Az infláció egy olyan gazdasági jelenség, ami mindenkire hatással van. Sokszor olyan dolgokban jelenik meg befolyása, amire nem is gondolnánk. Az árak emelkedéséhez pedig a gazdaság minden szereplője igyekszik alkalmazkodni. Ezt inflációkövető magatartásnak nevezzük. Ugyanakkor ennek a viselkedésformának a megtéréséhez először érdemes röviden megismerni az inflációval kapcsolatos alap tudnivalókat.
Először is: mi az az infláció?
Az infláció egy olyan jelenség, amikor az árak tartósan megemelkednek. Ez lényegében egy általános árszínvonal emelkedést foglal magában. Az árdrágulással párhuzamosan viszont pénzünk értéke is csökken. A másik oldalról megközelítve tehát az infláció a pénz elértéktelenedését is jelenti.
Az árak változásával kapcsolatban beszélhetünk deflációról és stagflációról is. Ezekre most külön nem térünk ki, azonban mindegyiknek közös jellemzője, hogy csakis folyamatként értelmezhetőek. Mit is jelent ez? Azt, hogy egy alkalmi, mondjuk készlethiányból eredő áremelkedés még nem számít inflációnak.
Hogyan mérhető az infláció?
Ha azt látjuk, hogy a csirkemell kilónkénti ára 1000 forintról 1500 forintra emelkedett, akkor könnyen kiszámolhatjuk, hogy ez 50%-os drágulásnak számít. A való életben azonban általában ennél lassabban emelkednek az árak.
Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy ha csakis a csirkemell ára emelkedik, a tojás, a tejtermékek, a péktermékek és a többi húsfajta ára például változatlan marad, akkor nem beszélhetünk inflációról. Ahhoz, hogy az áremelkedés inflációnak minősüljön, egyszerre több termék árának kell megemelkedni. Ezeknél a termékeknél ugyanúgy meg kell határozni az árdrágulás mértékét, majd ezeket átlagolni.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havi bontásban és éves viszonylatban teszi közzé az infláció alakulását. A statisztikusok sem csak a csirkemell árát vizsgálják, hanem egyszerre több terméket, úgynevezett termékkosarat néznek. A kosárban 1100 darab termék árának a változását tekintik át, majd összevetik azokat a kiinduló áraikkal. A termékkosárban azok a fogyasztási cikkek szerepelnek olyan arányban, ami a hazai lakosság fogyasztási szokásait szemlélteti. A kiinduló és az aktuális árak közötti különbség adja meg az árszínvonal változását, vagyis az árindexet. Ez a hányados inflációs rátaként is ismert.
Ez az inflációkövető magatartás
A gazdaságban az infláció egy szükségszerű elem a növekedéskor, hiszen a gazdaság szereplői szeretnének jövedelmi szempontból fejlődni, azaz nagyobb eredményt elérni. Ennek következtében viszont folyamatosan növekednek az értékek, amely a termékek és szolgáltatások árszínvonalának emelkedéséhez vezet.
Az árak változásához a gazdaság szereplőinek – vagyis a háztartásoknak, a vállalkozásoknak és egyéb érdekelt feleknek – alkalmazkodnia kell. Az infláció és az inflációs várakozások figyelembevételével meghozott döntések adják az inflációkövető magatartás alapját. Az inflációkövető magatartás nemcsak a fogyasztási döntéseinket befolyásolja, hanem a vállalkozások ennek megfelelően alakítják áraikat és béreiket is. Sőt, alapjaiban véve a megtakarítási döntéseinkben is tükröződik.
Ugyanakkor az infláció és a megtakarítások viszonyában fontos, hogy a félretett pénzünk ne veszítsen az értékéből, azaz inflációval korrigált értéke legalább annyi legyen, mint amennyi eltérő inflációs szint esetén volt.
Mi számít jó befektetésnek inflációkövető magatartás esetén?
Értelemszerűen minden megtakarítónak és befektetőnek az a célja, hogy megtartsa, de még inkább hogy növelje félretett pénzének értéket. Ekkor kerül előtérbe az inflációkövető magatartás. Ez azt jelenti, hogy olyan megtakarítási formákat és befektetési eszközöket választunk, amelyek értéke legalább olyan mértékben növekszik, mint az infláció. Amennyiben az infláció 3%, akkor egy olyam befektetéssel, ami 4% hozamot termel, már növeltük a megtakarításunk értékét.
Mindazonáltal arról sem szabad megfeledkezni, hogy az 1%-os reálhozam után adóznunk kell. Ebből az összegből levonódik a 15%-os SZJA és a 13%-os szocho. Kivéve, ha olyan megtakarítási formákat választunk, amelyek adómentesek. Többek között ide sorolhatóak az állampapírok is. Az inflációkövető magatartás kiválóan gyakorolható például a Prémium Magyar Állampapírral (PMÁP). A prémium papír kamatát az inflációhoz kötik, így azzal biztosan infláció feletti hozamot érhetünk el.
