A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ismét közzétette a lakásépítésekre és építési engedélyekre vonatkozó statisztikáit, amelyek most az idei év első féléves adatait tartalmazzák. A gyorstájékoztatóból kiderül, hogy az év első hat hónapjában 7353 új lakás épült hazánkban, ami 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Szintén csökkent a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma. Ez mindössze 10 880 volt, ami 39 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi számokhoz képest.
Szinte mindenhol visszaesett az új lakások építése
A tavalyi év első félévéhez képest a fővárosban 36 százalékkal esett vissza a lakások használatba vétele, ami idén mindössze 2316 lakást számlált. A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9 százalékkal csökkent a lakásépítés. Egyedül a községekben volt tapasztalható bővülés: ott 9,2 százalékkal növekedett a használatba vételek száma. Ez nem csoda, hiszen az MNB korábbi statisztikájából kiderül, hogy 12 éves nettó fizetésbe kerülhet egy pesti lakás. A KSH adataiból az is kiderül, hogy a falusi építkezések kétharmada (66 százaléka) az agglomerációban ment végbe. A lakások építtetőinél eltérő volt a csökkenés tendenciája:
- a vállalkozások által épített lakásszám 24,
- a természetes személyek esetében 5,3 százalékos mérséklődés volt tapasztalható.
A használatba vett lakások épülettípusonként eltérő képet festenek:
- ezek 48 százaléka családi házban,
- 45 százaléka többlakásos épületben,
- 4 százaléka lakóparkban található.
A lakásépítés célja szerint 37 százalék volt a saját célú építés, míg 60 százalék volt az értékesítési cél. Itt is látható az arányeltolódás a saját célra való építkezések javára. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 97 m2-re bővült, ami 8,6 m2-es növekedésnek számít.
Volt, ahol nem csökkent az új lakások száma
Mindössze két olyan térség volt, ahol az új lakások számában nem volt tapasztalható ez a lefelé ívelő tendencia. Az egyik a pesti régió, ahol a darabszám nagyjából megegyezett az egy évvel ezelőttivel. A másik pedig Észak-Alföld volt, ahol 27 százalékkal magasabb volt a lakások használatbavétele, mint 2022 első félévében. Az MNB egy korábbi statisztikájából kiderült, hogy a külföldiek előszeretettel vásárolnak vidéken lakást.
A KSH statisztikájából az is látható, hogy az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a 39 százalékos visszaesés révén 10 880 volt. Az új lakások több mint egyharmadát (39 százalékát) Budapesten tervezték megépíteni. Ugyanakkor az építési kedv minden településen bezuhant:
- Budapesten 17,
- a vármegyeszékhelyeken 38,
- a többi városban 47,
- a községekben 53 százalékkal terveznek kevesebb lakást építeni.
A tervek is visszaestek
Az ország majdnem minden vármegyéjében mérséklődött az építeni tervezett lakások száma. Az egyetlen kivételt Hajdú-Bihar vármegye jelenti, ahol csupán kismértékű emelkedés történt. A legjelentősebb csökkenés Dél-Dunántúlon (58 százalék), ezen belül Baranya vármegyében történt. Itt a kiadott engedélyek száma közel egynegyedre esett vissza. A tervezett lakásszám bezuhanása Közép-Magyarországon 32, az Alföld és Észak nagyrégióban 29 százalékot tett ki.
A kiadott új építési engedélyek alapján 47 százalékkal alacsonyabb a tervezett lakóépületek száma, ami így 4238 darabot jelent. A tervezett nem lakóépületek száma 2081 volt, ami szintén visszaesés az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Mindazonáltal a nem lakóépületein belül az ipari épületek alapterülete 42 százalékos növekedést tudott felmutatni – tudható meg a KSH legfrissebb adataiból.
