Ma már a legtöbben bankszámlára kapják a fizetésüket, így nehezen képzelhetőek el a mindennapok bankkártya nélkül. Legyen szó bevásárlásról, online rendelésről, külföldi nyaralásról vagy csupán egy kávé kifizetéséről, többnyire kártyával fizetünk. Sőt, már nem is kell pénztárcánkban keresgélni, hiszen könnyedén fizethetünk telefonunkkal vagy okos óránkkal is. A bankok pedig a lehetőségek tárházával rendelkeznek: Visa vagy Mastercard? Dombornyomott vagy sima plasztikkártya? Hitelkártya, betéti kártya vagy prepaid kártya? Nem meglepő, ha első ránézésre nehéznek tűnik a döntés. Kisokosunkkal segítünk, hogy mikor melyik lehetőség lehet a hasznos.
Kezdjük az alapoknál: Visa vagy Mastercard?
Habár több nemzetközi bankkártya kibocsátó cég is működik (pl. American Express, UnionPay stb.), hazánkban a legtöbben Visa vagy Mastercard kártyával rendelkeznek. Egy pár évvel ezelőtt forgalomban volt még a Maestro is, ami a Mastercard egyik altípusa volt, ezt azóta viszont kivonták a forgalomból. De mégis melyiket válasszuk?
Röviden megválaszolva: szinte mindegy, hogy melyik kártyakibocsátót választjuk. Mindkét kártyát elfogadják Magyarországon és nemzetközi szinten is. Két apró különbség van, amit érdemes megemlíteni. Az egyik, hogy a prémium bankkártya esetén különböző szolgáltatások társulnak hozzá. A másik pedig pénzváltáskor az alkalmazott devizaváltásnál merül fel. Ezekről a társaság honlapjain tájékozódhatunk:
Az árfolyam kérdése sem feltétlen mérvadó, hiszen a bankunk ettől eltérő árfolyammal is számolhat. Mi több, további díjakkal is sújthat a devizás tranzakciók esetén. Arról nem is beszélve, hogy az árfolyam naponta változik, így lehet, hogy ma az egyik a kedvezőbb, holnap pedig már a másik társaság árfolyamával járnánk jobban. Ekkor inkább a banki devizaárfolyamokra érdemes alapozni.
Dombornyomott vagy nem?
Dombornyomott kártyának hívjuk azt a bankkártyát, aminél a rajta lévő név és kártyaszám kézzel kitapintható, azaz kiemelkedik a kártyalapból. A dombornyomott minta a régi mechanikus fizetés idejében volt lényeges, amikor még indigós lenyomatként készítették a bizonylatot. Ekkor a nem dombornyomott kártyákkal csak ott lehetett fizetni, ahol volt digitális, telefonvonalra kötött terminál.
Ma már tehát alapvetően lényegtelen, hogy a kártyánk dombornyomott-e vagy sem, mindenhol tudunk vele fizetni. Akkor viszont miért hirdetik továbbra is ezt a bankok? A válasz egyszerű: mert elitebb, exkluzívabb hatást kelt. Éppen ezért a prémium kártyák jellemzően dombornyomottak. Ezzel szemben a neobankok (pl. Revolut) a letisztultabb, egyszerű kártyalapokat preferálják. Ezeket egyrészt olcsóbb legyártani, másrészt pedig kevesebb helyet foglalnak el a pénztárcánkban.
Gyakran lehet hallani, hogy az autóbérléshez dombornyomott bankkártya szükséges. Ez a valóságban nem igaz. A tévhit abból adódik, hogy az autókölcsönzők jellemzően csak hitelkártyát fogadnak el, ami régebben mindig dombornyomott volt. A valóságban tehát nem az a fontos, hogy dombornyomott-e a bankkártya, hanem hogy betéti vagy hitelkártya.
Miben más a betéti kártya és a hitelkártya?
A betéti kártya az, amit a köznyelvben egyszerűen bankkártyának hívunk. Ezzel tehát a számlánkon lévő összegből tudunk költekezni. Ezzel szemben a hitelkártyával a bank pénzéből költünk a hitelkeretünk összegéig.
Megfelelő használat esetén a hitelkártyával ingyen juthatunk hitelhez, ellenkező esetben viszont súlyos adósságba keverhetjük magunkat. Az elköltött összeget általában 45 napig fizethetjük vissza, ebből az elszámolási időszak 30 napot tesz ki. Ezt követően lezárják a számlát és az elszámolási napon tájékoztatnak arról, hogy a hitelkeretből mennyit használtunk fel, mennyit kell kötelezően minimum visszafizetnünk és ennek milyen díja van.
A 30 napos elszámolási időszakot követi a 15 napos türelmi időszak, vagyis ezen időszakban fizethetjük vissza a tartozást és a kapcsolódó díjakat. Ha ezt a leírtak szerint végrehajtjuk, akkor a felhasznált összeg után a bank nem számít fel kamatot. Amennyiben viszont csak a bank által megadott minimum összeget fizetjük vissza, hiába vagyunk a türelmi időn belül, kamatot is kell fizetnünk. (A kötelezően visszafizetendő minimum összeg általában a felhasznált hitelkeret 5%-a). Ha a minimum összeget sem fizetjük vissza, akkor a kamat mellé késedelmi kamatot és egyéb díjakat is felszámíthat a bank.
De miért lehet ez problémás? Azért, mert a hitelkártyákat kimondottan magas kamatok terhelik. Ha a Teljes Hiteldíj Mutatót (THM) vesszük alapul, akkor a lakáshiteleknél ez 6-8%, a személyi kölcsönöknél 10-21% körül alakul, míg a hitelkártyáknál akár 45,25% is lehet. A hitelkártyák esetén a THM korlátozva van, ez a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt értéke lehet legfeljebb.
Mi az a prepaid kártya?
A betéti kártya és a hitelkártya mellett megemlítendő egy harmadik típus is, a prepaid, vagyis előre feltölthető bankkártya. Ezzel a megoldással csak annyi pénzt költhetünk, amennyit előtte rátöltöttünk. A csábításnak segíthet ellenállni, hiszen sosem fordulhat egyenlegünk negatívba.
Jelenleg ez hazánkban csak az OTP Banknál elérhető Simple prepaid kártya elnevezéssel. Hatalmas előnye, hogy még OTP-s bankszámla sem kell hozzá, anélkül is igényelhetjük. Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy a feltöltése csak mobilfizetéssel lehetséges. Az igénylés a Simple by OTP applikációban lehetséges, majd miután másik bankkártyánkkal feltöltöttük az egyenlegét, már használhatjuk is.
A bankkártya két legfőbb díja
A bankkártya kapcsán két fő díjat számíthat fel a bank: a kibocsátási díjat és az éves kártyadíjat. Értelemszerűen az előbbi csak egy egyszeri költség, míg az utóbbit minden évben meg kell fizetnünk. Az éves kártyadíjat különféle akciók keretében a bankok gyakran elengedik, azonban a 2. évtől kezdve keményen felszámítják. Sőt, általában eltérő díjak vonatkoznak a hagyományos lakossági és a prémium bankkártyákra is.
