Az elmúlt egy évben jelentős növekedésnek lehettünk tanúi a vállalati hitelezésben. Ehhez nagyban hozzájárultak a támogatott programok, amelyek 2023-ban is velünk maradnak. Szem előtt kell viszont tartani, hogy ezek a hitelpiaci konstrukciók csakis azoknak a vállalkozásnak elérhetőek alacsony költségek mellett, amelyek a hitelkérelem mellé olyan üzleti tervet mellékelnek, amiből látható, hogy a cég működése hosszú távon jövedelmező, így képes visszafizetni a kölcsönt.
Habár a lakossági hitelpiacon októberben már lényegi hanyatlás volt látható – ami értelemszerűen az emelkedő kamatkörnyezettel magyarázható -, a vállalati hitelek éves viszonyításban szépen teljesítettek a jegybank által publikált adatok szerint.
20%-os éves bővülés a vállalati hitelpiacon
A nettó vállalati hitelállomány 2 ezer milliárd forintos növekedést produkált: a tavaly októberi 9962,9 milliárd forintról 12 178,2 milliárd forintra növekedett az állomány, ebből az eurokölcsön-állomány értéke is jelentős, 1964,5 milliárd forintos növekedést ért el, ezzel 5645,5 milliárd forintra bővülve. A forinthitelek esetében is növekedésről beszélhetünk, így az állomány 6281,7 milliárdról 7210,6 milliárd forintra emelkedett. Az adatokból látszik, hogy euróhitelek bővülése látványosabb volt, a növekedés éves mértéke 53,4%-os, a forintalapú állománynál ez 14,8%-os volt, így együttesen 22,2%-kal bővült a kihelyezett állomány.
Amennyiben rendszeresen nyomon követjük a kamatok alakulását, akkor már tudhatjuk a bővülés mögötti indokot: az euróhitelek kamata jóval kisebb mértékben növekedett a forinthitelek körében végbement változáshoz képest.
- Az euróhitelek esetében az átlagkamat az 1,94%-os értékről 3,23%-ra növekedett egy millió euró alatti összegeknél.
- Az egy millió euró fölötti hitelek esetében az 1,11%-os átlagkamat 2,62%-ra emelkedett egy év alatt.
- A forinthitelek esetében az egy millió euróérték alatti hiteleknél az átlagos kamat 4%-ról 15,36%-ra ugrott.
- Az egy millió euróértéket meghaladó forinthiteleknél pedig a 2,92%-os átlagkamat 16,73%-ra emelkedett.
Nem sok jóra számíthatnak a forintbetétesek
A vállalati hitelekhez hasonlóan növekedett a betétállomány is: 2021 októberében az 12 573,7 milliárd forintos állomány idén októberre már 14 787,8 milliárd forintra hízott. A teljes állományon belül a forintbetétek 8718,5 milliárdról 9142,3 millárd forintra, az euró 3855 milliárdról 4967,4 milliárd forintra bővültek.
A cégek által újonnan igényelt forintbetétek kamata is lényegi növekedésen esett át egy év alatt: az átlagos kamat a 2021-es 1,42%-os értékhez képest idén már 12,96%-ra emelkedett. Eközben az euróbetétek negatív átlagkamata pozitívba fordult át: -0,06%-ról 0,6%-ra emelkedett.
Mire számíthatunk a jövőben?
Abban az esetben, ha az MNB statisztikai adatokat önmagukban vizsgáljuk és nem az elmúlt évhez viszonyítjuk, akkor a vállalati szektor hitelezésében és betételhelyezésben is látható némi lassulás. A szeptemberi újonnan megkötött szerződésszámhoz viszonyítva októberben már csökkenés volt tapasztalható. 2022. november 15-től a kamatstop intézménye már a változó kamatozású kkv-hitelekre is érvényessé vált, ami az előrejelzések alapján lényegi hatást fog gyakorolni az forinthitelek igénylésére.
A támogatott hitelek azonban a jövőben is velünk maradnak. Az már biztos, hogy a Széchenyi Kártya Program 2023-ban is elérhető lesz, sőt már a források biztosításáról is elkészültek a rendeletek. Az is ismert, hogy az energiahatékonyság javítását célzó beruházások megmaradnak a feldolgozóipari vállalkozások számára, sőt decemberben elindul a forgóeszközhitel-program is 0%-os kamat mellett.
Azt viszont érdemes szem előtt tartani, hogy a kedvező konstrukciók eredményes igényléséhez a cégeknek hitelképesnek, azaz többek között jövedelmezőnek kell lenni. A jelenlegi bizonytalan környezetben az alaposan kidolgozott üzleti terv és stratégia aranyat érhet. Abban az esetben, ha a cég rendelkezik ezzel, akkor valószínűleg hozzájuthat valamelyik kedvező hitellehetőséghez.
