Július első napjától kezdődően a természetes személyek kamatjövedelmét már a 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) is terhelni fogja. Ez azt jelenti, hogy a 15%-os kamatadó mellé egy új adónem is betársul, így az összes adóteher már 28%-ra emelkedik. A bejelentéssel együtt kialakult a szochokáosz, vagyis sokan nem tudják, hogy pontosan mikor és mire vonatkozik az új adónem. Érdemes tehát ezeket a tévhitek tisztázni!
1. A folyószámla egyenleget is terheli a szocho
A lekötött és látra szóló betétek után eddig is kellett fizetni kamatadót, azonban a következő hónaptól már ezt a szocho is terheli. Fontos megjegyezni, hogy ez nem többszörös adóztatást jelent, hiszen nem a számlán jóváírt összegekből vonódik le a szociális hozzájárulás! A szocho a kamatnyereségre vonatkozik, azaz a számlán tartott összegen nyert kamatot, nyereséget fogja terhelni az új adó.
A bankszámlák jelentős részénél a látra szóló kamat kimondottan alacsony, majdhogynem 0 körüli szinten mozog. E tekintetben az új szabályozásnak nem lesz feltűnő hatása. Ugyanakkor azoknál a takarékszámláknál, ahol az elérhető kamat 8-9% is lehet, ott már jobban lehet majd látni a plusz 13%-os levonást.
2. Nem mindegy, hogy mire milyen dátum vonatkozik
Általánosságban igaz, hogy a szocho a 2023. június 30-a után vásárolt értékpapírokra és lekötött betétekre vonatkozik. Ugyanakkor a látra szóló betéteknél nem a számla nyitásának napja fog számítani: a nem lekötött pénzösszegeket június végéig nem terheli a szociális hozzájárulási adó. A június 30 után keletkező kamatokat azonban már terheli az új adónem is.
3. Nem csak az állampapírokkal úszhatjuk meg a szocho fizetését
Az vitathatatlan, hogy az állampapírok után nem kell megfizetni a 13%-os adót, ahogyan a 15%-os kamatadó sem terheli. Vannak viszont másfajta befektetési lehetőségek is, amelyekre nem vonatkozik a szocho.
Többek között ilyen az ingatlanalap, ugyanis ezeknél szintén megúszhatjuk az új adó fizetését. Ide sorolható továbbá a lakástakarék, a kriptoeszközök (ide értve a kriptovalutákat is), illetve néhány esetben a biztosítások is.
4. Van olyan biztosítás is, ami nem adóköteles
A megtakarítási célú biztosítások után keletkező kamatjövedelem után is kötelesek vagyunk szochót fizetni, de csak akkor, ha a szerződés 2023. június 30. után köttetett. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a unit linked, vagyis a befektetési egységekhez kötött biztosítás után néhány esetben nem kell kamatadót fizetni, így ez esetben a szocho sem terheli.
5. A TBSZ után nem kell szochót fizetni
A Tartós Befektetési Számla (vagyis TBSZ) azon megtakarítási lehetőségek egyike, amelyek a hosszútávú öngondoskodáshoz járulnak hozzá. Mivel a befektetési ideje hosszabb, így adóelőnyt élvezhetünk a megtakarított pénzünk után.
Ugyanakkor az így realizált nyereség az SZJA törvény alapján nem sorolható be a kamatjövedelem kategóriájába. Ez tehát azt jelenti, hogy abban az esetben sem lenne szükséges a 13%-os adót kifizetni, ha nem vonatkozna rá az adóelőny.
6. A megtakarított pénzüket célszerű átrakni TBSZ számlára
Az állítás alapvetően jó ötlet, ugyanis a TBSZ számlára helyezett megtakarításra nem vonatkozik a szocho, attól függetlenül, hogy mikor volt a vásárlás időpontja. Azt viszont érdemes tudni, hogy a TBSZ egyik sajátossága, hogy az adó alapját – rövidre zárva – úgy kalkulálja a teljes megszüntetéskor, hogy a befizetett és a kivett pénz közötti különbséget számítja nyereségnek. A bent töltött időre arányosan vonatkozik az adófizetési kötelezettség.
Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy ez akkor is érvényes, ha az adott termék eredetileg adómentes. Például ha TBSZ-re vásárolunk állampapírt, azt terhelheti SZJA, amennyiben nem várjuk meg a megfelelő időt.
7. Igen, tényleg van felső korlát
A szociális hozzájárulási adó esetében tényleg megszabtak egy felső korlátot, ami a minimálbér 24-szerese. Ugyanakkor ez a felső határ nem érvényes a kamatjövedelmeknél. Ez tehát azt is mutatja, hogy az újonnan bevezetett adónál nincsen felső korlát, például egy lekötött betét esetén a lekötött összeget és a kamatnyereség nagyságát figyelmen kívül hagyva az egész nyereséget fogja terhelni a szocho.
8. Az LTP után nincs szocho fizetési kötelezettség
Ahogyan korábban is írtunk róla, a 13%-os új adó nem vonatkozik minden megtakarítási formára. Kivételt képez ez alól többek között a lakástakarék is. Az SZJA-törvénynek megfelelően a lakástakarékokhoz kapcsolódó betéti kamatok és támogatások adó alóli mentességet élveznek. Az LTP utáni hozamokra tehát nem kell kamatadót és szochót sem fizetni.
