2026. november 21., szombat

Mikor kerülhető el a vagyonszerzési illeték?


Az ingatlanvásárlás anyagi része nem csupán annyiból áll, hogy kifizetjük az eladónak a vételárat. Társul mellé még egy lényeges költségtétel, mégpedig a vagyonszerzési illeték. Ez pedig a mai ingatlanárak mellett könnyedén milliós nagyságrendű lehet. Sokan nincsenek tisztában ezzel a járulékos költséggel, így csak az adásvételt követően a NAV határozatával válik számukra világossá, hogy még nem tudták le teljesen a vásárlás pénzügyi terheit. Van viszont egy jó hír is: bizonyos esetekben teljesen mentesülhetünk az illetékfizetés alól. A cikkben sorra vesszük a leggyakoribb ilyen eseteket.

Mi az a vagyonszerzési illeték?

A visszterhes vagyonátruházási illeték vagy rövidebb nevén vagyonszerzési illeték több ügyletben is felmerül. Többek között ilyen egy vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog megszerzése. Ez pedig magában foglalja az ingatlan adásvételi ügyleteket is. Az ingatlanvásárlást kötelező az adóhatóságnál is bejelenteni. Ezt jellemzően a vásárlást lebonyolító ügyvéd intézi.

A vagyonszerzési illeték összege nem egy konkrét összeg: befolyásolja a megszerzett vagyon értéke és a vagyonszerzés formája is. Általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-ában lett meghatározva. A jogszabályok azonban bizonyos esetekben mentesíthetnek az illetékfizetés alól. Éppen ezért az adásvételnél nyilatkoznunk kell arról is, hogy jogosultak vagyunk-e valamilyen kedvezményre vagy mentességre. A nyilatkozatot az ügyvéd készíti el, majd adja le az adóhatóságnál.

Milyen tévhitek élnek még mindig a köztudatban?

A vagyonszerzési illeték körül számos tévhit kering, amelyeket érdemes tisztázni. Többek között ilyen az is, hogy kinek kell az illetéket megfizetnie: az eladónak vagy a vevőnek? A helyes válasz az, hogy ezt minden esetben a vevő fizeti. Bizonyos esetben az eladót is terhelhetik adók, de az illeték mindig a vevő terhe. 

Sokan továbbra is úgy gondolják, hogy a vagyonszerzési illeték nem egy jelentős tétel, szinte nem is kell vele foglalkozni. Ez azonban nem feltétlenül igaz, hiszen mértéke az ingatlan forgalmi értékének a 4%-a. Ez egy 50 millió forintos lakás esetén 2 millió forintot jelent. Ezt jellemzően egy összegben kell megfizetni, de bizonyos esetekben kérhető részletfizetés is.

Gyakran hallani azt is, hogy nem szabható ki csak úgy korlátlanul illeték. Ez valamelyest így van, hiszen a vagyonszerzési illeték felső korlátja 200 millió forint. Amennyiben a vásárolt ingatlan forgalmi értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, akkor csökkentett mértékű, 2%-os illeték vonatkozik ránk.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bizonyos ügyeknél sokat időzik, azonban az ingatlan adásvétel nem ilyen. Éppen ezért érdemes annak is tudatában lenni, hogy az illetékfizetési határozat általában az ügylet megvalósulását követő néhány héten-hónapon belül megérkezik. Erre egyébként az adóhatóságnak 5 éve van, de a gyakorlatban közel sem vesz igénybe ennyi időt.

Mikor mentesülhetünk a vagyonszerzési illeték alól?


Főszabály szerint azt mondhatjuk, hogy minden ingatlan adásvételi ügyletnél 4%-os vagyonszerzési illeték fizetendő az ingatlan forgalmi értéke alapján. A jogszabály azonban megfogalmaz több esetet is, amikor kedvezményben vagy mentességben részesülhetünk. Ezekkel érdemes már a vásárlást megelőzően tisztában lenni, hiszen ezek akár milliós könnyítést is jelenthetnek pénztárcánk számára. A zsebünkben maradó összeget pedig felhasználhatjuk akár az új lakásunk berendezésére vagy éppen felújítására is. De melyek a leggyakoribb esetek?

1. Ha az ügylet házastársak, rokonok között zajlik


Amennyiben az ingatlan adásvétel ajándékozás címszó alatt történik házastársak, testvérek és egyenes ági rokonok között, akkor a vagyonszerzési illeték kiesik a képletből. Ha az ügylet valóban adásvétel, nem pedig ajándékozás, akkor házastársak és egyenes ági rokonok között szintén nem fizetendő illeték. Ebben az esetben viszont testvéteknél nem jár a mentesség.

2. Ha felbomlik a házastársi vagyonközösség


Abban az esetben is illetékmentesség vonatkozik a vagyonszerzésre, ha annak alapját a házassági vagyonközösség megszüntetése jelenti. Mit is jelent ez? Azt, hogy a házassági vagyonközösség felbomlásakor, válás vagy özveggyé válás esetén nem terhel minket illetékfizetési kötelezettség.

3. Ha az új ingatlan nem éri el a 30 millió forintot


Ha új lakást vásárolunk, melynek értéke nem éri el a 30 millió forintot, akkor 15 millió forintig mentesülünk a vagyonszerzési illeték alól. Az illetéket a különbözetre kell csak megfizetnünk. Amennyiben 20 millió forintért vettünk új lakást, akkor 10 millió forint után fizetendő a 4%-os illeték. Ez a gyakorlatban egyre kisebb jelentőséggel bír, hiszen az új ingatlanok árai bőven meghaladják ezt a határértéket. 

4. Ha építési telket vásárolunk


Szintén mentesülhetünk az illeték alól építési telek vásárlása esetén. Ezzel kapcsolatban viszont fontos feltétel, hogy csak abban az esetben, ha erre 4 éven belül felépül az ingatlan. Mi több, megkapja rá a használatbavételi engedélyt is.

5. Ha a vásárlás cserepótló vételnek számít

Amennyiben a korábbi ingatlanunkat a vásárlást megelőző öt éven belül vagy az azt követő egy éven belül eladtuk, akkor a fizetendő illeték csökkenthető. Hogyan is működik ez?

  • Ha az újonnan vásárolt ingatlan vételére alacsonyabb, mint a korábbi lakástulajdon értéke, akkor mentesülünk a vagyonszerzési illeték alól.
  • Ha az újonnan vásárolt ingatlan drágább, mint a korábbi, akkor a különbözetre kell az illetéket megfizetni.
  • Ha a vásárlás előtti három vagy utáni egy éven belül több adásvételünk is volt, akkor dönthetünk arról, hogy a NAV melyiket vegye figyelembe a cserepótló vételnél. Értelemszerűen itt azt érdemes választani, amivel a legtöbb illetékkedvezményre vagyunk jogosultak. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük