A Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség kiberbiztonsági edukációs kampány elindítását tervezi a közeljövőben. A kampány célja, hogy azon lakossági ügyfelek tudatosságát erősítsék, akik igénybe veszik a digitális pénzügyi műveletek különböző lehetőségeit. A kezdeményezés hiánypótló, ugyanis nemcsak az online fizetési tranzakciók száma növekedett, hanem az ügyfelekkel szemben elkövetett csalási próbálkozások száma is. Habár a kezdeményezésre nagy szükség van, a hazai elektronikus pénzforgalom európai viszonylatban is kimondottan biztonságosnak tekinthető. Ennek fenntartásához viszont kulcsfontosságúak a megelőző jellegű intézkedések, illetve az ügyfelek felkészítése a potenciális kockázatokra.
A kampány célja
Az MNB és a Magyar Bankszövetség nyitómegbeszélésén javasolta a kiberbiztonsági edukációs-kommunikációs kampány elindítását, ahol a két intézményen felül részt vett a Digitális Jólét Program, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a kártyatársaságok vezetői.
A bankszektor digitalizációs törekvései nagyban elősegítették Magyarországon az e-banking térnyerését. Az online bankolás népszerűségével együtt növekedett a kiberbűnőzök száma is, akik az online fizetési műveletek során különböző trükkökkel próbálják átverni az ügyfeleket. Szerencsére sokan felismerik, ha csalókkal találkoznak, viszont a lakossági ügyfelek egy része nincs felkészülve ezen kockázatok megelőzésére, így könnyen csalás áldozatává válhat. A jegybanknak a többi hatósággal közösen kell fellépni, hogy a kiberkockázatokat az ügyfelek felé hatékonyan kommunikálják és megfelelően készítsék fel őket a kezelésükre.
A csalások és visszaélések száma
Az MNB adatbázisa szerint 2021-ben az átutalások során 2500 tranzakcióban jártak sikerrel a csalók, a megszerzett összeg pedig a 2,5 milliárd forintot is meghaladja. A bankkártyás tranzakciók esetében a visszaélések száma túllépi a 60 ezer darabot, ezáltal 1,6 milliárd forinttal megkárosítva az ügyfeleket. A teljes éves forgalom rendre 986 ezer milliárd és 21 ezer milliárd forint volt tavaly, ehhez képest a csalók kis mértékben jártak csak sikerrel. Ennek ellenére továbbra is fennáll a csalás kockázata, amely a digitális lehetőségek szélesedésével feltehetőleg tovább fog növekedni, így mindenképpen szükség van a preventív jellegű beavatkozásra.
A visszaélések darabszámát az ügyfélhitelesítés kiterjesztése és az uniós SCA rendelet módosítása (aminek eredményeképp az online fizetés során már nem elegendő csupán a kártyaadatok megléte) átmenetileg leszorította, viszont a precízebb technológiai megoldásokkal párhuzamosan a kiberbűnőzök egyre kifinomultabbá válnak. A csalók gyakran nem hadkelésen keresztül károsítják meg az ügyfeleket, hanem megtévesztéseket és pszichológiai manipulációkat alkalmaznak.
Az ügyfelek kiberbiztonsági tudatosságát nagyban fokozhatja a széleskörű kommunikáció és tájékoztatás, amelyben részt vesz minden érintett hatóság is. A kezdeményezés nemcsak az ügyfelek biztonságát hivatott elősegíteni, hanem hozzájárul a pénz- és tőkepiacba vetett bizalom erősödéséhez is. A kiberbiztonsági edukációs kampány keretében a hatósági összefogással az ügyfelek megfelelően fel tudnának készülni az őket érintő kiberkocázatokra, felismernék, ha a bűnözők át akarják verni őket, így a jövőben nagyban lecsökkenhet a visszaélések száma.
