A Magyar Nemzeti Bank nemrég tette közzé legfrissebb, 2023. negyedik negyedévére vonatkozó statisztikáját. Most megismerhetjük a magyar háztartások pénzügyi helyzetét, vagyis hogy mekkora megtakarítás és hitel jutott a hazai háztartásokra. Ezek természetesen csak összesített adatok és átlagok, amiből nem feltétlen érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Attól függetlenül viszont érdekesek lehetnek a statisztikák, nézzük meg miért!
Mi a pénzügyi megtakarítás és kötelezettség?
Mielőtt belevágnánk a közepébe, érdemes két alapfogalmat megismerni: ez a pénzügyi megtakarítás és a pénzügyi kötelezettség. A hazai lakosság számos formába fektetheti megspórolt pénzét, a lista a bankbetétektől kezdve az állampapírokon és befektetési alapokon át egészen a nyugdíjpénztárakig terjed, ráadásul adómentes formái is léteznek. Értelemszerűen tarthatjuk ezt készpénzben is, azonban az ingatlanbefektetések és egyéb reáleszközöket nem tartalmazzák a jegybank által gyűjtött adatok.
A pénzügyi kötelezettség lényegében a háztartások hitelállományát tartalmazza. A kategóriába a jelzálog- és fogyasztási hitelek sorolandóak, függetlenül attól, hogy ezt az adósok forintban vagy valamilyen más devizában igényelték.
Ekkora volt a megtakarítás és a hitel háztartásonkénti állománya
Az MNB statisztikája a 2023-as év negyedik negyedévi adatokat tartalmazza. De mennyi az annyi? Az előző év végén a magyar lakosság
- 55 706 milliárd forintnyi pénzügyi megtakarítással és
- 12 611 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezett.
Azt is érdemes megvizsgálni, hogy ez az érték hogyan oszlik meg a magyar háztartások között. A 2022-es népszámlálásból adódó adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a 10 milliós lakosságot megközelítőleg 4 millió háztartás teszi ki. Ezzel az adattal pedig könnyedén meghatározhatjuk az átlagokat. Ez alapján 2023. végén egy háztartás esetében átlagosan 13,9 millió forint megtakarítás és átlagosan 3,2 millió forint hitel volt a jellemző.
Megtakarítás: nem olyan szép, mint amilyennek tűnik
Mielőtt felháborodnánk ezeken az összegeken, tudatosítsuk magunkban, hogy az átlagértékekből messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni. Mit is jelent az átlag?
Nézzünk meg egy példát: ha mind a 9 barátunk 1-1 millió forintos megtakarítást birtokol, míg nekünk van 50 millió forintunk, akkor azt mondhatjuk, hogy egy emberre átlagosan 5,9 millió forintos megtakarítás jut. Ez pedig egyikünk pénzügyi helyzetét sem fedi le jól.
Hitel: nem késlekedünk a visszafizetéssel
Az MNB másik tájékoztatójából pedig azt is megtudhatjuk, hogy hogyan alakultak a hitelek törlesztései. A tavalyi év végén a lakosság hiteleinek mindössze 1,5 százalékánál volt 90 napot meghaladó fizetési késedelem. Ez pedig nem jelent lényegi változást az előző negyedévhez viszonyítva.
A forint hitelek körében a legjelentősebb fizetési késedelem a gépjárműhitelek és a személyi hitelek területén volt tapasztalható:
- a gépjárműhitelek 3,7 százaléka,
- a személyi hitelek 4,3 százaléka haladta meg a 90 napos késedelmet.
Míg az előbbi esetben csökkenést ment végbe ebben a tekintetben, addig a személyi hiteleknél minimális, 0,2 százalékpontos volt a növekedés. A hatalmas közkedveltségnek örvendő Babaváró hitelek esetében pedig csupán 0,4 százalékot tett ki a késedelmes hitelek aránya.
Hogyan alakult a megtakarítás a fiatalok körében?
A kérdést nem a jegybanki statisztikák vizsgálták, hanem a K&H Bank Ifjúsági Index kutatása. A felmérésből a 19 és 29 év közötti fiatalok megtakarítási helyzetét ismerhetjük meg. Az eredményekből kiderült, hogy a vizsgált korosztálynak az 51 százaléka rendelkezik megtakarítással. Januárban a fiatalok 27 százaléka tett félre, a megtakarítás átlagos összege 109 ezer forint volt.
A fiatalok saját bevallásaik szerint ingatlanvásárlási célból tesznek félre pénzt, amit a válaszadók 43 százaléka jelölt meg. Ezt követi 40 százalékos részaránnyal az utazás, illetve harmadik helyen, 38 százalékkal pedig az autóvásárlás. Emellett 23 százalékuk pedig nem rendelkezik konkrét céllal.
