A bérleti díjak évről-évre emelkednek országosan, azonban városonként jelentős eltérések lehetnek benne. Az feltehetőleg mindenki számára egyértelmű, hogy egy fővárosi albérlethez mélyen a zsebünkbe kell nyúlni minden hónapban. Ugyanakkor Budapesten belül a kerületeknél is lényeges különbségek lehetnek. Hogy állnak most a bérleti díjak, hol mennyit kell fizetnünk a lakhatásért? A cikkben az Ingatlan.com adatai alapján vizsgáltuk meg a kérdést.
Hogyan reagált a piac az albérleti főszezonra?
A bérleti piac minden nyáron csúcsra izzik, kiváltképpen a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően. Ekkor ugyanis számos fiatal önállósodik, családjától külön, akár másik városba is költözik tanulmányai folytatása végett. Az Ingatlan.com júliusi adataiból viszont az látszik, hogy az eddigiekben jellemző roham most elmaradt. Néhány vidéki településen azonban ez nem feltétlenül igaz.
De mit mutatnak a számok? Azt, hogy az idei évben országosan mindössze 6%-os növekedés ment végbe a kiadó lakások iránti napi érdeklődés tekintetében júliusban. Ez kevesebb mint a fele a 2024-es szintnek. Ezzel szemben Dunaújvárosban 85, Szegeden 66, Debrecenben 47, Nyíregyházán pedig 30%-kal volt magasabb a kereslet. A jelenség mögött feltehetőleg az áll, hogy ezekben a városokban továbbra is relatíve szűk a bérbeadási kínálat.
Habár az említett számadatoktól lényegesen elmarad a budapesti szint, vannak említésre méltó kerületek is. Ilyen például Budapest XI. kerülete és a IX. kerülete, ahol 16%-os és 10%-os emelkedés ment végbe.
Bérleti díj: van, ahol mélyen a zsebünkbe kell nyúlni
A keresletnél talán jobban érdekli az albérlőket, hogy hol mennyibe kerül most a lakhatás. A júliusi statisztikák alapján a medián bérleti díj
- Dunaújvárosban 145 ezer forint,
- Szegeden 215 ezer forint,
- Debrecenben 220 ezer forint,
- Nyíregyházán 188 ezer forint,
- a XI. kerületben 285 ezer forint,
- a IX. kerületben pedig 250 ezer forint volt.
Fontos hozzátenni, hogy Debrecenben korábban 250 ezer forintos medián albérleti díjról beszélhettünk, ami júliusban 220 ezer forintra esett. Ehhez képest Szegeden szemmel látható drágulás ment végbe: az egy évvel előtti 160 ezer forint 215 ezer forintra ugrott. A zenga.hu adatai alapján ez azzal is magyarázható, hogy az egyetemi városban egyharmaddal csökkent a kiadó lakások száma a megelőző évhez képest.
Mennyit nyerhetünk a lakáskiadással?
A lakástulajdonosok számára azonban a bérleti díj önmagában nem elegendő információ befektetésük megtérülését illetően. Jelenleg egy kisebb fővárosi lakás kiadásából 3,8-5% közötti bruttó hozam szerezhető. Ez a vidéki egyetemi nagyvárosokban pedig 4,5-6% közötti lehet. Amennyiben tehát albérleteztetésben gondolkozunk, vidéken jelenleg jobban járhatunk.
Fontos viszont azzal is tisztában lenni, hogy a költségek levonását követően a 4-4,5%-os hozam csupán 3% körüli nettó hozamot jelent. Ehhez képest egy állampapírral vagy egy befektetési alappal is jobban járhatunk, kevesebb maceráért cserébe. (A számítás nem veszi figyelembe az ingatlan értéknövekedését, csak a kiadásból származó bevételt.)
