Az elmúlt pár évben számos olyan kedvezőtlen jelenséggel találkozhattunk, ami megnehezítette a megtakarítások képzését. Gondoljunk csak vissza a rekord magas inflációra vagy alacsony mértékű béremelésekre. Egy új felmérésből pedig kiderült, hogy a magyar lakosságnak az a része, aki rendelkezik megtakarítással, felük alkalmanként tesz csak félre pénzt. A rendszeres megtakarítók pedig havi szinten közel 80 ezer forinttal, sokan pedig kriptovaluta formájában gyarapítják félretett pénzüket.
80 ezer forint a havi átlagos megtakarítás
Az MBH Bank utoljára 2022-ben készítette el a reprezentatív felmérését a magyarok megtakarítási szokásaira vonatkozón. Most újra elérkezett az időpont, hogy megnézzék, hogy hogyan alakult a hazai lakosság megtakarítása, milyen megtakarítási formákat választanak, illetve milyen szempontokat tartanak hozzá szem előtt.
A felmérés eredményeiből az látszik, hogy a megtakarítások összegének tekintetében a jövedelmi csoportok között lényeges különbség nem tapasztalható. A válaszadók többsége 100 ezer forintot vagy ennél kisebb összeget takarít meg. A legnagyobb átlagos összeget a 35-44 éves korcsoport tudja félrerakni, amit a 25-34 éves korosztály követ.
A megtakarítással rendelkezők 37 százaléka a fizetéskor egyből félrerakja a megtakarítani kívánt összeget. Azok közül, akik havi szinten félreraknak, 65 százalék takarít meg ebben a formában. A felmérésben résztvevők 33 százaléka akkor fekteti be félrerakott pénzét, amikor összejön egy olyan nagyobb összeg, amit már érdemesnek tart befektetni.
A Bank azt is felmérte, hogy a megtakarítók hol tartják megtakarításaikat. A megkérdezettek nagyjából fele-fele arányban adták válaszul a kereskedelmi bankokat (54 százalék) és a Magyar Államkincstárt (56 százalék). Ezen felül pedig kiemelkednek az alapkezelők is, amelyet a résztvevők 16 százaléka jelölt meg.
Növekszik a kriptovaluta megtakarítások népszerűsége
Az MBH Bank felmérésében arra is rákérdezett, hogy a válaszadók milyen megtakarítási formákat preferálnak. A havi 800 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők közel fele, 42 százaléka a számlán hagyja tengődni pénzét. A válaszadók egyharmada pedig továbbra is készpénzben tartja megtakarítását, ami megegyezik az elmúlt évek trendjével. A harmadik helyre pedig az állampapír került a 24 százalékos részaránnyal.
Az már inkább meglepő eredmény, hogy a magyar lakosság megtakarításainak körében egyre népszerűbbé válik a kriptovaluta és az NFT (Non-Fungible Token). A kriptovaluta megtakarítás pedig olyannyira közkedvelt, hogy a megkérdezettek 10 százaléka fektette pénzét ezekbe az eszközökbe.
Bár a felmérés nem tért ki arra, hogy miért bővül a kriptovaluta megtakarításokat képzők köre, a válasz viszonylag egyszerű. A válaszadók valószínűleg a kriptovaluta megtakarításon nyert hozammal kívánták kompenzálni a magas infláció miatti értékvesztést. A 25,7 százalékos inflációs csúcspont már önmagában elegendő motiváció ahhoz, hogy keressünk egy értékmegőrzésre képes eszközt. Mások pedig olyan hosszú távú befektetési lehetőségeket láthatnak a kripto-eszközökben, mint a részvényekben vagy az aranyban. És persze nem utolsó szempont a magas nyereség ígérete sem.
Egyre fontosabbá válik a magas hozam
A felmérésben a Bank azt is megnézte, hogy az egyes befektetések kiválasztása során milyen szempontokat vesznek figyelembe a megtakarítók. A válaszok alapján látható, hogy a biztonság továbbra is kiemelkedő szempont. Ők valószínűleg nem a kriptovaluta megtakarításokat választják. Ugyanakkor ennek fontossága a 2022-es felmérés eredményeihez képest csökkent.
A felmérés résztvevőinek kétharmada elsősorban az 1-5 éves időtartamot preferálja befektetései során. A pénzügyi tudatosság is fejlődni látszik: a befektetéseket a válaszadók időnként ellenőrzik. A lejáró befektetésekre járó kamatot a résztvevők több mint fele, 57 százaléka újra befekteti jelenlegi tervei szerint. Az is kiderült, hogy ez a hozam jellemzően 100 ezer forint alatti, a megkérdezettek mindössze 10 százaléka tud újra befektetni ennél magasabb összeget.
