A tágabb értelemben vett turisztikai ágazat, beleértve a vendéglátást és a rendezvényszervezést is, régóta szenved az alulreprezentált felmérésekből származó információk hiányától. jött létre hosszas munka eredményeképpen a TKI, amely havi információt nyújt az ágazatban várható tendenciákról. A felmérés a következő iparágakra terjed ki: szálláshely-szolgáltatás, utazási irodák, vendéglátás, utazásszervezők, kereskedelmi kiállításszervezés, konferenciaturizmus és úgynevezett fizikai jóléti szolgáltatások.
A szállásadók és vendéglátók várakozásai változóak, de az áremelkedés mértéke csökkent. A nem tipikus foglalkoztatás Magyarországon alacsony, és a vendéglátást az illegális munka is érinti. A munkavállalók átmennek más ágazatokba, ami befolyásolja a turizmus munkaerőhelyzetét. A külföldi munkavállalók fontos szerepet játszanak, de a részmunkaidős foglalkoztatásban még kiaknázatlan lehetőségek vannak. A fiatalok számára fontosak az ösztönzés, karrierlehetőségek és munka-magánélet egyensúlya.
A cukrászdák túlélik a munkaerőhiányt – lesz munka bőven
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) csütörtöki konferenciáján a fő téma a munkaerőhelyzet volt. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke először a Covid időszakra reflektált, majd rátért a következő hónapok tapasztalataira. Amikor az éttermek már nem voltak zárva, de külföldre még mindig nem lehetett menni, sokan úgy döntöttek, hogy a külföldi utazásokra fordított pénzt a belföldi turizmusra és vendéglátásra költik.
Úgy tudni, hogy azóta több ezer étterem zárt be végleg, csak a cukrászdák maradtak meg, a 4000 cukrászdából, összesen 67 zárt be.
Forrás: Pixabay
A múlt hónaphoz képest csökkent az áremelkedés
A legfrissebb előrejelzés szerint a szállásadók 35 százaléka számít arra, hogy a következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest emelkednek a vendégéjszakák (az előző hónapban 67 százalék), 58 százalék stagnálásra, 7 százalék pedig csökkenésre számít (az előző hónapban 4 százalék).
A vendéglátásban dolgozók körében 34 százalék számít a forgalom növekedésére, 12 százalék pedig csökkenésre: májusban a turisztikai vállalkozások 18 százaléka mondta azt, hogy a következő három hónapban emelni fogja az árait (az áprilisi 47 százalékhoz képest), 78 százalék azt, hogy nem változtat az árakon, és mindössze 3 százalék tervez árcsökkentést.
A szálláshely-szolgáltatásban 12 százalék tervezi az áremelést (sokan már a szezon elején megtették), a vendéglátásban 26 százalék, az egyéb turisztikai ágazatokban pedig 14 százalék. A turisztikai vállalkozások 15%-a emelt már árat a közelmúltban, és a közeljövőben ismét emelni fog – áprilisban ez az arány 41% volt.
Amikor már zsarolhat a munkás
Az ágazat az elmúlt egy év során fellendült: 2019 azonos időszakában 10-12%-kal kevesebb munkavállalóval lehetett azonos forgalmat elérni eltérő okok miatt, például azért, mert a munkavállalókat nem jelentették be sehova.
A nem tipikus foglalkoztatás továbbra sem jellemző Magyarországon:
- 30 százalék külföldön,
- 6-7 százalék Magyarországon.
Kik tartoznak ebbe a kategóriába? Például a diákok, az alkalmi munkások és a külföldi munkavállalók.
Ami a béreket illeti, a kép változatos és ellentmondásos. Miközben Magyarországon a vendéglátóiparban az átlagbér az országos átlag 60-62 százaléka, vendéglátóipar egyes szakmáinak bérigénye különösen a kis- és középvállalkozások számára nehezen teljesíthető. Legendák szólnak arról, hogy a szakácsok akár egymillió forintot is keresnek havonta, míg a mosogatómunkások hirtelen a dupláját is elkérhetik, mosogatók nélkül pedig lehetetlen éttermet üzemeltetni.
A vendéglátás munkaerőhelyzetét más ágazatok gazdasági helyzete is befolyásolja. Ha például az építőipar jól megy, akkor sokan átmennek ebbe az iparágba dolgozni. Az illegális munka még ma is jelentős.
A munka miatt elmennek máshová az emberek
Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke előadásában arról beszélt, hogy mit várnak el a mai munkaerők (különösen a fiatalok), ami jelentős szemléletváltást igényel. Egyrészt például más iparágak egyre értékesebbé válnak. Ehhez képest a turizmust sokan éppen a külső hatások miatt tartják instabilnak.
Köztudott, hogy a magyarok jelentős része külföldön dolgozik. Németországban alig van olyan étterem, ahol ne lenne magyar pincérnő, sőt, néha az egész személyzet magyar.
Külföldi munkások jöttek
Csaposs Noémi hangsúlyozta, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket Magyarországon még nem aknázták ki, de diákok, anyák és nyugdíjasok is dolgozhatnak különböző területeken. Ugyanakkor a társadalom öregszik, és a munkaerő inkább csökken, mint nő. Ami a külföldi munkavállalókat illeti, elsősorban Thaiföldről és a Fülöp-szigetekről érkeznek, de már kirgizek és kazahok is dolgoznak az ágazatban. Ők többnyire két évre jönnek, és szeretik Magyarországot.
Mint Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke hozzátette, például az éttermekben, ahol általában 5 és 15 fő között van a dolgozók száma, alig lehet őket alkalmazni, mert a külföldiek szeretnek csapatban dolgozni, és nehezen képzelhető el olyan étterem, ahol csak egy filippínó dolgozik.
Ez nemcsak a nyelvtudásuk miatt fontos számukra, hanem azért is, hogy ne érezzék magukat egyedül, és együtt tudjanak dolgozni, ha problémák merülnek fel.
A pénz fontos, de nem elég – milyen munka kell?
Magyarországon jelenleg 80 ezer munkahely áll rendelkezésre a dolgozni vágyók számára. De nem mindegy, hogy milyen feltételekkel dolgoznak. A fiatalok azokat választják, ahol fontos az ösztönzés, a karrierlehetőségek, a biztonságos és modern munkahely, a munka és magánélet egyensúlyának garantálása, a modern irodai környezet és a rugalmas munkaidő – vagyis ahol nem csak a fizetés a fontos tényező. Mint már elhangzott, a pénz szükséges, de nem elégséges feltétel. Ami számít, az a munkakörnyezet, a juttatások mértéke, a cafeteria és a motivációs lehetőségek megléte.