Bármilyen célhoz is igényelünk hitelt, annak futamideje legalább 5-10 év, de szélsőséges esetben akár 35 év is lehet. Kivételt jelent ez alól a gyorskölcsön, ami akár már néhány hónapra is felvehető, hiszen csak kisebb kölcsönösszegről van szó. Sokan gondolják úgy, hogy a 20 évre felvett hitelt kötelezőek 20 évig törleszteni, azonban ez nem így van. A bankok arra is lehetőséget nyújtanak, hogy hitelünket részben vagy egészben visszafizessük idő előtt. Az előtörlesztés és végtörlesztés hasznunkra válhat, így kisokosunkban összefoglaltuk a legfontosabb információkat!
Miért előnyös a hosszabb futamidő?
Természetesen nem kötelező 10-20 évre kölcsönt senkinek sem felvenni, azonban van olyan helyzet, hogy ez elkerülhetetlen. A kölcsönösszeg meghatározásakor érdemes figyelembe venni havi nettó jövedelmünket és a rendszeres kiadásainkat. A törlesztőrészletet azonban nem csupán a felvett összeg határozza meg, hanem a kamat és a futamidő is.
A kamatot minden esetben a bank szabja meg. Ebben nem sok rugalmasság van, hiszen nem tudjuk a bank döntését befolyásolni. Ezzel szemben a futamidő jellemzően szabadon alakítható. Minél hosszabb időre veszünk fel egy hitelt, annál kisebb a havi törlesztőrészlet. Erre alapozva jönnek létre a 10-20 éves és még ennél is hosszabb futamidejű kölcsönök. Ugyanakkor dönthetünk úgy, hogy a futamidőt ,,lerövidítjük’’. Erre jelent megoldást az előtörlesztés és a végtörlesztés.
Mit takar az előtörlesztés és a végtörlesztés?
Minden banknál megvan arra a lehetőségünk, hogy a havi törlesztőrészlet mellett egy extra összeggel is megtoldjuk a befizetésünket. Ez maga az előtörlesztés.
Amennyiben nem csak egy plusz összeget fizetünk be, hanem a teljes tartozásunkat kifizetjük idő előtt, akkor pedig végtörlesztésről van szó. Ekkor a hitelünket visszafizettük, vagyis a hitel megszűnik.
Ha pedig az előtörlesztett összeg nem egyezik meg a fennálló tartozásunkkal, akkor ezt részbeni előtörlesztésnek nevezzük. Ebben az esetben a kölcsön ugyanúgy fennáll, azonban a havonta fizetendő összeg lecsökken, ugyanis kisebb tartozás után kell fizetnünk a tőkerészt és a kamatot.
Miért éri meg az előtörlesztés?
Az sem feltétlen egyértelmű mindeni számára, hogy miért éri meg az előtörlesztés. Maga a folyamat egyszerű: egy nagyobb összeget befizetünk a kölcsönünkbe. Ahhoz, hogy meglássuk az összefüggést, fontos tudni, hogy a fennálló tartozásunk után a pénzintézet kamatot számít fel. Ezt a kamatot pedig a havi törlesztőbe építik bele. Amennyiben a szokásos törlesztőn felül további pénzt is befizetünk, akkor a tartozásunk csökken. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb összeg után fizetünk csak kamatot. Ráadásul az előtörlesztett összegre a bank nem számíthat fel kamatot.
Az előtörlesztés azonban más díjakkal együtt járhat. Ez jellemzően hiteltípusonként és bankonként eltérő, általában a befizetett összeg 0,5-2%-a.
Hogy néz ki a folyamata?
Az előtörlesztés feltétele, hogy az előtörlesztésre fordított összeg a törlesztésre használt számlánkon rendelkezésre álljon. Ha a törlesztés a hagyományos bankszámlánkról történik, akkor ezzel a pénzintézet semmit sem fog kezdeni. Számára ugyanis teljesen mindegy, hogy mennyit írnak jóvá, vagy mennyit költünk, amíg a törlesztésre van fedezet.
Ebből kifolyólag a bank számára szükséges előre jelezni, hogy szeretnénk az előtörlesztés lehetőségével élni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a banknak le kell adnunk az előtörlesztési kérelmet. Minden bank elfogadja személyesen, de néhányan elektronikusan is, például a netbanki felületen. Azt is fontos tudni, hogy a pénzintézetek megszabhatnak bejelentési határidőt is, vagyis egy minimális időt, aminek a kérelem leadása és az előtörlesztés között el kell telnie.
Az is elképzelhető, hogy a bankunk már a kérelem leadásával egy napon teljesíti az előtörlesztést. Néhol pedig minimum 5 munkanappal, vagy akár egy hónappal hamarabb jelezni kell előtörlesztési igényünket. A 30 napos bejelentési határidő viszont ma már egyre ritkábban fordul elő. Ennek a figyelembe vételével viszont mi határozhatjuk meg az előtörlesztés napját.
A befizetni kívánt összeg esetén viszont arra is figyelni kell, hogy az előtörlesztés díjára is maradjon elegendő pénz a számlánkon. Szerencsétlen esetben csupán néhány forinton is múlhat, hogy az előtörlesztési szándékunk megvalósuljon.
Mi a helyzet végtörlesztés esetén?
Amennyiben az előtörlesztés megtörtént, akkor végtörlesztés esetén a pénzintézet lezárja a hitelt. Erről küld egy értesítést, illetve jelzáloghitelnél kiadja a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt. Az utóbbit pedig el kell juttatnunk az illetékes földhivatalhoz.
Részbeni előtörlesztésnél is kapunk a banktól értesítést. Ez tartalmazza azt az összeget, amit még vissza kell fizetnünk a banknak, illetve az új havi törlesztőt. Ekkor számolnunk kell azzal is, hogy részbeni előtörlesztés esetén a bankok nem változtatnak automatikusan a futamidőn. A hátralévő futamidő ugyanolyan hosszú marad, azonban a havi törlesztőrészlet csökkenni fog.
Nézzünk egy példát!
Tegyük fel, hogy lakáscélra 20 millió forint összegben vennénk fel hitelt 20 évre, aminek a kamata 7%. Ekkor a havi törlesztő 155 060 forint, összességében pedig 37 214 349 forintot fizetünk vissza a banknak.
A futamidő 10. évének végén viszont 5 millió forintot szeretnénk előtörleszteni. A bank ezért 1,5%-os díjat számít fel, vagyis összesen 5 075 000 forintot kell befizetnünk. Ezzel a törlesztő 97 006 forintra csökken. Összegezve ez azt jelenti, hogy 10 évig fizetünk 155 060 forintot, majd előtörlesztünk 5 075 000 forintot, a következő 10 évben pedig 97 006 forintot fizetünk havonta. A banknak tehát összesen 35 322 840 fizetünk vissza, ami 1,89 millió forintos megtakarítást jelent.
