A jelenlegi gazdasági környezetben a cégek számára egyre nagyobb terhet jelentenek a munkaerővel kapcsolatos költségek. A kormány felismerte a problémát, így számos olyan foglalkoztatási támogatást tett elérhetővé, amelyek a munkahelyek megőrzését, az új állások létrehozását, a dolgozók megtartását és az utazási költségeik finanszírozását célozzák. Ezek egy része lényegében bármelyik munkáltató számára elérhető, míg bizonyos programok a bajba került cégek megsegítésére jöttek létre. Cikkünkben ezeket a támogatásokat jártuk most körbe!
1. Munkába járás biztosításához kapcsolódó utazási támogatás
Sok dolgozót érint az a probléma, hogy lakóhelyén nem talál munkát, egy másik településre jár át napi szinten dolgozni. Bár ez nem kimondottan foglalkoztatási támogatás, de az érintetteknek a munkáltató nyújthat utazási költségtérítést. Ennek a feltétele, hogy a dolgozó ezt az utat autóval vagy közösségi közlekedéssel tegye meg. Elektromos rollerre, biciklire, autómegosztó szolgáltatásokra és egyéb megoldásokra tehát nem vehető igénybe.
Az erre vonatkozó szabályozás utoljára 2023-ban változott, de 2024-ben is ugyanezek az előírások érvényesek. A munkavállaló minden megtett kilométer után fizet egy bizonyos összeget. A jelenlegi szabályok szerint ez minimum 18 forint, de legfeljebb 30 forint lehet. Ezt az összeget pedig az oda-vissza útra vonatkozóan meg kell fizetnie.
2. Adókedvezmények
2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben találhatjuk meg a Munkahelyvédelmi Akció részeként adható adókedvezményeket. Ez egy olyan foglalkoztatási támogatás, amit a szociális hozzájárulási adó egy adott százalékában határoztak meg. Ez a lépés egyaránt előnyös a munkáltatók és a munkavállalók számára is. Egyrészt a munkáltató jól jár, hiszen az adókedvezményeken keresztül csökkennek a munkaerővel kapcsolatos költségei. Másrészt pedig a dolgozók számára is előnyös, ugyanis támogatja a hátrányos helyzetű munkavállalók munkába állását. De kik után járhat ez a kedvezmény?
A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény: Azok a munkáltatók, akik szakképzettséget nem igénylő, illetve mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatják dolgozóikat, utánuk adókedvezményt vehetnek igénybe.
A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény: A munkáltató akkor is adókedvezményben részesülhet, ha olyan személyt foglalkoztat, aki most lép be a munkaerőpiacra, tehát korábban nem volt munkaviszonya.
A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény: A kedvezmény a minimum 3 gyermekkel rendelkező, családi pótlékra szülőként jogosult nők alkalmazása után érvényesíthető.
A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény: A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása után a cég igénybe vehet kedvezményt a fizetendő közterhekből.
A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény: A munkáltató közfoglalkoztatási jogviszonyban való foglalkoztatás esetén adókedvezményre jogosult.
3. Munkahelyteremtő bértámogatás
A munkaerőpiaci program alapján a foglalkoztató többféle foglalkoztatási támogatás közül választhat. Ez abban az esetben is lehetséges, ha új munkahelyek teremtését tervezi, amihez bértámogatást vehet igénybe. Az így megszerezhető legmagasabb összeg havonta dolgozónként nem lehet magasabb, mint a minimálbér 150%-a. Leegyszerűsítve tehát a havi támogatás legfeljebb a minimálbér összegének 1,5-szerese lehet.
Ugyanakkor a támogatás fontos feltétele, hogy a munkáltatónak a 6 hónapos bértámogatott időszak letelte után még 3 hónapig kell a dolgozót foglalkoztatnia. Ebben a 3 hónapban pedig ezt támogatás nélkül kell már tennie.
4. Munkahelymegtartó bértámogatás
A foglalkoztatási támogatás másik fontos eleme a munkahelymegtartó bértámogatás. Ezek alapján tehát a cégek a már meglévő állásaik, pozícióik megtartása céljából is részesülhetnek bértámogatásban. Ennek feltételei hasonlóak a munkahelyteremtő bértámogatás előírásához. A támogatás havi összege ebben az esetben sem haladhatja meg a minimálbér 150%-át.
5. A csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó bértámogatás
Foglalkoztatási támogatásban részesülhetnek azok a vállalkozások is, akik szeretnék elkerülni az elbocsátások negatív következményeit, vagy esetleg enyhíteni azok erősségét. Ennek igénybevételéhez egyrészt igazolnia kell a cégnek, hogy a törvényben előírt, a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt intézkedett. Emellett azt is bizonyítania kell, hogy az elbocsátásokra a gazdasági helyzet miatt volt szükség.
A foglalkoztató ezeken felül azt is köteles vállalni, hogy a támogatást követő három hónapban nem szünteti meg a dolgozók foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát. Ez pedig azt jelenti, hogy támogatási kérelem benyújtásakor meglévő dolgozói létszámot ez idő alatt nem csökkentheti.
A bértámogatás egy negyedéves időintervallumra nyerhető el. Az összege pedig a csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatott bérének felével lehet egyenlő. A támogatás havi összege ebben az esetben sem haladhatja meg a minimálbér 150%-át.
