Ez esetben tehát nem az a lényeges, hogy mikor kötöttük a szerződést. Ennek megfelelően könnyen előfordulhat olyan helyzet is, hogy a hozamokra kétféleképpen fizetünk adót. Vagyis:

  • a rendszeres befizetéseken keletkezett kamatokat 15 százalék,
  • az eseti befizetések hozamait 28 százalék adó terheli, míg
  • a június 30-át követően aláírt szerződéseknél ez minden esetben 28 százalék. 

Az intézkedés a veszélyhelyzet fennállásáig van érvényben. A szocho akkor is fizetendő, amikor a hozamot is kifizetik. Ha akkor nem fog fennállni a veszélyhelyzet, akkor a jelenleg szochóval terhelt kamatjövedelemre sem fog vonatkozni az új adó. Erre viszont nem érdemes spekulálni, hiszen több olyan adó is volt már, amit idővel állandósítottak (pl. kiterjesztett tranzakciós illeték vagy a repülési adó).

Nem szeretnél szochót fizetni? Mutatjuk mi a teendő!

Sokan még mindig benne vannak a szochokáoszban, így érdemes néhány dolgot tisztázni. Amennyiben elkerülnéd a többlet teher fizetését, akkor érdemes állampapírba vagy valamilyen ingatlanalapba helyezni a megtakarítást. 

Mibe érdemes még fektetni? Szintén megúszta a nyugdíj-, illetve egészségpénztári befizetések hozama, a tartós befektetési számlán (tbsz), valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) tartott értékpapír hozama, ha ki tudjuk várni az ehhez szükséges időtartamokat. Hasonlóan szocho-mentes maradt az életbiztosítás: a rendszeres díjas biztosítások tíz, az egyszeri díjasok öt év után lesznek adómentesek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük