Hazánkban körülbelül 110 olyan fuvarozó vállalkozás tevékenykedik, amely piacvezetőnek minősül. Ebből kifolyólag GDP-hez való hozzájárulásuk is igencsak jelentős: 1,52 %. A vállalkozások versenyképessége azonban megszűnik, ha a szektorban lévő drasztikus munkaerőhiány problémája nem oldódik meg rövid időn belül. A legrosszabb forgatókönyv szerint a munkaerőhiány negatív hatást gyakorolhat az ellátási láncra és veszélyeztetheti a költségvetés egyenlegét.
A két jelentős fuvarozói érdekképviselet, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete közös szakmai konferenciát rendezett, ahol a szektorban felmerülő problémákról és azok megoldásairól volt szó. Az ágazat legsürgetőbb problémája a munkaerőhiány, ami leginkább a gépjárművezetők körében súlyos. Ha a munkaerőhiány nem oldódik meg hamarosan, az nagyban veszélyezteti a versenyképességet és a piacvezető szerepet.
Drámai a helyzet a szektorban
A szakmai szervezetek az alágazatban fellépő munkaerőhiányt körülbelül 8-10 ezer főre saccolják az árufuvarozásban és a személyszállításban, kiemelt hiányt becsülve az autóbuszos személyszállítás kategóriájában. A számításaik alapján egy gépkocsivezető körülbelül 4,2 millió forintnyi adóbevételt biztosít, így a 8-10 ezer fős hiány megközelítőleg 32 milliárd forinttal csorbítja a központi költségvetés bevételi oldalát.
A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa alapján a szállítás és raktárazás igencsak jelentős, hozzájárulása a GDP-hez 5,6 %. Az említett 110 magyar piacvezető hozzávetőlegesen 1,52 %-kal járul hozzá a bruttó hazai termékhez. A közúti fuvarozás hozzájárulásából az említett 110 vállalkozás 27,15 %-os részt képvisel.
Az alágazatnak nemcsak a GDP-hez való hozzájárulása jelentős, hanem a foglalkoztatási szintje is, hiszen a 110 magyar vállalkozás mintegy 24 300 főt foglalkoztat, ami az alágazat összfoglalkoztatottságának az egynegyede. A KSH adati szerint ezek a vállalkozások
- körülbelül 155,2 milliárd forint bevételt eredményeznek az állami költségvetésben.
- az e-útdíjbevételek közel ötödét (18,5 %-át) adják
- az üzemanyagot terhelő jövedéki adóbevételek 4 %-át teszik ki
Abban az esetben, ha a munkaerőhiány nem oldódik meg, akkor a bevételek, a foglalkoztatottság és a GDP-hez való hozzájárulás is mind veszélybe kerül. A probléma megoldása tehát nemcsak a fuvarozók, hanem az állam érdekeit is szolgálja.
Mit lehet tenni?
A konferencián négy olyan javaslatot fogalmaztak meg a kormányzatnak, amely hozzájárulhat a szakmában kialakult kedvezőtlen helyzet orvoslásához:
- A felnőttképzési rendszerbe bele kell foglalni a gépjárművezető képzést is, amihez szükséges az állami forrás biztosítása is.
- Szükséges a pályaorientáció erősítése, ami úgy érhető el, hogy a Szakmajegyzékben szerepeltetni kellene a gépkocsivezetői tevékenységet.
- A szakmában növelheti a munkavállalási kedvet, ha a napidíjakat és az adómentes juttatások összegét felemelik, ami az uniós bérfeszültségeket is enyhítheti.
- A külföldre vándorló gépkocsivezetők visszaszerzése is fontos lenne, ami a magyar jövedelmi pozíciók nyugat-európai szinthez való hozzáigazításával érhető el. További eszköze lehet a szociális biztonság erősítése és a munkakörülmények javítása is.
Ezek a hazai vállalkozások nagyban hozzájárulnak az államháztartási bevételekhez, így versenyképességük megtartása és a fejlődésük elősegítése nélkülözhetetlen a nemzetgazdaság oldalán. Két olyan szakmai szervezet, ami a közúti személy- és áruszállítás területén engedéllyel rendelkezik, illetve ami szintén kiemelt fontosságú vállalkozás az ellátási lánc szempontjából, eldöntötte, hogy elindítja a szakmai együttműködést, amit írásba is foglaltak.
