Az év eleje óta sok szakértő az olajárak jelentős emelkedését jósolta, és ez eddig váratott magára. Az OPEC-tagok áprilisban termeléscsökkentést jelentettek be, most pedig Szaúd-Arábia újabb lépést tett előre. Ez rövid távon valószínűleg hatással lesz a magyarországi üzemanyag árakra, de hogy ez egy komolyabb áremelkedés kezdete-e, azt még nem tudni.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és partnerei (OPEC+) vasárnap bejelentették, hogy az egyeztetések után nem változtatnak az év végéig tervezett olajkitermelés-csökkentésen. Ez váratlan fejleményhez vezetett a piacon, mielőtt az árak tovább estek volna. Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre közölte, hogy júliustól további önkéntes termeléscsökkentést hajt végre. A szaúd-arábiai energiaügyi minisztérium szerint az ország termelését a májusi mintegy 10 millió hordóról napi 9 millió hordóra csökkentik.
A hír hétfőn meredek áremelkedéshez vezetett: az európai Brent nyersolaj határidős jegyzései napközben 3%-kal emelkedtek. Majd délutánra az emelkedés megállt, és az energiahordozó csak 1,5%-ot erősödött. A termeléscsökkentés természetesen nemcsak a Brent, hanem az amerikai West Texas Intermediate (WTI) árát is felhajtotta.
Forrás: Pixabay
Meddig fog ez tartani? Mi lesz az üzemanyaggal?
A szakértők véleménye széles körben megoszlik. Azok az elemzők, akik optimisták az olajárak emelkedésével kapcsolatban, azt mondják, hogy Szaúd-Arábia lépése erős jelzés, mivel a korlátozások minden bizonnyal a kínálat csökkenéséhez vezetnek. Ők is úgy látják, hogy az év második felében a gazdasági aktivitás élénkülésével az olajárak folyamatosan emelkedni fognak, és az ár a jövő év elejére meghaladhatja a 100 dollárt.
A másik oldalon állók azonban éppen ezt a két fő érvet kérdőjelezik meg. Szerintük a hétvége „végső kudarc” volt Szaúd-Arábia számára abban az értelemben, hogy a többi OPEC+-tag kilépett a koalícióból, és nem kötelezte el magát a további termeléscsökkentésre. Ha ennek következtében emelkednek az árak, az OPEC+ tagok akár további olajat is dobhatnak a piacra. Mondanom sem kell, hogy a többi termelő legalább részben pótolhatja azokat a mennyiségeket, amelyeket Szaúd-Arábia kivon a piacról.
De ami ennél is fontosabb, nincs egyértelmű garancia arra, hogy a kereslet növekedni fog. Sok szakértő, mind az olajiparban, mind más makroelemzők, úgy látják, hogy semmi jele annak, hogy az EU, az USA vagy Kína kereslete jelentősen növekedne. Ennek eredményeként az olajpiac várhatóan „rendkívül gyenge” marad idén. A pesszimista előrejelzések szerint a bejelentett termeléscsökkentések még a kereslet várható csökkenésénél is kisebb mértékűek lehetnek. Ezért az olajárak az átmeneti kiugrás után akár újra eshetnek. A hasonlóan vélekedő szakértők szerint még a Brent nyersolaj ára is inkább 70 dollár alatt valószínűsíthető, mint 100 dolláron.
A meglepetések befolyásolják az üzemanyag árakat
Bár az OPEC+ kevésbé fontos, mint korábban, a szervezet döntései még mindig hatással lehetnek a piacokra. Korábban, április 3-án az olajkartellhez tartozó több termelő úgy döntött, hogy napi 1,66 millió hordóval csökkenti a kitermelést. Ezért várható volt, hogy a szervezet nem jelent be további termeléscsökkentést. Ironikus módon ezek a várakozások beigazolódtak, mivel az OPEC+ mint szervezet ragaszkodott korábbi terveihez. A kartell legnagyobb termelőjének, Szaúd-Arábiának a lépése azonban meglepetésként érte. Egyes szakértők úgy vélték, hogy ennek nem csak rövid távú hatása lesz a piacra: az OPEC+ a globális olajtermelés mintegy 40%-áért felelős, és döntésük nemcsak a jelenlegi piaci árakra, hanem a többi szereplő döntéseire is hatással lehet.
Bob McNally, a Rapidan Energy elemzőcég elnöke a CNBC-nek a döntésre reagálva elmondta, hogy Szaúd-Arábia döntését, miszerint egyoldalúan napi 1 millió hordóval csökkenti a kitermelést, a piac nem várta széles körben. McNally szerint „Szaúd-Arábia ismét bebizonyította, hogy hajlandó egyoldalúan cselekedni az olajárak stabilizálása érdekében”, és példaként említette, hogy az olajmágnás 2021 januárjában más szervezetektől függetlenül napi 1 millió hordóval csökkentette a kitermelést.
Mivel a magasabb olajárak rövid távon valószínűleg a finomított termékekben is megmutatkoznak, az elmúlt hetekben megindult áremelkedés az üzemanyagokban folytatódhat. Ez a potenciál már csak azért is jelentős, mert a nyári hónapokban a jellemzően nagyobb utazási volumen miatt megnő a fogyasztás. Ez egy alapvető gazdasági közhely: ha a kereslet nő, a kínálat pedig csökken, az árak magasabb szinten kiegyenlítődnek.
Mit jelentenek ezek a forgatókönyvek a magyar autósok számára? Mennyi lesz az üzemanyag?
A Brent nyersolaj ára az utóbbi időben
- 75 dollár körül ingadozott,
- hétfőn azonban 77 dollár fölé ugrott.
Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a forint árfolyamának változatlansága esetén az üzemanyagárak 80 dollár körül 600 forint körül várhatóak. A nyersolaj és az üzemanyag közötti úgynevezett finomítási árrés pontos szintjét nehéz megjósolni, mivel az a finomított termékek iránti kereslet változásának függvényében változik.
Ugyanakkor, ha a nyersolaj ára csökkenne, és valóban 70 USD alá esne, az szinte biztosan a fent említett finomítási árrés szűküléséhez vezetne. Ebben az esetben a benzinkútárak valószínűleg jelentősen csökkennének, és ezzel a kőolajárral együtt a gázolaj és a benzin ára is valószínűleg az 500 forintos lélektani szint közelébe esne. Természetesen minden gazdaság összefügg egymással, és ha a globális olajkereslet továbbra is gyenge marad, az a globális recesszió kilátásával függ össze. Ez nem sok jót ígér a magyar gazdaságnak, amely a világ egyik legnyitottabb gazdasága. A gazdasági helyzet romlásával könnyen lehet, hogy a múlt héten bejelentett beruházási korlátozások után a vállalkozások és a háztartások további kivonulásra kényszerülnek a gazdaságból. Nincs garancia arra, hogy a magasabb üzemanyagárakból származó adóterhek csökkennek, és a magas infláció miatt ez akár a legrosszabb forgatókönyv is lehet a magyar lakosság egésze számára.
