Az elmúlt néhány évtized rávilágított, hogy a devizahitel az egyik legjelentősebb hatással járó pénzügyi termék. Eleinte a devizahiteleket kimondottan kedvelte a lakosság, hiszen az alacsonyabb kamatoknak köszönhetően kedvező forrást nyújtottak szükség esetén. A 2008-as válság és a forint árfolyamának bezuhanását követően viszont a mai napig sokan tartanak tőle. A devizahitel alapvetően nem egy rossz termék, csupán meg kell ismerni alaposabban. Ugyanúgy megvannak a maga kockázatai, mint bármelyik másik hitelnek, azonban ezek kezelhetőek. Járjuk körbe alaposabban is ezt a témakört!
Devizahitel vs deviza alapú hitel: melyik micsoda?
A devizahitel abban különbözik a hagyományos forinthitelektől, hogy összegét nem forintban, hanem egy másik pénznemben határozzák meg. Ez Magyarországon jellemzően euróban vagy dollárban történik, de az elmúlt évtized során hírhedté váltak a svájci frankban nyújtott hitelek is.
A bank a hiteltartozásunkat és havi törlesztőinket is devizában tartja nyilván. Ez azt jelenti, hogy devizában van a tartozásunk. A pénzre viszont általában forintban van szükségünk. A bank ezt úgy oldja meg, hogy devizahitel igénylésekor is forintban kapjuk meg az összeget. A törlesztés miatt sem kell aggódni, az is forintban történik. (Természetesen található olyan konstrukció is, ahol a folyósítás és a törlesztés is devizában van.)
A devizahitel viszont nem összekeverendő a deviza alapú hitellel. Az előbbinél a folyósítás és a törlesztés is a választott devizában történik. Ezzel szemben a deviza alapú hitel esetén a folyósítás és a törlesztés forintban történik, azonban a hitel összege és havi törlesztője devizában van megadva. A devizahitelt alapvetően az utóbbi jelenti, vagyis a cikkben a devizahitel alatt a devizában nyilvántartott, de forintban törlesztett konstrukciót értjük.
Hogyan történik a devizahitel folyósítása és törlesztése?
A bank a devizában nyilvántartott összeget forintban folyósítja, így szükségszerűen át kell váltania azt a hazai fizetőeszközre. A bank ezt a deviza vételi árfolyamán teszi. Ez tehát olyan, mintha megvenné tőlünk devizában azt az összeget, amelyet majd nekünk forintban odaad.
A kölcsön törlesztésekor ennek a fordítja megy végbe. A devizahitel törlesztésekor forintot fizetünk be a bankba, amit eladási árfolyamon váltanak át. Ez pedig úgy képzelhető el, mintha a bank eladta volna a törlesztés összegét devizában. A kellemetlenségek elkerülése érdekében célszerű előzetesen tájékozódni arról, hogy ennek van-e díja. Elképzelhető ugyanis, hogy néhány bank ezért átváltási vagy konverziós díjat is felszámít.
Azt valószínűleg nem kell részletezni, hogy a vételi árfolyam alacsonyabb, mint az eladási. A kettő közötti különbözet napi szinten, de akár egy napon belül is változhat. Az viszont biztos, hogy ez a devizahitel igénylőjénél költségként jelenik meg.
Milyen kockázatokkal jár a devizahitel?
A devizahitel kapcsán általában kétféle kockázattal érdemes számolni: az árfolyamkockázattal és a kamatkockázattal.
A hagyományos forinthiteleknél is jellemző, hogy a kamat emelkedésével növekszik a kölcsön törlesztője. Természetesen akkor is változhat, ha a kezelési költség lesz nagyobb. A devizahitelek esetében viszont más árnövelő is megjelenhet: ha forintban törlesztünk, akkor az árfolyamkockázattal is számolnunk kell. A törlesztőrészlet deviza összege általában fix, ám a forintban kifejezett értéke az árfolyam függvényében változhat.
Azt is fontos tudni, hogy nemcsak a devizahitelnek, hanem minden hitelnek van kamatkockázata. A devizahitel esetén ez azt jelenti, hogy ha a deviza irányadó kamata megemelkedik, akkor a kölcsön kamata is növekedhet. Ez arra vezethető vissza, hogy a banknak is fizetni kell a devizáért, amit utána továbbad nekünk. Ezt pedig az határozza meg, hogy milyen az adott deviza irányadó kamata (például a Európai Központi Bank alapkamata).
Hogyan küszöbölhetjük ki a kockázatokat?
A kockázatok kezelésének egyik módszere, ha olyan konstrukciót választunk, ahol a devizahitel átváltható forinthitelre. Ez a futamidő alatt jellemzően egyszer kérhető. Ezzel kiküszöbölhető a kamat- és az árfolyamkockázat is, azonban valószínűleg a havi fizetendőnk is növekszik. Érdemes azzal is számolni, hogy ezért a bankok pluszköltséget is felszámíthatnak. A jelenlegi tapasztalatok szerint ez a megoldás a bankok oldalán nem túl népszerű.
Amennyiben olyan kölcsönt választottunk, aminek törlesztőrészlete fix, akkor az árfolyam változása nem a törlesztő emelkedésével jár, hanem a futamidő kitolódásával. Ekkor bár megszűnik a kockázat, hisz ugyanakkora marad a havi fizetendő, hosszabb ideig kell törlesztenünk.
Az is megoldás lehet, ha a devizahitelt nem forintban, hanem devizában igényeljük és devizában is törlesztjük. Ekkor az árfolyamkockázat kiiktatható. Ugyanakkor ez akkor lehet igazán előnyös, ha van devizában jövedelmünk vagy megtakarításunk.
