2024. december 6., péntek

Fogyasztóvédelem a digitális pénzügyi szektorban

Az Európai Unió úgy döntött, hogy két vonatkozó irányelvet módosít, mert a digitalizáció és a távkereskedelem növekedése miatt a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmének megerősítésére van szükség a digitális térben. A módosítások várhatóan érintik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződés megkötése előtti tájékoztatásra, a szerződés felmondásához való jogra és a jóhiszemű online magatartásra vonatkozó szabályokat. Az új, szigorított követelményeket várhatóan 2026-tól kell alkalmazni.

A pénzügyi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos számos uniós irányelv módosítására kerül sor, és a Tanács és az Európai Parlament jelenleg vitatja a Bizottság által közzétett javaslatokról alkotott véleményét. A módosítandó irányelvek a fogyasztói hitelszerződésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv.

A módosítások fő oka a digitalizáció növekedése, amely a világjárvány idején felgyorsult, és alapvetően megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. A távértékesítés szereplői között kötött szerződések száma egyre nő, és a fogyasztók általában gördülékenyebb és gyorsabb hitelezési eljárásokat várnak el. A digitalizáció az információkhoz való hozzáférés és a fogyasztók hitelképességének értékelése terén is új módszereket vezetett. Mindezek a változások a jogi és szabályozási keret korszerűsítését is szükségessé tették.

Az EU fogyasztóvédelmi irányelvek módosítása
Változások köreMódosítások Alkalmazás kezdete
Szerződés megkötése előtti tájékoztatásAz irányelv módosítása a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatási követelmények szigorítását célozza2026-tól
Szerződés felmondásához való jogAz irányelv módosítása új szabályokat állapít meg a szerződés felmondásához való jog terén2026-tól
Jóhiszemű online magatartásAz irányelv módosítása új szabályokat határoz meg a jóhiszemű online magatartás követelményeivel kapcsolatban2026-tól

Forrás: creditline.hu

A hitelszerződésekre vonatkozó szabályok változása

A fogyasztói hitelszerződésekről szóló irányelv többek között szabályozza:

  • a hitelreklámot,
  • a szerződéskötést megelőző tájékoztatást,
  • a hitelszerződésekre vonatkozó alapvető követelményeket,
  • az elállási jogot

Az irányelv a fogyasztói hitelek nagy részére vonatkozik, de jelenleg számos szerződéstípust kizár, például a 200 eurónál kisebb összegű hiteleket, a folyószámlához kötött hitelkereteket (ha egy hónapon belül visszafizetendők), valamint a kamat és egyéb díjak nélküli hiteleket.

A felülvizsgálat ezeket a szerződéstípusokat is az irányelv hatálya alá vonja a magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében. Az inflációs hatások figyelembevétele érdekében a vonatkozó felső küszöbértékeket is megemelik, így elvileg az új irányelv 75.000 euró helyett 100.000 euróig minden hitelszerződésre kiterjed. Ugyanakkor az arányosság biztosítása érdekében a tagállamok szűkíthetik az egyes ügylettípusokra alkalmazandó rendelkezések hatályát.

A BNPL irányelvei a digitális térben

A BNPL (Buy Now, Pay Later) rendszerek szintén az irányelv hatálya alá fognak tartozni. Ez egy olyan új digitális pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára a későbbi vásárlást, és amelynek keretében a hitelezők hitelt nyújtanak a fogyasztóknak kizárólag azzal a céllal, hogy egy eladótól terméket vagy szolgáltatást vásároljanak, gyakran kamat és egyéb díjak nélkül.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez eltér a halasztott fizetés kereskedelmi gyakorlatától. Ez utóbbi az eladó vagy szolgáltató lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a termék vagy szolgáltatás ellenértékét részletekben, kamat nélkül és harmadik fél hitelezők bevonása nélkül fizesse ki. Az ilyen értelemben vett késedelmes fizetés várhatóan nem tartozik majd az új irányelv hatálya alá.

Forrás: Pixabay

Az új irányelv célja továbbá a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok hatékonyabbá tétele. Ezek a szabályok segítenek a figyelmet a lényeges információkra összpontosítani, mivel az egyértelműség hiánya és a túlzott összetettség megnehezíti az ajánlatok összehasonlítását.

A tájékoztatás típusainak szabályozása

Az irányelv a tájékoztatás két típusát szabályozza. Az egyik az általános tájékoztatás, a másik pedig a személyre szabott, szerződéskötést megelőző tájékoztatás. A javaslat hangsúlyozza, hogy a tájékoztatást az egyes médiumok technikai korlátaihoz, például a mobiltelefonok képernyőjéhez kell igazítani. Ezenkívül a hitelezők és bizonyos esetekben a hitelközvetítők telefonszámát és e-mail címét is fel kell tüntetni, hogy a fogyasztókkal gyorsan és hatékonyan lehessen kapcsolatba lépni.

A javaslat szerint az árukapcsolás elvileg nem engedélyezhető, kivéve, ha a kölcsönnel együtt kínált pénzügyi szolgáltatások vagy termékek külön is kínálhatók, azaz a kölcsön szerves részét képezik. A hitelezők nem feltételezhetik, hogy a fogyasztók egy előre bejelölt jelölőnégyzet alapján beleegyeztek a kiegészítő szolgáltatások, például a biztosítások igénybevételébe. Az ilyen beleegyezésnek egyértelmű igazolási aktusnak, a fogyasztó önkéntes, tájékozott és egyértelmű beleegyező nyilatkozatának kell lennie.

Ezen túlmenően a személyes adatok automatizált feldolgozásával járó hitelellenőrzéseknek védelmi szabályként tartalmazniuk kell a fogyasztónak a hitelező egyértelmű és érthető magyarázatához való jogát, valamint a döntés felülvizsgálatára irányuló emberi beavatkozást.

Digitális távértékesítés különböző módszerekkel

Tekintettel a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéséről szóló irányelv és a fogyasztói jogokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv közötti számos hasonlóságra, a Bizottság úgy döntött, hogy az előbbit hatályon kívül helyezi, és a módosított rendelkezéseket átülteti a fogyasztói jogokról szóló irányelvbe. Egyéb termékspecifikus szabályok hiányában a módosított szabályok a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi távértékesítési szerződésre vonatkoznának, beleértve a biztosítási, a pénzügyi és tőkepiaci, valamint a banki szolgáltatásokat.

A szerződéskötést megelőzően a digitális térben a megfelelő tájékoztatás megszerzése alapvető fogyasztói jog. E javaslat célja az e területre vonatkozó követelmények aktualizálása és állandósítása. A tájékoztatást tartós adathordozón és a fogyasztók számára könnyen érthető és olvasható formában kell nyújtani. A tartós adathordozó olyan eszköz, amely lehetővé teszi az adatok tárolását oly módon, hogy azok a jövőben is a fogyasztók rendelkezésére álljanak, az adatok rendeltetésének megfelelő ideig, és olyan formátumban, amely nem változtatja meg a tárolt adatokat.

A szerződéskötést megelőző tájékoztatáson túl a fogyasztóknak további segítségre lehet szükségük annak meghatározásához, hogy mely pénzügyi szolgáltatások felelnek meg leginkább igényeiknek és pénzügyi helyzetüknek. A megfelelő tájékoztatás célja, hogy a fogyasztók a szerződés aláírása előtt megértsék, hogy a vállalkozás milyen pénzügyi szolgáltatásokat kínál, és milyen következményekkel jár azok igénybevétele.

A megfelelő tájékoztatás a digitális térben

A megfelelő tájékoztatás nyújtásának kötelezettsége különösen fontos, ha a távértékesítéses pénzügyi szolgáltatásokat a szolgáltatók online eszközökön, például chatbotokon, robot-tanácsadókon vagy hasonló eszközökön keresztül nyújtják. Annak érdekében, hogy a fogyasztók megértsék a szerződésnek a gazdasági helyzetükre gyakorolt lehetséges hatásait, a tervezet lehetővé teszi számukra, hogy minden ilyen esetben munkaidőben ingyenes emberi beavatkozást kérjenek a szolgáltatást nyújtó szolgáltatótól.

Az új irányelv főbb elemei
Főbb elemekLeírás
Hatály alá tartozó szerződésekAz irányelv kiterjeszti a hatálya alá tartozó szerződések körét, beleértve a fogyasztói hitelszerződéseket és a BNPL (Buy Now, Pay Later) rendszereket.
TájékoztatásAz irányelv célja a fogyasztók hatékonyabb tájékoztatása a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban
Szerződésből való kilépésAz irányelv előírja a digitális gomb vagy hasonló funkció bevezetését a szerződésből való kilépés megkönnyítése érdekében

Forrás: creditline.hu

A távollevők között kötött szerződések esetében azt is biztosítani kell, hogy a szerződés felmondása ne legyen terhesebb, mint a szerződés megkötése. E tekintetben a módosítás egyik fő eleme a szerződésből való kilépésre szolgáló digitális gomb vagy hasonló funkció bevezetésének kötelezettsége. Ez a kötelezettség nemcsak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, hanem az egyéb árukra és szolgáltatásokra vonatkozó távollevők között kötött szerződésekre is vonatkozik.

Az elállási határidő 14 nap

Általános szabályként az elállási határidő a szerződéskötést megelőző tájékoztatás és a szerződés feltételeinek közlése után legfeljebb 14 nap. A jogbiztonság növelése érdekében azonban az elállási határidő a távértékesítési szerződés megkötésétől számított egy év és 14 nap elteltével jár le, ha a fogyasztó nem kapott semmilyen szerződéskötést megelőző tájékoztatást. Az elállási határidő azonban nem jár le, ha a fogyasztót egyáltalán nem tájékoztatták az elállási jogáról.

A két irányelv kapcsolatát illetően fontos néhány dolgot hangsúlyozni. A fogyasztói hitelről szóló irányelv szabályai a távollevők között kötött szerződésekre vonatkozó szabályokhoz képest speciálisak, azaz ütközés esetén azok élveznek elsőbbséget. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztói hitelről szóló irányelv – sok más pénzügyi ágazati jogszabályhoz hasonlóan – tartalmaz rendelkezéseket az előzetes tájékoztatásról, a megfelelő tájékoztatás nyújtásáról és a visszavonás jogáról. Ezek a rendelkezések a pénzügyi szolgáltatások távollevők közötti szerződéskötésről szóló rendelet alkalmazását megelőzően is alkalmazandók.

A módosítások a digitális csatornák használata esetén is erősíthetik a fogyasztóvédelmet és a pénzügyi közvetítői rendszerbe vetett bizalmat. Az új szabályokat 2026-tól kell alkalmazni, de az uniós társjogalkotók közötti tárgyalások még folyamatban vannak. Magyarországon az irányelv jelen felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit a fogyasztói hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések távértékesítéséről szóló 2005. évi XXV. törvény ültette át. Ezért, ha ezt a javaslatot elfogadják, ezeket a jogszabályokat is módosítani kell.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük