2024. április 23., kedd

Nem kelt el több állampapír a szigorítások miatt

Július eleje óta egy új adónem is terheli a megtakarításokat, ez a 13%-os szocho. Azóta már eltelt egy kis idő, de úgy tűnik, hogy egetrengető változásokat nem hozott az intézkedés. Láthatólag a kisbefektetők továbbra is a befektetési alapokat preferálják. A nagy várakozások így viszont elmaradtak: nem nőtt jelentősebben az állampapír iránti kereslet. Ugyanakkor a 2006-ban bevezetett kamatadót követően sokan döntöttek úgy, hogy adómentes megtakarítási formába helyezik át pénzüket.

Nagyot mennek a befektetési alapok

Az újonnan bevezetett 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) már július eleje óta terheli megtakarításainkat. Az adó a magánszemélyek szja szerint kamatjövedelemnek számító bevételére vonatkozik. A jelenlegi állás szerint viszont az látszik, hogy a lakosságot nem érintette meg túlzottan az intézkedés, ugyanis nem rendezték át megtakarításaikat. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) oldalán megtalálhatóak a napi befektetésijegy-forgalomra vonatkozó adatok, ami azt mutatja, hogy a lakosok továbbra is inkább a befektetési alapokat választják.

A forint alapú befektetési jegyekbe július elseje óta közel 52 milliárd forint friss tőkét helyeztek a kisbefektetők. Ennek az összegnek több mint a fele az OTP Optima A sorozatába vándorolt. Ez kimondottan a lakossági befektetőket megcélzó rövid kötvényalap. Az alap vagyona már az 570 milliárd forintot is meghaladja, ami olyan mértékű, amelyre korábban nem volt még példa.

A többi befektetési alap is remekelt: például az Erste nyílt végű bázis alapja – ami szintén kötvényalap – több mint ötmilliárd forinttal bővült a hónap eleje óta. Az OTP pénzpiaci alapja is jókora friss tőkével gyarapodott, ennek mértéke 3,5 milliárd forint volt. Nagyjából megegyező összeggel növekedett az Erste abszolút hozamú kötvényalapja is. Szintén milliárdos tétellel gyarapodtak a Raiffeisen és a K&H kötvényalapjai is. A befektetők körében kimondottan népszerű volt a szocho-mentes OTP Ingatlan alap is, ahova a friss tőkebeáramlás meghaladta a 4,7 milliárd forintot is.

Állampapír vs Szocho

A befektetési alapok népszerűségét tehát nem tudta megtörni a szocho, a befektetők továbbra is előszeretettel helyezik megtakarításaikat valamilyen alapba. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikájából látható, idén május végéig a 750 milliárd forintnyi összeget is meghaladták az új lakossági megtakarítással bővülő említett konstrukciók. Sőt, a látottak alapján az is lehetséges, hogy az év végéig az 1000 milliárdos nagyságrendet is elérheti a friss tőke bevonzása.

Nem fogy több állampapír, de ettől függetlenül jól az ÁKK

A szocho bevezetésével az állam egyértelműen azt akarta elérni, hogy az állampapírok iránti kereslet megugorjon. Ugyanakkor az új teher nem hozta az előzetes várakozásokat. A hó eleji fizetések – vagyis a július 3-7. közé eső időszakban bejött pénzek – ellenére a lakossági befektetők körében nem fogyott több állampapír, mint általában.

Az állampapír kereslet eltérően alakult az egyes típusoknál:

  • Prémium Magyar Állampapír (PMÁP): 50 milliárd forint,
  • Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP): 13,8 milliárd forint,
  • Egyéves Magyar Állampapír: 9 milliárd forint,
  • Kincstári Takarékjegy 4,8 milliárd forint,
  • Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) 50 millió forint kelt el.

Ez nagyjából egy átlagos heti teljesítménynek felel meg, ráadásul a megelőző héten ennél nagyobb forgalmat bonyolítottak le az egyes állampapír típusoknál. A július eleje óta eltelt időszakban láthatólag nem változtak különösebben az állampapír vásárlási szokások. Nagyobb visszhangja van viszont azt állampapíroknál tapasztalható kamatváltozásoknak. Erre kiváló példa az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által bejelentetett fél százalékpontos kamatcsökkentése a PMÁP esetén. Ekkor az inflációkövető papír iránti kereslet a korábbi szinthez képest több mint a duplájára emelkedett.

Mindent összevetve tehát a hazai állampapírpiac jól áll, áramlanak befele a lakosság megtakarításai. A 2019-ben meghirdetetett terv, miszerint az idei év végéig bezárólag 11 ezer milliárd forintos összeget szeretnének állampapírba összpontosítani, már áprilisban megvalósult. Ez az összeg hónapról hónapra tovább gyarapodik. 

A finanszírozási terv időarányos állásáról nemrég adott ki egy közleményt az ÁKK. Eszerint a 2023-ra vonatkozó lakossági bruttó kibocsátási terv június végén már 65%-on állt. A prémium papírban már ekkor közel 6 ezer milliárdos lakossági megtakarítás volt, miközben az intézményi állampapírok iránt is jelentős keresletet mutatnak a lakosok. A MÁP+ kullog a sor végén, az év eleji állomány már a felére zuhant. A papír kamatát látva ez nem okoz meglepetést. Az év elejéhez képest 22 419 új lakossági befektetővel bővült a kör, ami azt jelenti, hogy már 788 ezer fő rendelkezik hazánkban állampapírral. (Az adatokba nem számítandóak bele a Start-számlával rendelkező babakötvényes gyermekek.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük