Egyre magasabb csúcsot döntögetnek a befektetési alapok és a biztosítók. Mindkettő a nagyobb állampapír felvásárlók körébe tartozik, azonban az alapoknál nem hagyományos befektetések is találhatóak. A biztosítók pedig elsősorban a befektetési jegyeket preferálják. Ha mi is szeretnénk a megtakarítás játékát jól űzni, akkor először érdemes megismernünk, hogy hogyan is csinálják azt a profik.
Megtakarítás felsőfokon: ezek most a népszerű formái
A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben tette közzé, hogy hogyan alakult a magyar biztosítási szektor és befektetési alapok mérlege. Az egyértelmű, hogy az alapkezelők és a biztosítók is csúcsot döntöttek az idei év első félévének a végén. Mit is jelent ez számokban?
Az alapkezelőknél tartott eszközállomány már májusban meghaladta a 20 ezer milliárd forintos határértéket, júniusban pedig rekord összegűre, 20 688 milliárd forintra bővült. Ennek pedig körülbelül a fele, 10 084 milliárd forint összpontosult a háztartások kezében.
Ezen belül pedig a megtakarítás mintegy háromnegyede, 16,2 ezer milliárd forint áramlott nyílvégű, a fennmaradó 4,5 ezer milliárd forint pedig zártvégű alapokba került. Az utóbbi kategória most ismét feltörekvőben van, ugyanis a magasabb kamatoknak köszönhetően az alapkezelők újra tudnak tőkevédett alapokat kreálni. Mindez pedig azért előnyös, mert a befektetett pénzüket az ügyfelek biztosan nem veszítik el, már ha benn tartják pénzüket a futamidő végéig. Ezen felül pedig jelentősebb hozamokat is szerezhetnek.
A befektetési alapok és egyéb befektetés esete
A nyíltvégű befektetési alapokba helyezett megtakarítás jelentős része egyéb befektetésben van. Ez egészen pontosan 8927 milliárd forint. De mit jelent az egyéb befektetés kategóriája? Ide tartozhat a készpénz, a bankszámlán tartott összeg, a lekötött betét, a befektetési jegy, az ingatlan, a felhalmozott kamat, a derivatívák és még számos megtakarítási forma. A befektetések 80-20 aránya hazai és külföldi.
A nyílt végű alapok mintegy 3 ezer milliárd forintot helyeztek magyar állampapírba és MNB-kötvénybe. Ezen felül pedig több mint ezer milliárd forint került magyar vállalatok kötvényeibe, ennek duplája pedig külföldi kötvényekbe.
Bár hazai viszonylatban a részvényalapok sosem voltak túlzottan népszerűek, volt néhány év, amikor igencsak jól jártak velük a befektetők. Valószínűleg a ,,néhány év” a kulcsszó a népszerűtlenségükben. A hazai részvénypiacon csupán 307 milliárd forint volt a befektetés, a külföldi tőzsdéken azonban ez közel háromszoros. Ami viszont szembetűnő, hogy a lakossági befektetők ennek sokszorosát, 2500 milliárdot raktak közvetlen részvénybefektetésbe.
Így alakult az életbiztosítással kapcsolatos megtakarítás
A biztosítók tartalékai is a csúcsra értek június végére. A félév végére meghaladták a 4200 milliárd forintot, amiből a biztosítástechnikai tartalékok 3260 milliárdon álltak. A hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos megtakarítás is kissé bővült, de a unit-linked biztosítások tartaléka 1995,4 milliárd forinttal történelmi rekordot döntött. Az életbiztosítások 2688 milliárd forinttal zártak.
A biztosítók előszeretettel vásárolják fel az állampapírokat. Az államkötvényben, diszkontkincstárjegyben és MNB-kötvényben tartott megtakarítás az 1500 milliárd forintos nagyságrendet is meghaladja. Ez pedig az eszközállomány 36 százalékát teszi ki. Emellett viszont a befektetési alapokat is kedvelik: közel 50-50 százalékban tartanak 1745 milliárd forintot magyar és külföldi alapokban. Ezen belül pedig a befektetési egységhez kötött életbiztosítások dominálnak.
A közvetlen részvénybefektetést a biztosítók sem túlzottan kedvelik: ezek összege 120 milliárd forint alatt van. Ehhez képest több, mintegy 200 milliárd forintban választották a bankbetéteket. A vagyon fennmaradó része egyéb pénzügyi és nem pénzügyi eszközökre bontható.
A megtakarítás minden élethelyzetben kisegíthet, így mindenképp érdemes utánanézni a cikkben bemutatott lehetőségeknek.
