Mostmár nem kell azon aggódnunk, hogy egy energetikailag korszerűtlen ingatlanra nem kapunk hitelt. 2025. május 1-től ugyanis a nagyobb hazai hitelintézetek elfogadják a legrosszabb besorolással rendelkező lakóingatlanokat hitelcélként a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghiteleknél. Ez azok számára is megnyitja a lakásvásárlás lehetőségét, akik a megfizethetőbb, kevésbé korszerű ingatlanok között keresgélnének. A lakáshitel számukra álomból valósággá vált.
Többek számára elérhetővé vált ezzel a lakáshitel
A sorban a CIB Bank volt az utolsó, aki módosította a lakáshitel kondícióit. Május 1-től a nagyobb pénzintézetek elfogadják a legrosszabb, ,,I” energetikai besorolással rendelkező ingatlanokat hitelcélként. Azt viszont fontos tudni, hogy a lakáshitel mellé a bankok szigorúbb feltételeket társíthatnak.
Előfordulhat például, hogy ezeket az ingatlanokat a hitelintézet alacsonyabb értéken számítja be fedezeteként a hitel elbírálása során, mint ahogyan ez egy korszerűbb ingatlannál történne. Ezzel kapcsolatban nincs hivatalos információ – kivéve a CIB-nél, ahol ez 15%-os csökkentett érték –, de érdemes lehet erre felkészülni.
A lakáshitel esetében alapvetően nem az energetikai besoroláson van a hangsúly, hanem a megfelelő műszaki állapoton és a vagyonbiztosítás meglétén. Természetesen az sem kizárt, hogy a bankok a korszerűtlenebb ingatlanok mellé nagyobb önerőt írnak elő. Ezeknek az előírásoknak mindenképpen érdemes utánajárni, ha jelzáloghitel igénylésében gondolkozunk.
Mit mutat meg az energetikai besorolás?
Az energetikai besorolás az ingatlanokat kategorizálja attól függően, hogy mekkora az éves energiaigénye és szén-dioxid kibocsátása. Az osztályozás 2024-ben módosult, így a legjobb energetikai jellemzőkkel az A+++ ingatlanok rendelkeznek, míg a skála másik végét az ,,I” energiaosztály jelenti. Minél jobb az ingatlan besorolása, annál kevesebb energiát emészt fel az üzemeltetése. A besorolási osztály pedig a rezsi költségekben is nagyban meglátszik.
Az energetikai besorolást az energetikai tanúsítvány tartalmazza. A tanúsítvány készítése során a szakértő az adott ingatlan becsült energiafelhasználását számolja ki. A számítás során figyelembe veszi az épület anyagát, aktuális állapotát, szigetelését és gépészeti felszereltségét.
Mit jelent ez ,,I” energetikai besorolás?
A 2025-ben érvényben lévő szabályozás szerint az ,,I” energetikai besorolással rendelkező ingatlanok energiafogyasztása rendkívül magas. A besorolás szerint ez a legrosszabb kategória, amibe egy épület kerülhet. (A régi besorolás szerint ez az ,,II” kategóriának felel meg.)
De milyen ingatlanok tartoznak ebbe a kategóriába? Általánosságban elmondható, hogy az 1960-70-es évek környékén épült családi házak, ,,kockaházak” és vályogházak sorolhatóak ide. Ezeket az ingatlanokat tulajdonosaik nem újították fel, vagyis minden az eredeti benne. Ez ránézésre jellemzően a gázkonvektorból és az elektromos bojlerből mondható meg. Amennyiben korszerűsítésről van szó, akkor általában minden épületszerkezetet és épületgépészeti berendezést szükséges modernizálni. A lakáshitel azonban már ezen ingatlanok megvásárlására is elérhetővé vált.
A másik oldal: lakáshitel a korszerű ingatlanokra
A jegybank nemrégiben lazított az energiahatékony ingatlanok vásárlására irányuló zöld hitel feltételein. 2025. január 1-től két fontos módosítás lépett életbe a minimum 10 évig kamatfixált, zöld célra igényelt jelzáloghitelek esetén:
- a hitelfedezeti mutató (HFM) 90%,
- a jövedelemarányos törlesztési mutató 60% lehet jövedelmünktől függetlenül.
Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy bizonyos zöld konstrukciók már 10% önerő mellett elérhetőek. Habár a jegybank lehetőséget nyújt lazább szabályok alkalmazására, ezt a bankok nem egységesen, vagy egyáltalán nem vették át. Mielőtt tehát lakáshitel igénylésére adjuk a fejünket, célszerű informálódni a bankok egyedi előírásairól.
