Július elején lépett érvénybe egy új kormányrendelet, amelynek köszönhetően a banki ügyfeleket már az úgynevezett bankszámla költségstop is védi. A kormány ezt azzal magyarázta, hogy a bankszámlákkal kapcsolatos díjemelésektől a hazai lakosságot mentesíteni kell. Az intézkedés mögött pedig valójában az áll, hogy a bankokat terhelő új költségeket és megemelt tranzakciós díjakat ne az ügyfelekkel fizettessék meg. Összeszedtük a témához kapcsolódó legfontosabb kérdéseket és válaszokat.
Kiket véd a bankszámla költségstop?
A kormány bejelentésében számlavezetési és kártyahasználati díjstopról beszélt, így sokakban kérdésként fogalmazódott meg, hogy konkrétan kire vonatkozik az intézkedés? Csak azok részesülnek védelemben, akiknek már meglévő bankszámlájuk van? Vagy azokat is érinti a díjstop, akik újonnan nyitnak számlát?
A 187/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet árnyalja a képet. A Nemzetgazdasági Minisztérium információból kiderül, hogy a bankszámla költségstop mindenkire érvényes. Tehát nem emelkedhetnek a díjaink, ha van már bankszámlánk, de akkor sem, ha most tervezünk nyitni.
Milyen költségeknél érvényes a díjstop?
A díjemelés megelőzésére bevezetett intézkedés minden lakossági banki ügyfél által igényelt bankszámlára érvényes. Ezen belül is pedig az összes fizetési számlához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó díjra vonatkozik. A díjstop ezen felül minden fennálló akcióra és kedvezményre kiterjed. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek nem mérsékelhetik a kedvezmények, az eseti díjelengedések és a további jóváírások mértékét sem.
Bár ez a banki ügyfelek szempontjából nagyon kedvezőnek tűnik, a történelemben volt már arra példa, hogy a pénzintézetek valahogy megoldották, hogy ezeket a többlet költségeket áthárítsák az ügyfelekre. Még ha nem is a teljes pluszt, de egy részét valamilyen formában átterhelhetik. Ha ez megtörténik, akkor az emelkedés nem feltétlenül a bankszámla költségeiben, hanem más banki termékek díjaiban érződhet.
Mekkora plusz költség hárulhat az ügyfelekre?
Amennyiben a pénzintézetek valamilyen formában mégis átterhelik ezeket a többlet költségeket a fogyasztókra, akkor annak módja és mértéke bankonként eltérő lehet. Ugyanakkor nem kell mindig a legrosszabb esetre készülni. Az is elképzelhető, hogy a bankok így is ugyanolyan nyereségességgel fognak működni, így a plusz költségek áthárítására nem lesz szükségük. A korábbi tapasztalatok alapján azonban ne lepődjünk meg, ha mégis magasabb díjakkal találkozunk bizonyos banki termékek esetében.
Meddig véd minket a bankszámla költségstop?
A bankszámla költségstop intézkedését a kormány 2024. július 8-án jelentette be. A rá következő naptól, július 9-től pedig már érvénybe is lépett az intézkedés. A díjstop pedig egészen az idei év végéig velünk fog maradni. Nem csak ez az egy pénzügyi intézkedés van, ami még 2024-ben kitart: velünk marad a diákhitel kamatstop és a végső határidővel nem rendelkező kamatjövedelmeket terhelő szocho is.
A bankokra viszont eltérő dátum vonatkozik: a tranzakciós és egyéb költségemelés megfizetése 2024. augusztus 1-től szükséges. De miért is jó ez a kormánynak? Az intézkedéstől az idei évben 85 milliárd forintos többletbevételt vár az államkassza. A 2025-ös évben pedig a plusz bevétel akár 200 milliárd forint is lehet.
Hogyan növekednek a tranzakciós illetékek?
Augusztus elejétől kezdődően a tranzakciós illetékek brutálisan, 50 százalékkal emelkednek meg. Az átutalásokra, pénzváltásokra és értékpapírügyletekre vonatkozó illeték a korábbi 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelkedik. Emellett pedig a legmagasabb tranzakciónkénti összeg 10 ezer forintról pont a duplájára nő. A készpénzfelvétel illetéke se ússza meg a drágulást: 0,6 százalék helyett már 0,9 százalék lesz.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján a bankkártyás vásárlásoknál az érintős kártyák évi 500 forintos és a nem érintős kártyák 800 forintos átalány illetéke változatlan marad. A banki devizaműveletekre pedig érkezik egy kiegészítő illeték is.
