A Központi Statisztikai Hivataltól megérkeztek az első hivatalos adatok nyugdíjakról. Korábban csak az átlagnyugdíjat tették közzé, most azonban több információt is közölnek az idősek anyagi helyzetéről. Az új adatbázist várhatóan havonta frissítik majd, míg korábban évente frissítették.
A KSH nagyon részletes adatokat tett közzé a nyugdíjakról. Az új adatbázisban olyan statisztikák is szerepelnek, amelyekről nem voltak hivatalos adatok, csak becsülni lehetett azokat: az átlagnyugdíj 2023 januárjában 208 ezer forint volt, míg a medián csak 185 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjasok fele ennél kevesebbet, fele többet kap.
Forrás: Pixabay
Az átlagnyugdíj egy év alatt mintegy 27%-kal nőtt.
A 2022-es év elején még 5%-os nyugdíjemelés volt, de akkor már látszott, hogy az infláció az egész évben sokkal magasabb lesz. Végül tavaly az éves infláció 14,5%-ra szökött fel, és az év közepén két utólagos nyugdíjemelés („nyugdíjkorrekció”) történt.
2022 nyarán és őszén 8,6%-os évközi nyugdíjemelésre került sor, a 13. havi nyugdíjak és nyugdíjprémiumokat nem számítva. Legutóbb, 2023 januárjában 15%-os nyugdíjemelés történt, a nyugdíjasok jövedelme 24,9%-kal nőtt az előző év januárjához képest (a nyugdíjasok inflációja ugyanebben az időszakban 27,4% volt).
A 2022-es nyugdíj magasabb, mint az előző évi nyugdíjak, ennek van egy átlagnövelő hatása. Ezért az átlagos nyugdíjemelés magasabb, mint amit a nyugdíjasok jövedelmük növekedésében tapasztaltak.
Forrás: Pixabay
További egyenlőtlenségek az idősek körében
2022 januárjában mintegy 500 ezer ember kapott 100 ezer forintnál kevesebbet érő ellátást, míg a másik oldalon milliós nagyságrendű nyugdíjak álltak. Az ebben a jelentésben közzétett adatok is azt mutatják, hogy az ellátottak közötti egyenlőtlenségek növekednek.
Továbbá az egyenlőtlenséget az is növeli, hogy mindenki a saját nyugdíjának összegével arányosan részesül a nyugdíjemelésből:
- így egy 100 ezer forintos nyugdíj 15 ezer forinttal,
- de egy 500 ezer forintos nyugdíj 75 ezer forinttal emelkedik.
Ez a helyzet jobb lenne, ha a nyugdíjakhoz hozzáadódó állami juttatásokat, különösen a 13. havi nyugdíj összegét differenciálnák az idősek esetében. Például a visegrádi országokban bevett gyakorlat szerint mindenkinek ugyanannyi (vagy a nyugdíj összegével fordítottan arányos!) 13. havi nyugdíjat kellene kapnia. Magyarországon ez nem így van, ami azt jelenti, hogy a gazdag nyugdíjasok gazdagabbak lesznek, míg az alacsony keresetűek még inkább lemaradnak.
Forrás: Pixabay
A nyugdíjkassza hiánya
A nyugdíjak rekordméretű növekedése a Pénzügyminisztérium kiadványaiban is megjelenik. A héten közzétett összesítésükből kiderül, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai több mint 27%-kal nőttek tavaly januárhoz képest. Meg kell jegyezni, hogy a nyugdíjbiztosítási alap fő bevételei (azaz a társadalombiztosítási járulékok meghatározott része és a szociális hozzájárulási adó fix része) jelenleg nem fedezik teljes mértékben a nyugdíjkiadásokat. Tavaly már 697 milliárd forint hiányt kellett a központi költségvetésnek fedeznie, idén ez a pénzügyi támogatás több mint 53%-kal, 1072 milliárd forintra nő.
Az adófizetők és az eltartottak arányának változása valószínűleg meghosszabbítja a pénzügyi nehézségeket, és az 1970 után születettek esetében már egyensúlyozó intézkedéseket kell hozni, például a nyugdíjkorhatár további emelését vagy a nyugdíjjogosultságok és a nyugdíjszámítási módszerek szigorítását.
Az idősek gazdasági helyzete még mindig aggasztó, de mire a jelenlegi generáció nyugdíjba vonul, a helyzet valószínűleg még rosszabb lesz. Az időskorra való felkészülés csak akkor lehet sikeres, ha időben foglalkozunk a problémával, és megfelelő lépéseket tesz az anyagi biztonságunk érdekében.
Forrás: creditline.hu
