Újabb 100 bázisponttal, vagyis 1 százalékponttal csökkentette a jegybank az irányadó kamatot, ami ezzel jelenleg 16%-on áll. Ugyanakkor a jegybanki alapkamat továbbra is változatlanul 13% maradt. Az alapkamat csökkenése akkor várható, ha az irányadó kamat az alapkamat szintjéhez ér. A Magyar Nemzeti bank alelnöke, Virág Barnabás szerint már látható a csökkenés az inflációban, az idei évre 16,5-18,5% közötti szintet prognosztizálnak.
A jegybanki alapkamat csökkentése még várat magára
A pénzügyi mutatók javulása, vagyis az infláció csökkenése és a stabilizálódó forintárfolyam eredményeképpen a jegybank április végéhez közeledve kezdte átalakítani kamatpolitikáját. Ennek jegyében először 25%-ról 20,5%-ra változtatták az egynapos hitel kamatát, ami lényegi szűkítést jelent a kamatfolyosó esetén. A májusi kamatdöntő ülésen szintén nem változott a jegybanki alapkamat, azonban az irányadó kamatként funkcionáló egynapos betéti tender kamatát csökkentették. Ez a korábbi 18%-os szintről 17%-ra mérséklődött.
Ekkor a jegybank elnökének nyilatkozatából már látni lehetett, hogy a következő ülések alkalmával csökkenni fog az irányadó kamat. Ezt várhatóan addig fogják fokozatosan csökkentgetni, amíg meg nem egyezik a jegybanki alapkamat mértékével. A szakértők ezt őszre várják, tehát csak ezután kezdődhet meg az alapkamat mérséklése.
Az irányadó kamat csökkentése a gazdaságra számos ponton hatást gyakorol:
- a jövőben csökkenhetnek a hitelek kamatai, vagyis megfizethetőbbek lesznek a banki kölcsönök, illetve
- csökkenhet az állampapírok kamatprémiuma, ami viszont kevésbé jó hír a lakossági befektetőknek.
Miről döntöttek ma?
A jegybanki alapkamat változatlanul hagyása mellett a jegybank a mai kamatdöntő ülés után azt is bejelentette, hogy a kamatfolyosó tetejét is csökkenti. Ebben a korábbi 19,5%-os szintet 18,5%-ra mérsékelték. Pontosan mit is takar a kamatfolyosó? A kamatfolyosó a jegybank által meghatározott eszköz, ami azt a célt szolgálja, hogy a bankok közötti kamatok radikális változását kiküszöbölje. Ez tehát azt jelenti, hogy a bankközi kamatok a hétfői nap magas értéke után kedden ne zuhanhassanak be, vagy éppen fordítva.
Habár most a kamatfolyosó tetejét csökkentették, az aljáról kevés szó esik. Ezt az egynapos lejáratú jegybanki betét kamata adja. Ez egy olyan kamat, amit a jegybank a kereskedelmi bankok számára fizet felesleges pénzükre, akik ezt egy napra az MNB-nek adják. A folyosó tetejét pedig az egynapos lejáratú hitel kamata jelenti, így a kettő közötti rész a kamatfolyosó. Az MNB ezt igyekszik hónapról-hónapra szűkíteni.
Hogyan fog alakulni az infláció?
A közgazdasági elméletek szerint a központi bankok a kamatszintet abból a célból módosítják, hogy az inflációt valamelyest képesek legyenek befolyásolni. Amennyiben egy országban magas az infláció, akkor célszerű a jegybanki alapkamat megemelése. De miért? Ez a lépés visszafogja a gazdaságot, a beruházásokat és a fogyasztást egyaránt, ami így az áremelkedést is lassítja. Ezt az elvet szem előtt tartva 2021 őszén az MNB is elkezdte megemelni a sokáig 1%-ot sem elérő alapkamatot. Elméletben ennek csökkenteni kellett volna az inflációt, ugyanakkor ezt számos más tényező akadályozta.
Szintén lényeges szempont a forintárfolyam alakulása, hiszen a kamatok változtatásával a jegybank képes befolyásolni az árfolyamot is. Ez tehát azt jelenti, hogyha a jegybank magas kamatot ad a hozzájuk egy napra betehető betétekre, akkor a külföldiek is jól járnak pénzük forintra történő átváltásával. Ez pedig a bankokon keresztül az MNB-hez áramol.
A jegybank ebből kifolyólag 2022 őszén drasztikusan megemelte az irányadó kamatot, ami így 18%-ra duzzadt. Ez eredményezte a 430 forintos forint-euró árfolyam 365-370 forint közeli szintre csökkenését is.
