A hazai lakhatási válság megoldására a kormány számos intézkedést vezet be 2025-től. Az egyik ilyen a lakhatási támogatás, ami egy legfeljebb 150 ezer forint összegű kedvezményes adózási támogatási forma lesz. Ezt a munkáltatók adhatják dolgozóiknak, így a béremelés helyett érdemes lehet inkább ezt választani. Kérdéses viszont, hogy a munkáltatók felveszik-e juttatási rendszerükbe az új elemet.
Hogyan változnak a béren kívüli juttatások 2025-től?
A munkáltató által kedvezményes adózás mellett adható rekreációs összeg jelenleg 450 ezer forintban van megállapítva egy évre vonatkozóan. A keretösszeg azonban 2025-től jelentősen, 120 ezer forinttal növekszik, így ez jövőre már 570 ezer forintos keretet fog jelenteni.
A mostani szabályozáshoz képest szintén változás, hogy ebből az összegből a munkáltató 10 ezer forintot adhat sportolási céllal. A dolgozók ezt számos aktív életmóddal kapcsolatos tevékenységre fordíthatják.
Ez pedig jövőre kiegészül a lakhatási támogatás intézkedésével is, aminek összege maximum havi 150 ezer forint lehet. A lakhatási támogatás egy évre tehát 1,8 millió forint pluszt jelenthet a munkavállalók számára. Értelemszerűen ezt az összeget nem lehet szabadon felhasználni: az albérlet vagy a lakáshitel törlesztő részletének finanszírozásába vonható be. Ez a béren kívüli juttatás azonban a 35 év alatti munkavállalók számára lesz csak elérhető. A munkáltatók oldalán a lakhatási támogatás juttatásának adózása megegyezik a SZÉP kártyánál előírtakkal.
Miért lehet előnyös a dolgozóknak a lakhatási támogatás?
A minimálbér és a garantált bérminimum 2025-ben 9 és 7 százalékkal emelkedik. Azok a dolgozók, akik nem ilyen bérezésben részesülnek, általánosságban egy 10 százalékos béremelésre számíthatnak az új évben. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a lakhatási támogatás választásával jobban járhatunk, mint a tervezett béremeléssel.
A szeptember havi átlagbér adatok már elérhetőek, amely szerint a kedvezmények nélküli nettó átlagbér 417 200 forint volt hazánkban. Ez a 10 százalékos béremeléssel számolva nettó 41 720 forint pluszt jelent jövőre a munkavállalóknak.
Ha az emelés összegét becserélnénk munkáltatónknál lakhatási támogatásra, akkor a kedvezményes adózás miatt ez 55 385 forintot jelentene. Amennyiben ezt az összeget mindenképpen hiteltörlesztésre fordítanánk, akkor az új támogatással jobban járnánk. Még inkább szembetűnő, ha egy évre nézzük: ekkor 164 ezer forinttal többet tudnánk hitelünkből visszafizetni.
Ez a plusz pénz egy 20 éves futamidőre igényelt, 20-22 millió forintos összegű lakáshitel esetén egy teljes havi törlesztőrészlet is lehet. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy a lakhatási támogatás nem arra ösztönöz, hogy emiatt magasabb hitelt vegyünk fel. Sokkal inkább azt szolgálja, hogy a meglévő lakáshitelünk visszafizetésébe besegítsen.
Milyen előnnyel jár a támogatás a munkáltatók oldalán?
A munkavállalók számára egyértelműen hatalmas segítséget jelenthet a lakhatási támogatás. Mindazonáltal a munkáltatók számára is előnyös lehet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint „Az új intézkedés a munkáltatók számára is vonzó lehetőséget biztosít munkavállalóik teljesítményének elismerésére, lakhatásuk támogatására”
A béren kívüli juttatások alapvetően a dolgozók munkáltatóval szembeni elkötelezettségét és elégedettségét erősítik. A lakhatási támogatás pedig azért emelkedik ki a többi juttatás közül, mert a rendkívüli lakásár emelkedés miatt sokak számára elérhetetlenné vált önerőből egy saját otthon. A lakhatást ezáltal lakásbérlésen keresztül kell megoldaniuk – ami szintén jelentősen drágult az elmúlt években –, vagy pedig hitel felvétele által.
Ráadásul a támogatás egy plusz terhet is levesz a dolgozók válláról: a munkáltató a juttatás összegét közvetlenül a hitelintézetnek utalja. Amennyiben a munkavállaló nem rendelkezik hitellel, akkor a lakbértámogatást adhatja a dolgozónak vagy akár közvetlenül az ingatlan bérbeadójának is.
