A hazai infláció az év végére 7-8 százalékra fog lassulni a még mostani magas, júniusi 20,1 százalékról. Ez hozzájárul a gazdaság fellendüléséhez is – nyilatkozta Varga Mihály a londoni székhelyű világhírügynökségnek, a Reutersnek. A pénzügyminiszter azt is hozzátette, hogy a költségvetési hiány mérséklése még nem tesz szükségessé további beavatkozásokat.
Már novemberben is bekúszhat 10 százalék alá az infláció
Varga Mihály interjújában kiemelte, hogy az infláció csökkentése nélkülözhetetlen az államháztartási hiány visszafogásához. Ez azon alapul, hogy az infláció révén jelentősen megemelkedtek az energiatámogatások, illetve a nyugdíj- és az adósságszolgálati költségek. Ennek következtében a pénzforgalmi alapú különbség a múlt hónap végén a cél közel 85 százalékára duzzadt.
“Decemberre biztosan, de ha szerencsénk van, már novemberben 10 százalék alatt lesz az infláció. Azt tudom mondani, hogy decemberre 7-8 százalék körül lesz az infláció” – mondta a lapnak a pénzügyminiszter. Varga Mihály úgy véli, hogy ez a térség rendelkezik akkora potenciállal, hogy ha sikeresen túllép az energiaválságon és az infláción, akkor „a közép-európai országok ismét az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdaságai lehetnek”.
A forintárfolyam stabilizálódása is kulcsfontosságú
A cikk emlékeztet, hogy a hosszú évek óta tartó magas nyereségeit követően az elmúlt időszakban több központi bank is veszteségről nyilatkozott a kamatkörnyezet emelkedése miatt. Ide tartozik többek között a Magyar Nemzet Bank is. A jegybanknak tavaly októberben szükségszerűen be kellett vezetnie a 18 százalékos, egynapos lekötésű rendkívüli betétet. Ez uniós szinten a legmagasabb, de a forintárfolyam stabilizálásának szükséges eszköze. Az irányadó kamat azóta 16 százalékra csökkent, de további lazítások várhatóak.
Varga Mihály szerint a forint árfolyamának stabilizálása kulcsfontosságú a gazdaság szereplőinek terveihez. Ezen felül az a megközelítés, miszerint az export felélénkítéséhez a gyenge árfolyam szükséges, ma már nem igaz. „A mi problémánk az, amikor egy hét alatt 20 forintot gyengül a forint, 4 százalékkal, akkor senki nem tud tervezni” – nyilatkozta.
„Ha a kamatok csökkennének, elméletileg elképzelhető, hogy az árfolyam gyengül (…) de ha a gazdaság más szegmensei javulnak” megvalósulhat az MNB-nek az a stratégiája, hogy az idei év végéig 100 bázispontos léptékekben mérsékli a kamatokat, illetve 10 százalékra csökkenti az alapkamatot. Mindezt úgy, hogy a forint árfolyamában nem lennének elmozdulások, stabil maradna – fejtette ki a miniszter a Reutersnek. A következő kamatdöntő ülést július 25-én tartják, ekkor nagy valószínűséggel ismét 100 bázispontos csökkentést hajtanak végre.
Mi várható a gazdaság növekedésével kapcsolatban?
A kormány becslései szerint az idei gazdasági növekedés csupán 1,5 százalékot fog kitenni, de ez jövőre 4 százalékra gyarapodik. Az elemzők felhívják arra a figyelmet, hogy az elapadó fogyasztás mérsékelni fogja az állam adóbevételeit és a hiány magasabb lesz, mint a cél. Ez akkor kerülhető el, ha a kormány újabb intézkedéseket vezet be a kiadások lefaragására. A pénzügyminiszter szerint korai lenne még ilyen intézkedéseket meghozni a kiadások területén.
“Egyelőre nem látok okot ilyen intézkedésekre (…) Szeptemberben lesz egy felülvizsgálat, és ha szükséges, a kormány intézkedéseket fog hozni. Szeretném érintetlenül hagyni a [3,9 százalékos] hiánycélt” – közölte Varga Mihály. Azt is hozzátette, hogy a kormány ragaszkodik a jövő évre meghatározott 2,9 százalékos hiánycélhoz is.
Ennek eléréséhez 2024. január 1-jei hatállyal módosulni fog a jegybanktörvény, miszerint a központi bank veszteségét nem a költségvetés fogja finanszírozni. A tervezett módosításokról a kormány és az Európai Központi Bank a közeljövőben fog tárgyalni.
“Megállapodtunk a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy olyan megoldást javasolunk az EKB-nak, amely lehetővé teszi, hogy az NBH középtávon, azaz körülbelül 3-5 év alatt korrigálja veszteségeit”. Hozzátette: „A negatív saját tőke megléte nem jelent veszélyt a jegybank működésére”.
