2024. március 3., vasárnap

Csökkent az infláció – elérkezett a hőn áhított fordulat?

Az árdrágulás még májusban is meghaladta a 20 százalékot, viszont havi szinten végre jelentősebben is mérséklődtek a fogyasztói árak. Amennyiben erősebb csökkenések lesznek hónapról-hónapra, akkor ténylegesen megvalósulhat az egyszámjegyű infláció idén év végén.

Nagyobb csökkenés tapasztalható az infláció területén

2023 május hónapjában átlagosan 21,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban – publikálta legfrissebb adatait a KSH csütörtök reggel. A legfrissebb adatból az is látható, hogy most volt a legnagyobb mértékű csökkenés az infláció területén. Az április havi inflációhoz viszonyítva 2,5 százalékpontos csökkenés következett be éves bázison. A kedvezőbb érték ellenére még így is kimondottan magas az áremelkedés. Az idei évben

  • januárban 25,7 százalék,
  • februárban 25,4 százalék,
  • márciusban 25,2 százalék,
  • áprilisban 24,0 százalék,
  • májusban pedig 21,5 százalék volt az infláció a KSH adatai szerint.

Havi viszonylatban is csökkenés ment végbe

A KSH közlése szerint a fogyasztói árak áprilisról májusra 0,4 százalékkal mérséklődtek. Ez mindenféleképpen trendfordulónak számít, hiszen ilyen utoljára 2021 vége előtt volt tapasztalható. Már az előző havi adat, ami 0,7 százalékos növekedést mutatott is kedvezőnek minősült, azonban a helyzet tovább javult, ugyanis az árváltozás egyenesen csökkenésbe váltott át. Ez kimondottan jó hír, hiszen egyre inkább közeledünk az év végi egyszámjegyű inflációs tervhez. A legújabb prognózisok szerint decemberben 8-9 százalék körüli lehet az év/év index.

Mi váltotta ki az infláció lassulását?

Az infláció csökkenéséhez értelemszerűen számos tényező hozzájárult, de talán a legjelentősebb az üzemanyagárak csökkenése volt. Ez már a 7 százalékos szintet is elérhette havi szinten, így egyértelműen érezteti hatását az inflációban is. Az élelmiszerek árai eltérően alakultak, már árcsökkenést is tapasztalhattunk a boltokban, azonban a szezonális hatások végett elképzelhető, hogy még így is növekedett az élelmiszer-infláció az elmúlt hónapban. Ugyanakkor az élelmiszerárak csökkenése valószínűleg tovább folytatódott éves szinten.

A csökkenést feltehetőleg a háztartási energiaárak csökkenése is támogatta, valamint az erősödő forintárfolyam is. Azt is ki kell emelni, hogy a májusban bevezetett vármegye- és országbérlet kedvezően befolyásolta a szolgáltatói árak inflációját.

Hogyan alakult idén az infláció?

Ekkora volt az éves drágulás!

Az elmúlt egy évben, 2022. májusához viszonyítva az alábbiak szerint alakultak az árak:

  • az élelmiszerárak 33,5 százalékkal növekedtek,
  • a háztartási energia ára 37,2 százalékkal lett magasabb,
  • a szeszes italok és dohányáruk ára átlagosan 19,3 százalékkal drágult,
  • a tartós fogyasztási cikkekért 8,1 százalékkal fizetünk most többet,
  • a járműüzemanyagok ára pedig 17,7 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatások összességében 14,3 százalékkal drágultak egy év alatt.

Hogyan változtak az árak áprilishoz képest?

Az áprilisról májusra bekövetkezett árváltozás az alábbiaknak megfelelően történt:

  • a fogyasztó árak átlagosan 1,4 százalékkal mérséklődtek,
  • az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal volt magasabb,
  • a háztartási energia árában 3 százalékos csökkenés ment végbe,
  • a járműüzemanyagokért 6,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni,
  • a szolgáltatásárak 0,9 százalékkal drágultak.

Mit lép erre a jegybank?

Habár már nagyobb mértékben csökkent az infláció és láthatóvá vált a fény alagút végén, még mindig nem szabad elbízni magunkat. Nehéz rész áll még a jegybank előtt: az inflációt a 2-4 százalékos célsávba kell terelni. A cél eléréséhez pedig hosszú távon szigorú monetáris politika kell. Az ING közgazdásza, Virovácz Péter úgy gondolja, hogy véget ér egy időszak, ami a negatív reálkamatokról szólt. Ahhoz, hogy az MNB képes legyen a célsávnak megfelelően csökkenteni az inflációt, szükséges a monetáris politika normalizációja oly módon, hogy közben végig pozitív legyen a reálkamat környezet.

Ez tehát azt jelenti, hogy a jegybanknak tartósan a megtakarításokat kell ösztönözni, miközben a fogyasztást és a beruházásokat mérsékelnie kell. Ez az egyik legfontosabb lépés a belső és külső infláció nyomás leküzdéséhez. 

“Hallva a jegybanki kommunikációt, úgy vélem, hogy ez megvalósul majd és így az idei 18,7 százalékos infláció után jövőre már 5 százalék alatti átlagos inflációval kalkulálhatnak a piaci szereplők” – nyilatkozta az adatokkal kapcsolatban az elemző.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük