A Portfolio konferenciáján közölte Nagy Márton, hogy a fővárosban lakhatási válság van. A budapestiek ezzel már biztosan tisztában voltak, hiszen az egekben vannak az ingatlanárak és a bérleti díjak egyaránt. És ha ez önmagában nem lenne elég, ezek európai szinten is kiemelkedő mértékben növekedtek. A probléma megoldására a Kormányinfón több gazdaságot és lakhatást érintő döntést is bejelentettek.
Lakhatási válság alakult ki a fővárosban
A drágulás az élet minden területére begyűrűzött: megemelkedtek a banki és biztosítási díjak, élelmiszereket szinte jobban megéri már a határon túl vásárolni, és a drágulás alól nem jelentenek kivételt az ingatlanárak és a bérleti díjak sem.
Az Eurostat statisztikája szerint a 2010 és 2024 közötti időszakban a lakóingatlanok második legjelentősebb drágulását Magyarország szenvedte el. És ez még nem is minden: a bérleti díjak emelkedésében is a felső harmadba sorolható hazánk. Hiába növekedtek ezzel párhuzamosan a bérek, az emberek számára nem vált egyszerűbbé a lakhatás és az otthonteremtés megoldása.
Erre már a kormánynak is muszáj lépnie
A lakhatási válság kezelésére a kormány számos döntést hozott. Ezeket Gulyás Gergely miniszter ismertette a Kormányinfón. A lakhatás területe mellett a hitelpiacot és az adózást érintő intézkedések is születtek.
Az egyik lakhatást segítő teljesen új intézkedés, hogy a SZÉP-kártyákon lévő juttatások 50 százaléka felhasználható lesz lakásfelújításra is. Erről egyelőre csak annyit tudni, hogy ez a lehetőség 2025-ben fog megnyílni.
A lakásfelújítások felpörgetésére nemrégiben egy másik intézkedést is hozott a kormány. E szerint jövőre az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások is felhasználhatóak lesznek erre a célra. Az intézkedés átmeneti, erre a megtakarítóknak 2025. január 1. és december 31. között lesz lehetősége.
A lakhatási válság megoldására születette az a döntés is, hogy az újlakások kedvezményes, 5 százalékos áfája 2026 végéig velünk marad, illetve a munkáltatók által a dolgozóknak nyújtott lakhatási támogatására adókedvezmény is vonatkozik.
Emellett pedig beharangoztak egy vidéki otthonfelújítási programot is, ami szintén enyhítené a lakhatási válság nehézségeit. Erről egyelőre nem adtak több információt, ahogyan arról sem, hogy a fiataloknak szóló lakásprogram mit is takar.
Miről döntöttek még?
Gulyás Gergely a lakhatási válság megoldásához, illetve a hitelpiac felpörgetéséhez kapcsolódóan kijelentette, hogy az 5 százalékos önkéntes THM-plafon is segíti a lakhatást a lakáshitel megfizethetőségén keresztül. Ezt már korábban is hallottuk, de bővebb információval nem szolgált a miniszterelnökséget vezető miniszter. Nagy Márton már szeptemberben kérte a bankokat, hogy a lakáshitelek mostani 7 százalék körüli THM-jeit mérsékeljék 5 százalékra. A tervek véghezvitelére két hónapot kaptak a bankok, így novemberben már okosabbak leszünk.
Arról is hallhattunk korábban, hogy a duplájára fog emelkedni a családi szja-kedvezmény. Az viszont új információ, hogy a mostani összegek 2025. július 1-től 50 százalékkal növekednek. A további 50 százalékos emelés pedig 2026. januárjában várható. Ennek megfelelően 2026-ban az egész adóévre a mostani, gyermekek számához kötött családi adókedvezmények összege a duplájára nő. Jövőre pedig feltehetőleg időarányosan lesz igénybe vehető az év második felében az 50 százalékos emelés.
A miniszterelnök már korábban ismertette a kis- és középvállalkozások számára tervezett Demján Sándor Programot. Erről is több információ derült most ki. A programnak részét fogja képezni egy tőkefinanszírozási pillér is. Ehhez kapcsolódik a Széchenyi Kártya beruházási hiteleivel kapcsolatos módosítás is, amelynek éves kamatát 5-ről 3,5 százalékra csökkentik. Ezen felül ismét lesz exportösztönző program az Eximbanktól. Ezzel kapcsolatban viszont nem árultak el több információt.
Szintén fontos változás, hogy jövőre több kkv mentesülhet a kötelező könyvvizsgálat alól. Ezzel a lépéssel pedig adminisztratív terheik csökkennek.
