A tavalyi év harmadik negyedévében a lakásárak még mindig töretlenül emelkedtek, ennek mértéke 21 százalék volt hazánkban. A fővárosban egy téglalakás átlagos négyzetméterenkénti ára megközelíti már az egymillió forintos is. Ezzel Magyarország a második helyen áll uniós szinten az ingatlan árdrágulás tekintetében. Az Otthon Centrum friss elemzéséből kiderült az is, hogy hazánkat csak Észtország drágulása előzi meg.
Az unióban még mindig tombol az áremelkedés
A 2022 júliusa és szeptembere közötti időszakban az uniós tagországok közül 15 helyen volt kétszámjegyű az lakásár-emelkedés. Az áremelkedésben Észtország az élenjáró 24,2 százalékkal, ezt követi Magyarország 21 százalékkal, a dobogó harmadik helyén pedig Litvánia áll 19,3 százalékkal. A tagállamok közül egyedül Dániában csökkentek kismértékben a lakásárak, mindössze -2,4 százalékkal.
Ezek a tendenciák azt szemléltetik, hogy jelentős átalakulás kezdődött el az európai piacokon. Az Eurostat lakásárindexe mind az uniós országokban, mind pedig az eurózónában kimondottan hasonló volt az elmúlt néhány évtizedben. A lakásárak 2011 és 2014 között nem igazán változtak, a növekedés 2015-ben indult be és egészen a mai napig tart.
Ugyanakkor a növekedésben is egy lassuló tendencia volt tapasztalható az elmúlt negyedévekben. Az Allianz prognózisa alapján a jelzáloghitelek drágulása és a háztartások szabadon elkölthető jövedelmét folyamatosan elsorvasztó infláció, megspékelve a magas lakásárakkal együttesen a lakásvásárlások drámai csökkenését vetíti elő az idei évre, ami végső soron elvezethet árcsökkenéshez is.
„A magyar lakáspiacon 2022 negyedik negyedéve egyértelműen lassulást hozott, sok helyen csökkenést is tapasztalt az Otthon Centrum” – bemutatta be a legfrissebb adatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Azt is hozzátette, hogy a 2022-es harmadik negyedévi tendenciáihoz képest országos átlagban a használt lakások árai 4, a házak árai pedig 5 százalékkal csökkentek.
Mi a helyzet az unióban?
Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kontinens fővárosainak lakásárai hogyan alakultak az elmúlt néhány évben, akkor meglepő lehet, hogy a jelentős hazai árdrágulás ellenére sok helyen még így is jóval drágább lakáshoz jutni:
- Budapesthez képest Bécs közel 2,5-szer drágább,
- Berlin mintegy háromszor drágább,
- Münchenben pedig majdnem négyszeresek a lakásárak.
A régiós országokhoz képest Pozsony mintegy 33 százalékkal, míg Prága 60 százalékkal drágább, viszont Varsó lakásárai közel meggyeznek a budapesti szinttel.
A koronavírus-járvány óta nagyot fordult piac a szomszédos országokban is. A numbeo.com globális adatbázisa szerint idén január végén az átlagos négyzetméterárak Bécsben 21 százalékkal, Prágában közel 80 százalékkal, Varsóban 60 százalékkal, Pozsonyban pedig 45 százalékkal emelkedtek három év alatt. A legkisebb ütemű növekedés Berlinben volt tapasztalható, ahol három év alatt a lakásárak mindössze 10 százalékkal növekedtek.
A pandémiát követő fellendülés leginkább Csehországot érintette: a 2020 és 2022 közötti időszakban a lakásárak közel 60 százalékkal lettek magasabbak, viszont tavaly itt is tapasztalható volt a növekedési dinamika lassulása. Lengyelországban a 2021-es évben kimondottan jól ment a piac, tetőztek a lakásértékesítések. Részben ez magyarázza azt is, hogy tavaly közel 50 százalékos csökkenés ment végbe az adásvételi ügyletek volumenében, viszont a nagyobb városok lakásáraira ez nem gyakorolt hatást.
Zsebbe nyúlós az európai nagyvárosokban lakást vásárolni
A numbeo.com adatai alapján hazánk fővárosához képest Münchenben a legmagasabbak az árak, ahol a belvárosban a négyzetméterár túllépheti a 12 ezer eurót is, de a külső kerületekben is 10 ezer euró körül van. Budapesthez képest dupla olyan drága az átlagos négyzetméterár Berlinben, Bécsben és Prágában. A városközpontokban rendre 8100, 8000 és 7600 euró az átlag. A külvárosban átlagosan 2000 euróval kerülnek kevesebbe az átlagos négyzetméterárak.
Budapesten a használt téglalakások átlagos négyzetméterára 2532 euró volt januárban, a paneleknél ez 1982 euró, míg a használt házaknál 2076 euró volt. A 2022-es utolsó negyedévi adatokhoz viszonyítva a januári árak magasabbak: a házaknál 10 százalékkal, a paneloknál 5 százalékkal, a téglalakásoknál pedig 4 százalékkal kerültek többe.