2024. július 20., szombat

Kivándorlás: ismét Ausztria a célpont

A tavalyi évben ismét Ausztria vált az egyik legfőbb célországgá a kivándorló magyarok számára. A KSH legfrissebb 2022-re vonatkozó adataiból kiderült, hogy az Ausztriába történő kivándorlás jelentősen növekedett a megelőző évhez viszonyítva. Mindeközben az országban élők számában lényegi változás nem tapasztalható, csupán enyhe csökkenés ment végbe. Ezt az indokolja, hogy a kivándorlókat az Ázsiából és Afrikából érkezők kompenzálták.

Jelentősen növekedett a kivándorlás

A magyar állampolgárok körében az éves szintű kivándorlás 2015-től kezdődően fokozatosan csökkent, azonban a tendencia 2020-ban megfordult, így az emigráció ismét növekedésnek indult – tudható meg a KSH népmozgalomról készített kiadványából. Az adatokból látható, hogy a hazánkban született magyar állampolgárok visszavándorlásának dinamikája 2018-ig emelkedett, ezt követően pedig lassú csökkenésbe váltott át. A tavalyi évben a kivándorlás mértéke 26,5 ezer magyar állampolgárt tett ki, azonban a visszavándorlók száma is jelentős, 21,9 ezer fő volt.

A hivatalos statisztikából az is kiderült, hogy a kivándorlók melyik országokat preferálják:

  • a kivándorlók 44 százaléka Ausztriába,
  • 25 százaléka Németországba,
  • 5 százaléka Hollandiába,
  • 5 százaléka Svájcba, illetve 
  • alig 4 százaléka az Egyesült Királyságba költözött át.

A régebben kiemelkedő célországnak számító Egyesült Királyságba történő kivándorlás évenként csökken, a Németországot választók száma kismértékben, míg az Ausztriába vándorlók száma lényegesen emelkedett a 2021-es adatokhoz képest. Érdekes adat, hogy 2018-ban többen jöttek vissza Angliából, mint ahányan kivándoroltak.

Hogy alakult a bevándorlás hazánkba?

2013-ban meg a Magyarországon élő külföldiek mintegy 50 százalékát a környező országok állampolgárai jelentették. Ezt követően az ő arányuk csökkenésnek indult, 2019 óta pedig minden évben 35-37 százalék körül alakul. A legfrissebb adatok szerint 2023. január 1-jén a Magyarországon tartózkodó külföldiek

  • mintegy kétharmada (144,1 ezer fő) Európa országaiból vándorolt be,
  • 29 százalékuk (közel 65 ezer fő) Ázsiából,
  • 4 százalékuk (9050 fő) Afrikából,
  • 3,4 százalékuk (7600 fő) pedig Amerikából érkezett hazánkba.
kivándorlás és visszavándorlás statisztika
forrás: KSH

A külföldi állampolgárok száma az idei év első napján népességarányosan a fővárosban volt a legjelentősebb: Budapesten 57 külföldi állampolgár jutott ezer lakosra. Ugyanezen arány az ország nyugati részén is magas: Győr-Moson-Sopron, Zala, Baranya, Somogy, illetve Vas vármegyében egyaránt meghaladta a 25 ezreléket.

Az országban is mocorognak a lakosok

Az országon belüli vándorlás leginkább Budapest és agglomerációja között szembeötlő. Az ezredforduló elején a fővárosban jelentős elvándorlás ment végbe, ami a 2008-as válsággal lényegesen csökkent. 2015-től viszont ismét magas szinten kezdett állandósulni. A 2000-es évek eleji szinthez képest tavaly 10 ezerrel többen választották a fővárost, valamint hagyták azt el.

Összesen 12 ezer fővel volt magasabb a Budapestről Pest vármegyébe költözők száma, mint fordítva. Győr-Moson-Sopron bevándorlási többletének jelentős része a Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékből származott. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye szenvedte el a legnagyobb népességvesztést, ezek a lakosok a fővárost vagy Pest vármegyét választották leginkább.

A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések és lezárások végett emelkedett a fővárosból és a vidéki városokból való elvándorlás is: a lakosok inkább a községeket választották. A KSH statisztikája szerint tavaly a pandémiát megelőző mobilitási mintázatok visszarendeződése volt tapasztalható, habár eltérő mértékben, de csökkent Budapest és a vidéki városok vándorlási vesztesége.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük