A statisztikai adatokból érdekes folyamatok körvonalazódnak: a várható élettartam fokozatosan tolódik ki, miközben egyre kevesebb gyermek születik. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónak kell egyre tovább eltartania a nyugdíjasokat. Az állami nyugdíjrendszerben ez hatalmas feszültséget eredményez. Azt eddig is jól tudtuk, hogy az állami nyugdíj igencsak kevés a kényelmes időskori megélhetéshez. De mit mutatnak a legfrissebb adatok? Mekkora a baj?
Elkeserítő folyamatokat mutatnak az adatok
A legújabb statisztikák szerint hazánkban ismét tovább csökkent a népesség. A probléma nagyobb, mint azt laikusként gondolnánk: az Eurostat becslése szerint Magyaroszágon 22%-os népességcsökkenés fog végbemenni 2100-ig.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a nemzetközi adatok szerint a népesség megtartásához legalább 2,1 gyermeknek kell(ene) születnie családonként. Ehhez képest az adatok átlagosan 1,31 gyermekről számolnak be. A születésszám csökkenése a várható élettartam növekedésével együtt pedig komoly problémákat vetít előre. Az elmúlt néhány évtizedben ugyanis a társadalom korfája teljesen átalakult. Az 1980-as években 100 fiatal tartott el nagyjából 60 időset. Ezzel szemben ma 100 fiatalra már mintegy 150 nyugdíjas jut.
Honnan várható így a nyugdíj?
Ebben a demográfiai helyzetben a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszer finanszírozása jelentősen sérül. De miért is? Mert egyre kevesebb aktív dolgozó járulékaiból kell egyre több időskorú nyugdíját kifizetni. Az állami nyugdíj pedig mondhatni csak a minimumra elegendő. Ez pedig a számokban is tükröződik: egy átlagos nyugdíjas esetén a nettó átlagkeresetnek mintegy 51%-át teszi ki a nyugdíj.
Az Európai Bizottság Ageing Report nevű jelentése is felhívja arra a figyelmet, hogy a rendszer egyre inkább fenntartatlanná válik. Most egy nyugdíj ellátást még 2,3 aktív korú dolgozó finanszíroz. A becslések szerint viszont 2050-re ez az arány 1,5 főre eshet. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy egyre kevesebb dolgozónak kell finanszíroznia a jelentősen nagyobb számú és hosszabb ideig élő nyugdíjas csoport ellátását.
Az öngondoskodás lehet a megoldás
A szakértők szerint a demográfiai feszültség a 2030-as évek közepén fog csúcsosodni. De miért is? Mert akkor fogják nyugdíjazni a „Ratkó-unokák” generációját, akik egy igencsak népes csoportot alkotnak. Az állami nyugdíjrendszer pedig még nagyobb nyomás alá lesz helyezve a biztosítandó nyugdíj tekintetében.
Erre érdemes már időben elkezdeni felkészülni, a megoldást valamelyik nyugdíjcélú megtakarítás jelentheti. Legyen szó Nyugdíj Előtakarékossági Számláról (NYESZ), nyugdíjbiztosításról vagy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításról, mindegyikkel előnyre tehetünk szert. A mellé járó adó-visszatérítéssel pedig már most is igencsak jól járhatunk.
