A magyar lakosság pénzügyeit illetően megosztó: a borúlátó nézőpont mellett az előrelátóság is előtérbe került. Azok a lakosok, akik idén képesek voltak még ha csak kicsit is, de félrerakni pénzükből, az átlagosan 40 616 forint volt. Ez nem valami sok, viszont ez az összeg még így is 14 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A megtakarítás azonban kulcsfontosságú a pénzügyi stabilitáshoz.
Vannak, akiknek elérhetetlen álom a megtakarítás
A hazai háztartások 52 százaléka nyilatkozott arról, hogy az elmúlt 2-3 évben romlott az anyagi helyzete – derült ki az IMAS International az Erste Csoport számára készült kutatásából, amelyben a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosságot kérdezték meg. Ez az arány már tavaly is magas, 44 százalékos volt, de idén még tovább emelkedett. Ugyanakkor az mindenképp pozitív, hogy növekedett a pénzügyi tudatosságunk. Ez abból derült ki, hogy 2019-ben a megkérdezettek 70 százaléka gondolta úgy, hogy fontos a megtakarítás, míg idén ez az arány 82 százalékra bővült.
A kutatás eredményei szerint növekedett azok száma is, akiknek a megtakarítás nem elérhetetlen cél: a válaszadók 85 százalékának van félretett pénze. Mindazonáltal még mindig ott van az a 15 százalék, aki egyáltalán nem tud félrerakni. A megtakarítók bővülése mögött az utóbbi évek megrázkódtatásai állnak, mint a pandéma és az orosz-ukrán háború negatív hatásai.
Sokan a váratlan helyzetekre igyekeznek felkészülni
A megtakarítók közül 55 százalék havonta ugyanazt az összeget teszi félre. Szintén magas azok aránya – pontosan 45 százalék -, akik azt takarítják meg, ami a hónap vagy az év végén a pénztárcájukban marad. A félrerakók
- 9 százaléka nagyon elégedett,
- 20 százaléka inkább elégedett,
- 15 százalék inkább nem,
- 31 százalék egyáltalán nem elégedett a megtakarított pénzével.
A válaszadók több mint fele elsősorban a váratlan szituációkra igyekszik felkészülni, másodsorban pedig pénzügyi tartalékot képeznek félretett pénzükből. Az emberek 38 százaléka olyan nagyobb összegű vásárlásra gyűjtöget, mint a lakás vagy az autó. A megtakarítás negyedik céljaként az időskori öngondoskodás szolgál, ötödikként pedig a nyaralás. A megkérdezettek 14 százaléka valamilyen drágább elektronikai eszközre, 12 százaléka oktatásra és képzésre spórol.
Hol a legjobb a megtakarítás: számlán vagy biztosításban?
A megtakarításban a nőket átlagon felül motiválja a potenciális jövőbeli kockázatok csökkentése (nem tervezett költségekre 57, általános célból 55 százalék gyűjtöget). A férfiakat a nagyobb összegű tárgyak vásárlása ösztönzi, 43 százalékuk e célból rakosgat félre.
A megtakarítók pénzüket leginkább hagyományos eszközökbe helyezik: egynegyedük biztosításba fektette be, míg 24 százalékuk megtakarítási számlán tartja pénzét. Ugyanakkor még mindig magas azok aránya (35 és 30 százalék), akik a bankszámlájukon vagy készpénzben tartják megtakarításukat. A készpénz egyre népszerűbb hazánkban: 2019-ben az embereknek még csak 22 százaléka voksolt a készpénz mellett.
Más megtakarítási formák is kezdenek teret nyerni
Egyre jobban előtérbe kerülnek a nyugdíjpénztári megtakarítások és az értékpapír-befektetések is. A megkérdezettek 15 százaléka rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarítással, ami 2019-ben még csupán 7 százalék volt. Az értékpapír-befektetéssel rendelkezők részaránya a négy évvel ezelőtti 8 százalékról idén 13 százalékra emelkedett. Emellett viszont az ingatlanbefektetések aránya 15 százalékról 11 százalékra esett vissza.
A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a nők valamelyest jobban kerülik a kockázatokat, mint a férfiak. Habár az értékpapír-befektetéssel rendelkezők aránya egyforma, a nőknél prioritást élveznek a biztosítások és a hagyományos megtakarítási formák.
A Generali Biztosító is megkérdezte a lakosságot a pénzügyi helyzetéről. A válaszadók 40 százaléka egyáltalán nem tud havonta félretenni. Az átlag megtakarítás pedig mindössze 30 ezer forint. Kissé bővült azok aránya, akik 150 ezer forintot meghaladó pluszpénzzel rendelkeznek havonta, de így is csak 5 százalékos arányt képviselnek a válaszadókon belül.
