A Központi Statisztikai Hivatal frissen publikált adatai szerint 17,6 százalék volt az infláció júliusban. A nyugdíjasok esetében mindig máshogy számolják az éves áremelkedés ütemét, hiszen őket erőteljesebben érinti a drágulás. Ezzel párhuzamosan a novemberi nyugdíjemelés is kérdésessé vált.
Magasabb áremelkedést tapasztalhatunk
Az elmúlt időszakban többször olvashattunk arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált adatokhoz képest eltérő áremelkedést tapasztalhatnak a hazai háztartások. Természetesen az egyes élelmiszerláncokban is eltérő árakkal találkozhatunk, de az összehasonlításban már az online árfigyelő rendszer segíti a fogyasztókat. Ennek megfelelően össze tudunk állítani egy olyan fogyasztói kosarat, hogy az egyes alapvető élelmiszereket milyen árban vehetjük meg a legdrágább helyeken. A ,,szerencsétlenül” vásárlók jóval többet fizethetnek, ami nem ritka eset, ugyanis sokaknak nincs ideje az árakat tanulmányozni és a boltokat körbejárni.
A legfrissebb árak szerint összeállított kosár nagyobb áremelkedési dinamikát tükröz, mint amekkora átlagos változást publikált a KSH.
A kisnyugdíjasokat sújtja leginkább az infláció
Ugyanakkor az infláció hónapról-hónapra csökken, hol nagyobb, hol kisebb léptékben. A júliusi statisztika szerint a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok ennél rosszabb helyzetben vannak: a nyugdíjas-infláció 18,7 százalék volt a múlt hónapban.
A magas infláció leginkább a kisnyugdíjasokat sújtja. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nyugdíjemelés mértéke az egyes kategóriákban nagyban eltér. A tavalyi nyugdíjemelés idején a magasabb, 300 ezer forintot meghaladó nyugdíjjal rendelkezők havi kifizetése duplájával nőtt, mint az átlagnyugdíjban részesülő nyugdíjasoké. A 100 ezer forintos, vagy annál kisebb kifizetést kapóknál a nyugdíjemelés szinte csak pár forint többletet hozott. Ekkora korrekció pedig egyértelműen nem volt elegendő a megugró árakat finanszírozni.
A nyugdíjemelés tekintetében a kormány határoz
Magas infláció ide vagy oda, örök érvényű az a szabály, hogy minél alacsonyabb valaki jövedelme, annál magasabb arányban találhatóak kiadásain belül az élelmiszer és a rezsi költségei. Az elmúlt időszakban pedig mindkét kategória ára hatalmasat ugrott.
Ezt szem előtt tartva kért már augusztus hónapra 3 százalékos rendkívüli nyugdíjemelést a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) a kormánytól. A Tanács úgy gondolja, hogy a január havi 15 százalékos nyugdíjemelés mellett is 10,1 százalékos vásárlóerő csökkenés érintette júniusra a nyugdíjasokat.
A NYUSZET kalkulációja alapján annak eléréséhez, hogy az idei év végéig ne érje el a nyugdíjas árindex a 15 százalékot, az év második felében az átlagos nyugdíjindexnek nem szabadna meghaladni a 4,9 százalékot. Ennek voltaképpen semmi esélye nincsen, ugyanis 5 százalékot el nem erő szintre legutóbb 2021 augusztusában volt példa. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a januári 15 százalékos nyugdíjemelés mellé 27,4 százalékos nyugdíjas-infláció társult. Már az is ismert, hogy az év első 7 hónapjában a nyugdíjas árindex 24,2 százalékon alakult. Ez körülbelül 1,5 százalékponttal volt magasabb, mint az összes háztartásra számított drágulás üteme.
Októberben derül ki a nyugdíjemelés sorsa
Októberben fog dönteni arról a kormány, hogy lesz-e, illetve ha igen, akkor mekkora nyugdíjemelés várható novemberben. A döntésben a kormánynak szabad keze van, azaz dönthet úgy is, hogy csak kisebb arányú emelést kapnak a nyugdíjasok.
Egy hónappal ezelőtt az előrejelzések szerint 3 százalékos nyugdíjemelés lett volna korrekt. Ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy a jegybank tovább mérsékli várakozását, ahogyan arra korábban is volt már példa. Tehát arra is van esély, hogy a kormány a tavalyi gyakorlata szerint jár el. Ez esetben pedig egyáltalán nem lesz, vagy csak minimális mértékű nyugdíjemelés várható novemberben. Mutatunk néhány tippet, hogy mit tegyünk azért, hogy fiatalon nyugdíjba mehessünk!
