2024. július 18., csütörtök

Új bankolási szokások a magyarok körében

A bankolási szokások folyamatosan változnak. Gondoljunk bele, hogy a készpénzt felváltotta a bankkártya, majd az okostelefonos és órás fizetés, a készpénzfelvétel folyamatosan csökken, az online fizetések pedig előre törnek. Ezeket immáron 15 éve méri fel a Mastercard a Bankkártya Használati Szokások és Attitűdök című kutatásában.

Az egyik legnagyobb változást a hazai felhasználók erősödő digitalizációja jelenti. Ez leginkább a mobilfizetések és az online vásárlások területein jelenik meg. Nem utolsó sorban pedig a külföldi utazások és költekezések is növekedésnek indultak. Érdekesség, hogy ezek már a járványhelyzet előtti szintet is meghaladták 2023-ban. A Mastercard kutatása alapján összegyűjtöttük, hogy hogyan alakultak a bankolási szokások a magyar lakosság körében.

Megmaradt a bankkártyás fizetés népszerűsége

Meglepő eredmény, de a lakosság 97%-ának van bankkártyája, azaz Magyarországon szinte mindenki rendelkezik vele. Növekedett és eléri a 63%-ot azok aránya is, akik gyakran, hetente többször is fizetnek bankkártyájukkal. A válaszadók 23%-a pedig napi szinten fizet kártyájával. Az eredményekből látszik, hogy fokozatosan csökken azok aránya, akik a kártyájukat egyáltalán nem használják fizetésre. Ők a megkérdezetteknek csupán 3%-át teszik ki.

A bankolási szokások terén előretört a kártyahasználat, ami leginkább a számlafizetésnél szembeötlő. A válaszadók 63%-a már bankkártyával fizeti ki számláit, míg a csekkel fizetők aránya 41%-ról 36%-ra esett.

Új bankolási szokás: eljött a neobankok ideje

A bankolási szokások között újak is felütötték fejüket, mégpedig egyre inkább előretörnek a neobankok: két év alatt 2,5-szeresre növekedett a neobankoknál számlát nyitók aránya. Ez azt is jelenti, hogy 10-ből 1 ember rendelkezik bankszámlával valamelyik neobanknál.

De mi is az a neobank? A neobank egy kizárólag digitálisan működő, fizikai bankfiókokat nélkülöző online bank. És hogy kiket érint ez igazán? A neobankok népszerűsége a fiatalok körében nőtt a leginkább: a nem hagyományos banki ügyfelek aránya 4%-ról 17%-ra ugrott.

Ráadásul a neobanki ügyfelek egytizede minden fizetéskor ezt a kártyáját használja, míg a többiek inkább kisebb összegeket tart rajta. Közülük 37% legfeljebb 50 ezer forintot tart digitális számláján, 24% pedig csakis annyit tölt rá, amennyi az adott vásárláshoz kell. A neobanki kártyákkal leggyakrabban külföldi online vásárláskor (68%) és külföldi utazás során (60%) fizetnek az ügyfelek.

A másik újdonság: mobilbanki appok és mobilfizetés

A bankolási szokások körében egy másik újdonság is megjelent, ez pedig a mobilbanki applikációk  használatának és a mobilfizetésnek az elterjedése. A 2022-es 26%-os mobilfizetők arányával szemben ez tavaly már 33% volt. És ez még nem minden: már okosgyűrűnkkel is fizethetünk kártya helyett.

Valószínűleg senkit nem lep meg, de a fiatalok preferálják leginkább a mobilos fizetéseket: közel felük (43%) fizet így. Emellett pedig a lakosság 68%-a használja bankjának mobilos applikációját, ami egy év alatt 8%-os bővülést jelent. Az online bankolási szokások körében

  • az átutalások,
  • egyenleg lekérdezések,
  • tranzakció ellenőrzések és
  • az online fizetések hitelesítései dominálnak.

Webkártyák a bankolási szokások újdonságainak körében

A digitális világban enyhe megtorpanás ment végbe a pandémia időszakát követően. A járványhelyzet alatt a lakosság 87%-a vásárolt online, ezt követően ez az arány 81-83%-ra stabilizálódott. Tavaly ősszel viszont újra fellendültek az online vásárlások: a válaszadók 88%-a vásárolt webshopból a megkérdezés előtti fél évben. Ezt pedig 10-ből 7 vásárló a telefonján keresztül intézte. Az online vásárlókon belül kétharmadot tesz ki azok aránya, akik havi szinten legalább egyszer vesznek valamit az internetről.

A webshopos vásárlások körében a fogyasztók leginkább

  • az online bankkártyást fizetést (67%),
  • a bankkártyás utánvétet (44%) és
  • a készpénzes utánvétet (40%) preferálták.

Összességében az online vásárlások körében a fogyasztók 85%-a fizet bankkártyával. A bankolási szokások között tehát a bankkártyás fizetés továbbra is kiemelkedő népszerűségnek örvend. A külföldi oldalakról vásárlók több mint fele (52%) fő bankkártyájukkal fizetnek. Ugyanakkor egyre inkább előtérbe kerülnek a feltöltős webkártyák, ami a válaszadók egyötödénél bevett megoldás.

Egyre profibbá válnak a kiberbűnözők

A megkérdezettek kétharmadát próbálták már a kiberbűnözők valamilyen formában átverni. Szerencsére nagyobb részüket nem sikerült megkárosítani, azonban még így is 15% a károsultak aránya. Közülük 61% nyilatkozott 50 ezer forintot el nem érő kárösszegről.

A csalók ma már kifinomult módszerekkel próbálják átvágni az áldozatokat, gyakran a bank vagy közműszolgáltató nevében intézkedve. A kiberbűnözők legtöbbször

  • futárcég nevében küldött üzenettel vagy e-maillel (51%),
  • közmű szolgáltató nevében (20%),
  • túlzottan jónak látszó befektetésekkel (19%) és
  • banki adatbekérésekkel (19%) próbálkoztak.

Nem vagyunk felkészülve a csalásokra

Bár a csalók már hosszú évek óta próbálkoznak elszedni ügyfeleik pénzét, a kutatás résztvevőinek egynegyede gondolja csak úgy, hogy erre teljesen fel van készülve. A valamelyest felkészültek aránya 55%.

Abban viszont a megkérdezettek nagyobb része (78%) egyetért, hogy a kiberbűnözők egyre hitelesebbnek látszó módszereket alkalmaznak. A válaszadók azt is megfogalmazták, hogy a helyzet a jövőben valószínűleg tovább fog romlani.

A védelem tekintetében viszont kimondottan eltérően vélekednek: a résztvevők több mint fele (53%) a bankjától várja a segítséget, míg 38% a szabályozótól, 35% a rendőrségtől, 27% pedig magától a kereskedőtől. Ugyanakkor azt is fontos tudatosítani, hogy ebben a legnagyobb segítség a saját pénzügyi tudatosságunk fejlesztése lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük