A Provident friss felmérése rámutat a szomorú valóságra: a magyarok közel egyharmadának a hónap végére kiürül a zsebe. A megkérdezetteknek pedig csupán 17%-a mondhatja azt el magáról, hogy a havi jövedelmének legalább az egyötödét félre tudja rakni a kötelező kiadások kifizetése után. A hitelfelvétel tekintetében is érdekes eredményre jutott a kutatás. Míg a kihelyezett hitelösszeg folyamatosan növekszik, a 2025-ös szinthez képes növekszik azok aránya, akik nem igényeltek hitelt ebben az egy évben. Mi minden derült még ki a kutatásból a megtakarítás területén?
Mi a helyzet az EU-n belül?
Hiába a folyamatos reálbér emelkedés hazánkban, ha a magyarok 28%-a nem tud félrerakni a rendszeres kiadásaik kifizetését követően. A Provident legfrissebb Financial Wellbeing kutatása szerint tehát közel egyharmad azok aránya, akiknek kiürül a zsebük a hónap végére. A felmérés összesen 9 országra terjed ki, így pontos képet kaphatunk arról, hogy a régiós társakhoz képest hogy állunk az Európai Unióban.
A kutatás eredményei szerint minden vizsgált országban alacsonyabb a hó végére kiköltekezők aránya, mint itthon: ez csupán 13% Csehországban, Lengyelországban és és Litvániában, miközben Lettországban 24, Észtországban és Romániában pedig 20-20%.
Szintén elkeserítő eredmény, hogy a magyaroknak csak 17%-a tudja havi jövedelmének legalább egyötödét félrerakni. Nem meglepő, hogy a többi vizsgált ország ebben is jobban teljesít: Romániában 28, Csehországban 29, Lettországban 32, Lengyelországban 34, Észtországban 36, Litvániában pedig 46% ez az arány.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy vajon a lakosság hány százaléka tudja jövedelmének felét félretenni. Ez Magyarországon 3%, míg Csehországban 7, Lengyelországban 9, Litvániában pedig 15%.
Hogy állunk a rendszeres megtakarítás terén?
Hazai viszonylatban kiemelkedő javulás ment végbe a megtakarítás területén. A rendszeres megtakarítók aránya 2026-ban 37%-ra emelkedett, ami az elmúlt öt év csúcsa. A régiós társakhoz képest viszont ismét szomorú kép rajzolódik ki. A rendszeres megtakarítás Csehországban és Észtországban a megkérdezettek 48-48%-ánál, Lengyelországban és Litvániában pedig 53-53%-ánál játszik fontos szerepet.
A váratlan kiadással járó helyzetekre érdemes lehet felkészülni vésztartalék képzésével. Az eredmények ezen a területen is magukért beszélnek. A magyar válaszadók 24%-a egyáltalán nem rendelkezik tartalékkal, míg további 18% esetén a megtakarítás csupán 3 hónapnál kevesebb időre lenne elegendő. A vésztartalékkal nem rendelkezők aránya Lettországban hasonló, ott ez 22%-ot tesz ki.
A legalább fél évre elegendő megtakarítást felhalmozók aránya Magyarországon 2024-ben érte el mélypontját 32%-os arányával. Ez 2025-re 35,3%-ra, 2026-ra pedig 35,7%-ra nőtt. Ugyanakkor az elmúlt évek emelkedése ellenére még mindig elmaradunk a 2022-es, 38%-os szinttől.
