Képzeljük el, hogy abból keresünk pénzt, hogy néhány kattintással kereskedünk telefonunkon. Ha jól csináljuk, akkor pluszban zárjuk a napot, ha nem jön össze, akkor pedig mínuszban. A tőzsdei spekuláció – vagy a köznyelvben tőzsdézés – pontosan így néz ki: gyors reakciók, pontos időzítések és higgadt döntések. Ezek mögött azonban tömérdek statisztikai adat és grafikon, jelentős kockázatvállalás, illetve mélyreható szakmai tudás és tapasztalat rejlik.
Vannak, akik szerint a tőzsdézés a könnyű pénzszerzés lehetősége, hiszen néhány jó ügylettel kimagasló hozamra tehetünk szert. A másik nézőpont szerint viszont inkább a szerencsejátékhoz hasonlít, ugyanis nem tudjuk előre, hogy mikor mi fog történni, még csak megjósolni is nehéz. Az igazság pedig valahol középen van – ezért olyan népszerű lehetőség. Kisokosunkból most minden fontos információ kiderül!
Mi az a tőzsdei spekuláció, azaz tőzsdézés?
A tőzsdei spekuláció – vagy tőzsdézés, ahogyan a mindennapokban hívjuk – egy olyan befektetési stratégia, ami a rövid- és középtávú árfolyammozgások kihasználására irányul. A spekuláns pedig az a természetes személy vagy intézményi szereplő, aki ezekből az árfolyammozgásokból kíván nyereségre szert tenni. Ez esetben nem fontos az adott eszköz valódi értéke, a vállalat teljesítménye vagy osztaléka, csupán az árfolyamváltozás iránya és mértéke. Éppen ezért a spekulánsok nem nevezhetőek befektetőnek, hiszen az utóbbiak a tartós értéknövekedésre és a stabil hozamra építenek.
A tőzsdézés az eszközök számos formájánál lehetséges, többek között a részvényeknél, devizáknál, kriptovalutáknál, opcióknál és határidős ügyleteknél. A spekulációs stratégiáknak szintén számos formája ismert. Ezek alapján a vállalt kockázat és a megszerezhető profit skálája is igencsak széles.
De hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Vegyünk példaként egy fintech vállalatot, ami negyedévente jelentés formájában teszi közzé az előző három havi teljesítményét. Ha a spekuláns arra számít, hogy a vállalat jól teljesített, akkor bevásárol a részvényeiből. Amennyiben jól gondolta és a részvények árfolyama növekedésnek indul, ezen a ponton el is adja a papírokat.
Tőzsdézés ≠ befektetés
Ahogyan arról már az előbb is szó volt, a tőzsdézés nem befektetés, a spekuláns pedig nem befektető. Miért mondhatjuk ezt?
A befektetés alapvetően a hosszú távú értékteremtésen és a stabil hozamszerzésen alapul. Ekkor a befektető azért vásárol be egy adott vállalat részvényeiből, mert a cég növekedésére és nyereségtermelésére számít. A befektetési döntés ez esetben a vállalat pénzügyi mutatóin, piaci helyzetén és jövőbeli kilátásain múlik. Ez inkább egy közép- hosszútávú szemléletmód.
Ezzel szemben a tőzsdézés rövid- vagy középtávú célokat követ, ami egyértelműen a gyors nyereségszerzés. A spekulánst nem feltétlenül érdekli a vállalat múltbeli teljesítménye és értéke, sokkal inkább a piaci hangulatot és különféle jeleket veszi figyelembe. A spekuláns az árfolyamra fókuszál, ezt próbálja meg előre jelezni.
Ezen a ponton pedig megemlítendő a tőkeáttétel szerepe is. A befektetésekben nem jellemző, hiszen a befektető saját pénzét használja fel. Ezzel ellentétben a spekulánsok gyakran kihasználják a tőkeáttétel lehetőségét, ami nagyobb hozammal kecsegtet, de nagyobb kockázattal is jár.
Melyek a spekuláció leggyakoribb eszközei?
Tőzsdézni számos eszköz esetén van lehetőség, most a leggyakoribb lehetőségeket nézzük meg. Az egyik ilyen például a részvény. A részvények árfolyama gyorsan és jelentősen változhat, amit a legegyszerűbb dolgok is kiválthatnak (pl. hírek, céges események).
Szintén népszerű a spekulánsok körében a devizakereskedés, azaz a forex. A devizapiacon a különböző valuták egymással szembeni árfolyamára ,,fogadhatunk”. A nap 24 órájában kereskedhetünk folyamatosan heti 5 napon. Ezen a piacon gyakran megjelenik a tőkeáttétel lehetősége is.
Ezen felül megemlítendőek az olyan derivatívák is, mint az opciók és a határidős ügyletek. A derivatívák értékét egy mögöttes termék (pl. részvény, index, deviza vagy nyersanyag) árfolyama határozza meg, így ettől függ a derivatívák árfolyama is. Ezek kimondottan összetett termékek, így csakis a tapasztalt, szaktudással rendelkező spekulánsok számára ajánlottak.
Mik a tőzsdézés legfőbb előnyei?
Mielőtt belevágnánk a tőzsdei spekulációba, érdemes megvizsgálni annak előnyeit és hátrányait.
Vegyük sorra először az előnyöket!
- Gyors és egyszerű pénzszerzés: A spekuláns a rövid távú árfolyamváltozásokat kihasználva gyorsan és egyszerűen szerezhet pénzt. A pénzt tehát nem kell hosszú ideig ,,nélkülözni”, vagyis lekötni.
- Eszközök széles skálája: A vállalt kockázatunknak és az elvárt nyereségnek, illetve a piaci stratégiánknak megfelelően az eszközök széles skálájából válogathatunk.
- Kisebb összeggel is elkezdhető: A tőzsdézés nem feltétlenül igényel jelentősebb kezdőtőkét, bizonyos piacokon (pl. deviza, kripto) már kisebb összegekkel is belevághatunk.
- Az árfolyamcsökkenés is lehet nyereséges: Az alkalmazott stratégiánktól függően (pl. shortolással) az árfolyam csökkenéséből is nyereséggel jöhetünk ki. Ez azért előnyös, mert nem csupán felívelő gazdasági helyzetben és a vállalat jó teljesítése esetén nyerhetünk a kereskedéssel.
Nézzük meg a hátrányokat is!
- Magas kockázat és jelentős veszteség: A gyors nyereségszerzés együtt jár a veszteség lehetőségével is, hiszen jelentős kockázatot vállalunk az ügyletek során.
- Racionális gondolkozás nehézsége: Az árfolyamok folyamatos változását látva nehéz lehet ,,hideg fejjel” gondolkozni és nem pánikból cselekedni.
- Tudás és tapasztalat szükségessége: Ha nem követjük a piaci híreket, nem szeretünk grafikonokat elemezni, akkor a tőzsdézés nem feltétlenül nekünk való.
- Túlzott kockázatvállalás: A tőkeáttétellel extrém kockázatot vállalunk, hiszen bukás esetén is kötelesek vagyunk visszafizetni a ,,kölcsönvett” pénzt.
