2024. június 13., csütörtök

Több éves gazdasági növekedés eredménye tűnt el az Egyesült Királyságban

Anglia és vele együtt a brit gazdaság azért bír jelentőséggel, mert ők az első „tesztalany” abban a tekintetben, hogy egy Európában nagyhatalommal bíró ország mire megy az Európai Unió nélkül, ugyanis mint tudjuk az Egyesült Királyság a Brexit elnevezésű folyamattal 2020. január 31. napja óta nem tagja az Európai Uniónak. Azóta eltelt három és fél év, és ebben a cikkben az azóta eltelt időt nem lesz időnk elemezni, de most jelenleg a brit gazdaság ott tart, hogy több éves gazdasági növekedés eredménye tűnt el.

Mit is jelent ez?

A Brexit nem jelent megoldást arra, hogy az Európai Uniótól teljesen független legyen és az ott ért hatások egyáltalán ne gyűrűzzenek be az Egyesült Királyság területére, gazdaságába. Rendkívül jó példa volt erre a rögtön a Brexit után jelentkező koronavírus-járvány és az ahhoz szorosan fűződő gazdasági visszaesés. Vagyis jól látható, hogy a földrajzi kockázatokat az Európai Unió tagság, vagy nem tagság nem tudja kezelni, hiszen Angliában éppen ugyanúgy jelen volt a COVID-19, mint Európa bármely másik országában. Az Európai Unióban pedig nem igazán alakult ki közös válságkezelés – az anyagi juttatásokat leszámítva –, hiszen minden tagállam a saját problémájával volt elfoglalva és autonóm próbált minél hatékonyabb megoldást kidolgozni. A járvány után fellélegezhetett Európa, köztük az Egyesült Királyság is, azonban senki nem tudta, hogy megint, ráadásul rövid időn belül jön a következő válságos állapot, az orosz-ukrán háború, amely legalább annyira hatással volt az Európai országokra, mint a koronavírus-járvány, azonban a háború – szerencsére – nem terjedt át a többi Európai országra, így annak földrajzi kockázata kevésbé érintette az Egyesült Királyságot, mint pl. Magyarországot. A National Institute of Economic and Social Research (NIESR) a legújabb előrejelzésében azt fogalmazta meg, hogy ezen három probléma következménye („tripla sokk”) azt eredményezte az Egyesült Királyság gazdaságában miszerint a növekedésben öt évet veszítettás a pandémia előtti szintre csak 2024-ben térhet majd vissza.

A számok

A NIESR brit gazdaságkutató intézet egy három hónappal ezelőtti elemzésében azt jósolt a brit gazdaságnak, hogy idén 0,3, jövőre pedig 0,6 százalékos bővüléssel fog fejlődni. Az intézet a legfrissebb elemzésében ezen változtatott és idén 0,4 százalékos növekedéssel számol, míg jövőre mindössze 0,3 százalékos növekedést jelez.

A NIESR mellett természetesen a brit jegybank, a Bank of England is készített előrejelzést a gazdasági növekedést tekintve, amely értelmében idénre és jövőre is 0,5 százalékos gazdasági növekedést vetít előre, így a NIESR gazdaságkutató intézet elemzéséhez képest pozitívabb hangvételű tanulmányról beszélhetünk. A Bank of England ezen jövőbeli megállapítását a legutóbbi ülésén tette közzé, ahol – eddigi gyakorlatának megfelelően – megint emelte a kamatlábat, immáron 14. alkalommal egy sorozatban. Így a brit jegybank – a legutóbbi 0,25 százalékpontos növelést is beleértve – 5,25 százalékra emelte a kamatlábat, amelyet a monetáris tanács 6-3 szavazati arányban határozott el. A jelenlegi inflációs helyzet okán a környező Európai országokba is visszaesett a gazdasági növekedés és emelkednek a kamatlábak, az Egyesült Királyságban ez a legmagasabb kamatlábszint az elmúlt 15 évben.

Az Európai Központi Bank – és a Magyar Nemzeti Bank – megmozdulásaiból ezzel szemben arra lehetünk figyelmesek, hogy a kamatlábszint csökkentése mellett teszik le voksukat, de a Bank of England monetáris tanácsa ettől függetlenül folyamatos kamatláb emelkedést preferálja, hiszen a cél az infláció leszorítása, amely során júniusban a fogyasztói árak emelkedése 7,9 százalékra csökkent, azonban a bérek folyamatosan növekedtek.  

Az inflációt tekintve a NIESR negatívabb véleménnyel van, mint a Bank of England, ugyanis úgy gondolja, hogy a fogyasztói árak emelkedésének mértéke 2023 végére 4,9 százalék lesz. Jagjit Chadha az intézet igazgatója azt nyilatkozta, hogy a Brexit sokat segített abban, hogy megmutassa a brit gazdaság alapvető problémáit, de megoldásokkal egyelőre nem szolgált.

Összefoglalva

A brit gazdaság a Brexitet követően – immáron az Európai Unió támogatása nélkül – esett át a többi problémán. A kamatláb politikáját tekintve kitartó, hiszen amíg ő kamatlábemelésről beszél csak, addig a környező jegybankok már a kamatszint enyhítését rebesgetik. Emellett az infláció a G7-ek (legfejlettebb ipari országok) között az Egyesült Királyságban a legmagasabb, amelyet a bérek növekedése folyamatosan erősít, hiszen a NIESR vizsgálata alapján az 6 százalékos lesz jövőre is, amely a munkavállalókat segíti, viszont a munkáltatóknak a költségeit erősen növeli, amely további ár-bér spirálhoz vezethet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük