A fiatalabbak arról nyilatkoztak, hogy a nyugdíjkorhatár az ő idejükben már 70 év lesz. Valóban reális ez az elképzelés? Tényleg ennyire megemelkedhet a nyugdíjba vonulás alsó korlátja? Vizsgáljuk meg alaposabban!
Vannak, akik már 50 évesen elmennének nyugdíjba
Megérkezett a K&H legfrissebb, hazai lakosság nyugdíjvárakozásaira vonatkozó kutatásának eredménye. E szerint igencsak borús jövő vár a jövő nyugdíjba vonulóira. A 30 és 59 év közötti hazai lakosság kimondottan hamar szeretne nyugdíjassá válni, viszont úgy gondolják, hogy ezt nem fogják tudni megtenni. A jelenlegi demográfiai folyamatok is azt tükrözik, hogy a negatív vélekedésük teljesen reális.
A Biztos Jövő felmérésre adott válaszokból az is kiderült, hogy az aktív korcsoport legszívesebben 57 éves korában vonulna nyugdíjba átlagosan. A legtöbb válaszadó (44%) az 56-60 éves sávot választotta, viszont minden ötödik kitöltő (egészen pontosan 21%) már 51-55 éves korban visszavonulna. Sőt, a megkérdezettek 19%-a már az 50. életévének betöltése előtt szívesen lenne nyugdíjas. Ez jelenleg csak vágyálom, hiszen a nyugdíjkorhatár hazánkban 65 év.
Reális elképzelés a 70 éves nyugdíjkorhatár?
A K&H felmérésében nemcsak arra volt kiváncsi, hogy a hazai lakosok milyen nyugdíj-vágyakkal rendelkeznek, hanem arra is, hogy mit tartanak reálisnak. A válaszadók mintegy kétharmada (62%) már azt válaszolta, hogy majd akkor vonul nyugdíjba, amikor ezt a törvények lehetővé teszik. A pozitív 10% úgy vélekedett, hogy a törvénybe rögzített nyugdíjkorhatár előtt is el tud majd menni nyugdíjba. Ugyanakkor a válaszadók 28%-a arra készül, hogy a korhatár betöltését követően nem megy majd egyből nyugdíjba.
A várakozások viszont érdekesen alakulnak. A jelenleg érvényben lévő 65 éves nyugdíjkorhatár helyett 69 éves alsó korlátot várnak a felmérés résztvevői. Ez egybevág az elmúlt évek várakozásaival. Ugyanakkor szembetűnő változás, hogy a 2020-as évig a válaszadók egyöntetűen a 65 évet választották ki, 2021-től viszont azonos arányban szerepel a 70 éves nyugdíjkorhatár említése is. Ebben semmi meglepő nincs, ugyanis az 50 éves korcsoport a 65 éves határra számít, ami részükről reális megközelítés. Ezzel szemben a 30-40 évesek már a 70 éves nyugdíjkorhatárt jelölték meg leggyakrabban, ami az ő oldalukon szintén valószerű várakozás.
Miért számíthatunk a nyugdíjkorhatár megemelésére?
Többször hallhattuk már azt, hogy a hazai felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. Mindezt az indokolja, hogy a magyar társadalom korösszetétele idővel megváltozott. Amennyiben egy elöregedő társadalomról van szó, akkor a csökkenő számú adófizetőnek kell finanszírozni egyre több nyugdíjas létfenntartását. Ez pedig a nyugdíjasok életszínvonalának drámai romlását eredményezi. Néhány módon – például a nyugdíjkorhatár megemelésével – korrigálható. Ebből kifolyólag a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát nagyban meghatározzák az aktuális demográfiai trendek.
A Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint az elkövetkező néhány évtizedben a hazai lakosság korábban nem tapasztalt elöregedésére számíthatunk. Az idei számlálások szerint mintegy 9,6 millió főt tesz ki hazánk lakossága. Ebből
- 1,4 millió fő a 15 év alatti lakosság száma,
- 6,3 millió fő a munkaképes korosztály létszáma, míg
- 2 millió fő már betöltötte a 65. életévét.
Ez a korösszetétel a jövőben nagy valószínűséggel át fog alakulni: 2073-ra a gyermekek száma 1,1 millióra, az aktív korúak száma pedig 4,5 millió főre fog csökkenni. Ezzel szemben a nyugdíjasok száma pedig 2,1 millióra duzzadhat.
Ha ez még nem lenne eléggé elkeserítő, akkor érdemes tanulmányozni az eltartottsági rátát is. A mutató a 65 év felettiek és a 15-64 éves korosztály létszámát veti össze. Minél magasabb tehát értéke, a társadalom annál idősebb. 2023-ban a ráta 32%-on áll, viszont nem egészen pontosan húsz év múlva meghaladhatja a 40%-ot. A ráta legmagasabb pontja 2062 környékén várható, ekkor értéke 47% lesz. Az egyértelműen látható, hogy a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár ilyen társadalmi folyamatok mellett nem tartható fenn. Evégett reális az a megközelítés, hogy a jövőben korhatár emelés várható.
A nyugdíjköltségvetés sem áll fényesen
A Pénzügyminisztérium havonta publikálja az államháztartás aktuális helyzetét szemléltető tájékoztatót. A legújabb információk szerint már most hatalmas a nyugdíjkassza hiánya. A Nyugdíjbiztosítási Alap összesített kiadása idén már az 5554 milliárd forintot is túllépi, míg ezzel szemben mindössze 4425 milliárd forint bevétel áll. A deficit kompenzálására a költségvetés 1072 milliárd forintot ad az alapnak. Ennek mértéke 2022-ben még ,,csupán” 607 millárd forint volt.
