A nagy nyári melegben nemcsak mi magunk, hanem pénztárcánk is megizzadt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az infláció még mindig 4,3%-on állt júliusban. Bár minimálisan csökkent a júniusi 4,6%-hoz képest, továbbra is magasabbnak mondható, mint a kívánt érték. Az árkorlátos termékek ellenére folyamatosan drágul a bevásárlás, többet fizetünk a szolgáltatásokért és a pénzügyeink tervezése is nagyobb odafigyelést kíván. De hogy állunk most a többi EU-s országhoz képest?
4,3% volt a július havi infláció
A KSH statisztikája alapján 4,3%-os áremelkedés ment végbe júliusban az egy évvel korábbi szinthez képest. A júniusi értékhez képest bár csökkent az infláció, ez minimálisnak mondható: 0,3 százalékpont volt. A legfrissebb adatok az elemzőket is meglepték, akik ennél nagyobb mértékű visszaesésre számítottak. A nyugdíjasok az árdrágulást ismét erőteljesebben érezték, a nyugdíjas infláció évi 4,5% volt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas háztartások vásárlóereje erősebben romlik, mint a lakosságé.
Hogyan változtak az egyes kategóriák árai?
- Az élelmiszerárak 5,9%-kal drágultak.
- A háztartási energia ára jelentősen, 10,9%-kal emelkedett.
- A szeszes italokért és dohányárukért 6,5%-kal többet kértek a boltokban.
- A szolgáltatások ára 5,3%-kal nőtt.
- A tartós fogyasztási cikkek 2,1%-kal kerültek többe.
Sikeresnek mondható az árkorlátozás?
Bizonyos termékekre a kormány árrésstoppot vezetett be, míg más területeken önkéntes árkorlátozási javaslatot fogalmaztak meg. De vajon eredményesek voltak ezek az intézkedések? Nézzük meg egyesével!
Az élelmiszerek egy bizonyos részénél árrésstop van érvényben. Az árkorlát alá eső és nem eső élelmiszerek esetében egy év alatt 5,9%-os drágulás ment végbe. Havi viszonylatban sem beszélhetünk csökkenésről, ugyanis egy hónap alatt 0,3%-os volt áremelkedés. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az árrésstop csupán néhány élelmiszerre terjed ki, míg a többi ára szabadon változhat.
A drogériákban is alkalmazandó már az árrésstop bizonyos termékek esetében. Az intézkedésnek némi pozitív hozadéka már látható. A mosó és tisztítószerekért egy év alatt 4,2%-kal, egy hónap alatt 0,5%-kal kellett kevesebbet fizetni. A testápolási cikkek ára 4,9%-kal mérséklődött egy év alatt, míg egy hónap alatt 0,6%-kal. Bár a testápolási és egyészségügyi cikkek egy év alatt 1,0%-kal drágultak, júniushoz képest már 0,4%-os csökkenés ment végbe.
Az önkéntes árkorlátozás a gyógyszerek egy részét is elérte. A gyógyszerek és gyógyáruk egy év alatt 4,8%-kal drágultak, de az intézkedésnek köszönhetően áruk egy hónap alatt 0,3%-kal mérséklődött.
A sort a lakossági bankszámlák és lakásbiztosítások zárják, amelyeket szintén utolért az önkéntes árkorlátozás. A biztosítási és pénzügyi szolgáltatások tekintetében éves 1,7%-os drágulást láthattunk, júniushoz képest pedig az emelkedés 0,1% volt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy májusban már végbement egy jelentősebb, 0,8%-os csökkenés az áprilisi szinthez képest.
Hogy állunk most uniós szinten?
Habár nemrégiben még magasan vertük az Európai Unió tagállamait az infláció tekintetében, mostanra már rendeződött a helyzet. Az eurózónában az átlagos infláció 2% volt júliusban, azonban néhány tagország az átlagot jócskán felfelé húzza.
A legfrissebb adatok tükrében ez most Észtország, Horvátország és Szlovákia. Sőt, ezekben az országokban az infláció meghaladta a hazai értéket is. A rekorder a hónapban Észtország volt a maga 5,6%-os áremelkedésével, amelyet Horvátország és Szlovákia követett rendre 4,5%-kal.
Mire számíthatunk a jövőbeli infláció kapcsán?
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az árszabályozások kivezetése és az év végi jóléti intézkedések (pl. 13 havi nyugdíj, egyéb támogatások) felfelé tolhatják az inflációt. Ezzel ellentetetésen hathat a forint stabilizálódása, a munkaerőpiac feszességének enyhülése és a lassuló bérkiáramlás.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője pedig a legfrissebb statisztika alapján úgy véli, hogy egyre kisebb a valószínűség a jegybanki kamatvágásra.
