A befektetési alapok igencsak népszerű befektetési formának számítanak. A befektetési alap lényegében egy közös kassza, ahol a befektetők eltérő összegeket helyeznek el. Tehát a kassza tulajdonosai a befektetők, arányosan a befizetett pénzzel. Az alapkezelő pedig az a személy, aki eldönti, hogy az összegyűlt pénzt mire érdemes költeni, természetesen bizonyos kereteken belül. A befektetés általában bankbetétekre, állampapírokra, részvényekre, ingatlanokra vagy egyéb kategóriákra korlátozódik. Ahhoz, hogy a preferenciáinknak megfelelő alapba fektessük a pénzünket, érdemes áttekinteni, hogy hogyan működnek ezek az alapok.
A befektetési alapok típusai
A befektetési alapokat az alapján szokás kategorizálni, hogy milyen módon csatlakozhatunk hozzájuk. Ezek alapján két típus különíthető el:
- Nyíltvégű alap: Ennél a típusnál bármelyik forgalmazási napon csatlakozhatunk vagy éppen visszaválthatjuk megtakarításunkat. Az alapok rendszerint határozott futamidővel rendelkeznek, viszont mi magunk dönthetjük el, hogy meddig szeretnénk benne maradni.
- Zártvégű alap: Ezen alapoknál kizárólag az alap indulása előtti jegyzési időszakban csatlakozhatunk. Az alapok általában határozott futamidejűek, így a lejáratig kell várnunk arra, hogy kivehessük pénzünket. Természetesen a futamidő során is értékesíthetjük részünket, viszont ez veszteséget is eredményezhet.
A befektetési alapok nagyobb része nyíltvégű, tehát a befektetés aktuális értékén bármikor megvehetjük vagy eladhatjuk részünket. Kevésbé egyszerű a helyzet, ha pénzünket zártvégű alapba fektettük, hiszen értékesíteni csak a jegyzési időszak után, megvásárolni pedig már csakis a tőzsdei forgalomban lehetséges. Fontos tudni, hogy ebben az esetben gyakran veszteséggel tudod csak értékesíteni az alapodat, tehát zártvégű alapba akkor célszerű befektetni, ha feltehetőleg ki tudod várni a futamidő végét.
Az alapok másik gyakori csoportosítása, hogy a befektetők megtakarításait milyen eszközökre fordítják:
- Értékpapíralapok: a csoporton belül a legnépszerűbbek a pénzpiaci alapok, ahol olyan pénzpiaci eszközökbe fektetik be az összeget, mint a bankbetét, állampapír és kötvény.
- Kötvényalapok: ekkor a befektetés tárgya bármilyen kötvény és kamatozó eszköz lehet.
- Részvényalapok: az összegyűjtött pénzt a vállalatok által kibocsátott részvényekbe fektetik.
- Vegyes alapok: a befektetési portfolióban egyszerre találhatóak kötvények és részvények is.
Mielőtt befektetési alapba helyeznénk el a pénzünket, mindenképpen nézzünk utána, hogy milyen hozamot biztosítanak és mekkora kockázatot kell ehhez vállalni, hiszen veszteség esetén nem igényelhetünk kártérítést.
A befektetési alapok kiemelkedő előnyei
A befektetési alapok 5 fontos előnnyel rendelkeznek.
- A kockázatok megosztása: A befektetési alapok kockázatmegosztása abban nyilvánul meg, hogy egy olyan portfoliót vásárolunk meg, amelyben számos (akár több ezer) egyedi értékpapír van, illetve amelyek különböző kibocsátóktól, földrajzi térségből, iparágból származnak, ezáltal megosztva a kockázatokat.
- Rugalmasság: A rugalmasság inkább a nyíltvégű befektetési alapoknál valósul meg, hiszen bármikor eladhatjuk és megvehetjük, így nem kell kivárni a lekötési idő vagy a futamidő végét. A rugalmasság abban is megnyilvánul, hogy az alapba fektetett pénzt is rugalmasan alakíthatjuk: bármikor növelhetjük vagy éppen csökkenthetjük.
- Egyszerűség: Ha a megtakarításunkat befektetési alapban szeretnénk elhelyezni, akkor összesen annyi a teendőnk, hogy veszünk az alap befektetési jegyeiből. A további teendőket a szakértők végzik, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az értékpapírok területén.
- Költséghatékonyság: A befektetésünk során három féle költség fog csak felmerülni: az értékpapírszámlánk számlavezetési díja, a vételi és a visszaváltási tranzakciók költsége. Természetesen a díjak mértéke szolgáltatónként eltérő lehet, viszont nem kell számolnunk semmilyen többletköltséggel. A további felmerülő költségeket (pl. alapkezelői díj, tranzakciós díjak) az alap vagyonából térítik meg.
- Szaktudás: A befektetési alapkezelők gyakran olyan piaci információkkal rendelkeznek, amelyek az egyéni befektetők számára nem ismertek, vagy csak késleltetve érhetőek el. Ezen felül a szaktudás gyakran kiegészül algoritmusokkal és trendelemző szoftverek segítségével is.
Előre nem ismert hozamok
A befektetési alapok igencsak sokszínűek, így ha szeretnéd befektetési alapban elhelyezni a megtakarításodat, akkor biztosan találni fogsz olyan értékpapírt, ami megfelel az elvárásaidnak. Ugyanakkor a befektetési alapok nem garantálnak az állampapírokhoz hasonlóan egy fix hozamot, így ha már a befektetés előtt pontosan szeretnéd tudni, hogy mekkora hozamra tehetsz szert, akkor ez a befektetési lehetőség nem neked való.
A befektetési alapokkal természetesen nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet, így ha egyáltalán nem szeretnél kockázatot vállalni, akkor érdemes valamilyen biztonságos befektetési formát keresned.
A befektetési alapok lényegében azt a célt szolgálják, hogy a befektetők megtakarításait összegyűjtve az összeg befektetésével hozamot érjenek el. Ebből egyértelműen látszik, hogy a befektetési alap nem biztosít fix kamatot, így hozamuk előre ismeretlen. A megtakarításaink értékét csakis akkor őrizhetjük meg – vagy éppen növelhetjük -, ha azt befektetjük. Nem mindegy viszont, hogy a számos lehetőség közül mit választunk. Ha hajlandó vagy egy kis kockázatot vállalni és nem ijedsz meg attól, hogy nem tudod előre a hozamot, akkor a befektetési alapokat is választhatod.
