Ha a pénzügyek világában kalandozunk, akkor szinte biztos, hogy találkozunk a kamatláb kifejezésével. Ez egy fontos pénzügyi jellemző, hiszen ettől függ, hogy mennyit kell fizetnünk egy kölcsönért a banknak, vagy épp mennyit nyerünk a befektetett pénzünkkel. Mondhatjuk akár úgy is, hogy nagyban meghatározza pénzügyi helyzetünket. De mit jelent pontosan és miért is fontos a kamatláb? Tarts velünk, és tudd meg, hogyan hogyan fordíthatod a kamatlábat a saját előnyödre – legyen szó hitelről vagy befektetésről!
Mi az a kamatláb?
A kamat megmutatja, hogy mennyit kell fizetnünk egy adott eszközért. Az egyik oldalon felfogható úgy, mint a hitel díja, vagyis amit a banknak fizetünk a kölcsönvett összegért. A másik oldalon pedig a megtakarítás hozama, vagyis a befektetett pénzünk után járó ,,jutalom”.
A kamatláb pedig a kamatnak a tőkéhez viszonyított, százalékban meghatározott értéke. A kamatlábbal megismerhetjük, hogy egy befektetés mekkora hozamot termel a befektető számára, illetve hogy a hitel mekkora költséggel jár az igénylő számára.
Legyünk tisztában a kifejezésekkel: a kamat nem egyezik meg a hozammal. Habár a mindennapokban gyakran szinonimaként használjuk őket, van egy fontos különbség. Az előzőek alapján a kamat a pénz ára, míg a hozam a tényleges eredmény, amit a befektetésünkkel elérhetünk. A hozam nem csupán a kamatot foglalhatja magában, hanem az árfolyamnyereséget és az osztalékot is.
Miért fontos ezzel foglalkozni?
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egy ,,átlag” embernek miért kell foglalkoznia a kamattal. A tévhitekkel ellentétben a kamatláb nem csak a pénzügyi szektorban dolgozók számára fontos mutató. Amennyiben hitel felvételében gondolkozunk, akkor a kamatláb segítségével látni fogjuk, hogy mennyibe kerül nekünk ez az ügylet. Ha pedig befektetnénk félretett pénzünket, akkor megtudhatjuk, hogy mekkora pluszhoz fogunk vele jutni.
A személyes pénzügyek mellett a kamatláb a makrogazdaság tekintetében is fontos mutatónak számít. A jegybanki irányadó kamatlábak nagyban meghatározzák az infláció kezelésének a módját, ráadásul a gazdasági fellendülés elérésének egyik alapvető eszköze. A kamatláb alakulása tehát végső soron a gazdasági döntésekben is megjelenik.
Nézzük meg alaposabban: kamatláb a hiteleknél
Minél többször halljuk, annál jobban rögzül: a kamatláb a hiteligénylő költsége, azaz a hitel ára százalékban kifejezve. Ha a bankok oldaláról nézzük, akkor pedig a kamatláb a megtérülési rátát jelenti, vagyis hogy mennyi nyereséget termel számukra a kölcsönügylet. Ez az összeg a kölcsönadott pénzben rejlő kockázatokért (pl. a visszafizetési kockázatért) kompenzálja a hitelezőt.
A bankok minden esetben alaposan megvizsgálják az igénylő hitelképességét. Amennyiben ez elfogadható, akkor a hitelintézetek ennek függvényében határozzák meg a kölcsön árát, azaz a kamatlábat. Minél jobb az ügyfél hitelminősítése, annál kisebb kamatot szab meg a bank.
Ha pedig még pontosabbak szeretnénk lenni, akkor a hitelek kapcsán nem a kamatot, hanem a Teljes Hiteldíj Mutatót, azaz a THM-et vizsgáljuk meg. Ez a mutató ugyanis a kamatláb mellett tartalmazza a hitellel járó egyéb költségeket is. Ezeket pedig a hitelösszeghez viszonyítva, százalékos formában mutatja meg, hogy az adott kölcsönösszegért egy év alatt mennyit is fizetünk a banknak.
Milyen típusai vannak a kamatlábnak?
A kamatláb nem egyetlen, általánosságban meghatározható érték. Ez több formában is megjelenhet, attól függően, hogy mit veszünk figyelembe. A pénzügyi világ alaposabb megértéséhez érdemes megismerni a kamatláb legfőbb típusait.
Nominális kamatláb és reálkamatláb
A nominális és a reálkamatláb közötti különbség az inflációban ragadható meg. Az előbbi nem veszi figyelembe az infláció mértékét, míg a reálkamatláb az a készhez kapott hozam, amiből már levonásra kerül az infláció.
A nominális kamatlábat fizetik többek között az ingatlantulajdonosok lakáshitelük után, illetve ezt kapják a megtakarítók betéteikre. A reálkamatláb azonban reálisabb választás, ha a hitel tényleges költségére vagy a befektetés valódi hozamára vagyunk kíváncsiak, hiszen az infláció noha láthatatlan, de kimondottan jelentős tényező a pénzügyekben.
Fix és változó
Függetlenül attól, hogy hitelfelvételről vagy befektetésről van szó, kétféle kamatlábbal találkozhatunk. Ez a fix és a változó kamatláb. A fix kamatláb – ahogyan nevéből is adódik – a futamidő során végig változatlan. Ezzel szemben a változó kamatláb időközönként módosulhat, ami általában valamelyik referencia kamatlábhoz igazodik.
Fix kamatlábbal gyakran jelzáloghiteleknél találkozhatunk, ahol a futamidő végéig ugyanazt, a szerződésbe foglalt kamatot fizetjük a banknak. Ilyen például az Otthon Start Program hitele, ahol a futamidő végéig fix 3% kamattal kell számolnia az igénylőknek.
A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) pedig feltehetőleg egy olyan változó kamatozású konstrukció, amivel a legtöbben már találkozhattak. Ennél a papírnál az előző évi infláció alakítja a kamatot, amihez hozzájön a kamatprémium.
Referencia kamatláb
Van még egy kategória, amit érdemes megemlíteni, mégpedig a referencia kamatok csoportja. Ezek általában a központi bankokhoz vagy más független intézményekhez kapcsolódnak, és irányadóak a kereskedelmi bankok és kötvénykibocsátók számára. Ezek az intézmények tehát a referencia kamatok alapján határozzák meg saját kamatlábaikat.
Magyarországon leggyakrabban
- a jegybanki alapkamattal,
- a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatlábbal (BUBOR) és
- a Budapesti Kamatswap Ügyletekkel (BIRS) találkozhatunk.
Ezek mellett felbukkanhat a LIBOR és az EURIBOR is, amelyek az adott devizák bankközi piacainak kamatlábait jelentik. Ezek publikus értékek, amihez bárki hozzáférhet. A változó kamatozású hiteleknél előfordulhat ezeknek a használata is.
