Az Európai Unió úgy döntött, hogy két vonatkozó irányelvet módosít, mert a digitalizáció és a távkereskedelem növekedése miatt a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmének megerősítésére van szükség a digitális térben. A módosítások várhatóan érintik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződés megkötése előtti tájékoztatásra, a szerződés felmondásához való jogra és a jóhiszemű online magatartásra vonatkozó szabályokat. Az új, szigorított követelményeket várhatóan 2026-tól kell alkalmazni.
A pénzügyi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos számos uniós irányelv módosítására kerül sor, és a Tanács és az Európai Parlament jelenleg vitatja a Bizottság által közzétett javaslatokról alkotott véleményét. A módosítandó irányelvek a fogyasztói hitelszerződésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv.
A módosítások fő oka a digitalizáció növekedése, amely a világjárvány idején felgyorsult, és alapvetően megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. A távértékesítés szereplői között kötött szerződések száma egyre nő, és a fogyasztók általában gördülékenyebb és gyorsabb hitelezési eljárásokat várnak el. A digitalizáció az információkhoz való hozzáférés és a fogyasztók hitelképességének értékelése terén is új módszereket vezetett. Mindezek a változások a jogi és szabályozási keret korszerűsítését is szükségessé tették.
Az EU fogyasztóvédelmi irányelvek módosítása | ||
Változások köre | Módosítások | Alkalmazás kezdete |
Szerződés megkötése előtti tájékoztatás | Az irányelv módosítása a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatási követelmények szigorítását célozza | 2026-tól |
Szerződés felmondásához való jog | Az irányelv módosítása új szabályokat állapít meg a szerződés felmondásához való jog terén | 2026-tól |
Jóhiszemű online magatartás | Az irányelv módosítása új szabályokat határoz meg a jóhiszemű online magatartás követelményeivel kapcsolatban | 2026-tól |
Forrás: creditline.hu
A hitelszerződésekre vonatkozó szabályok változása
A fogyasztói hitelszerződésekről szóló irányelv többek között szabályozza:
- a hitelreklámot,
- a szerződéskötést megelőző tájékoztatást,
- a hitelszerződésekre vonatkozó alapvető követelményeket,
- az elállási jogot
Az irányelv a fogyasztói hitelek nagy részére vonatkozik, de jelenleg számos szerződéstípust kizár, például a 200 eurónál kisebb összegű hiteleket, a folyószámlához kötött hitelkereteket (ha egy hónapon belül visszafizetendők), valamint a kamat és egyéb díjak nélküli hiteleket.
A felülvizsgálat ezeket a szerződéstípusokat is az irányelv hatálya alá vonja a magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében. Az inflációs hatások figyelembevétele érdekében a vonatkozó felső küszöbértékeket is megemelik, így elvileg az új irányelv 75.000 euró helyett 100.000 euróig minden hitelszerződésre kiterjed. Ugyanakkor az arányosság biztosítása érdekében a tagállamok szűkíthetik az egyes ügylettípusokra alkalmazandó rendelkezések hatályát.
A BNPL irányelvei a digitális térben
A BNPL (Buy Now, Pay Later) rendszerek szintén az irányelv hatálya alá fognak tartozni. Ez egy olyan új digitális pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára a későbbi vásárlást, és amelynek keretében a hitelezők hitelt nyújtanak a fogyasztóknak kizárólag azzal a céllal, hogy egy eladótól terméket vagy szolgáltatást vásároljanak, gyakran kamat és egyéb díjak nélkül.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez eltér a halasztott fizetés kereskedelmi gyakorlatától. Ez utóbbi az eladó vagy szolgáltató lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a termék vagy szolgáltatás ellenértékét részletekben, kamat nélkül és harmadik fél hitelezők bevonása nélkül fizesse ki. Az ilyen értelemben vett késedelmes fizetés várhatóan nem tartozik majd az új irányelv hatálya alá.
![](https://creditline.hu/wp-content/uploads/2023/06/image-46.png)
Forrás: Pixabay
Az új irányelv célja továbbá a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok hatékonyabbá tétele. Ezek a szabályok segítenek a figyelmet a lényeges információkra összpontosítani, mivel az egyértelműség hiánya és a túlzott összetettség megnehezíti az ajánlatok összehasonlítását.
A tájékoztatás típusainak szabályozása
Az irányelv a tájékoztatás két típusát szabályozza. Az egyik az általános tájékoztatás, a másik pedig a személyre szabott, szerződéskötést megelőző tájékoztatás. A javaslat hangsúlyozza, hogy a tájékoztatást az egyes médiumok technikai korlátaihoz, például a mobiltelefonok képernyőjéhez kell igazítani. Ezenkívül a hitelezők és bizonyos esetekben a hitelközvetítők telefonszámát és e-mail címét is fel kell tüntetni, hogy a fogyasztókkal gyorsan és hatékonyan lehessen kapcsolatba lépni.
A javaslat szerint az árukapcsolás elvileg nem engedélyezhető, kivéve, ha a kölcsönnel együtt kínált pénzügyi szolgáltatások vagy termékek külön is kínálhatók, azaz a kölcsön szerves részét képezik. A hitelezők nem feltételezhetik, hogy a fogyasztók egy előre bejelölt jelölőnégyzet alapján beleegyeztek a kiegészítő szolgáltatások, például a biztosítások igénybevételébe. Az ilyen beleegyezésnek egyértelmű igazolási aktusnak, a fogyasztó önkéntes, tájékozott és egyértelmű beleegyező nyilatkozatának kell lennie.
Ezen túlmenően a személyes adatok automatizált feldolgozásával járó hitelellenőrzéseknek védelmi szabályként tartalmazniuk kell a fogyasztónak a hitelező egyértelmű és érthető magyarázatához való jogát, valamint a döntés felülvizsgálatára irányuló emberi beavatkozást.
Digitális távértékesítés különböző módszerekkel
Tekintettel a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéséről szóló irányelv és a fogyasztói jogokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv közötti számos hasonlóságra, a Bizottság úgy döntött, hogy az előbbit hatályon kívül helyezi, és a módosított rendelkezéseket átülteti a fogyasztói jogokról szóló irányelvbe. Egyéb termékspecifikus szabályok hiányában a módosított szabályok a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi távértékesítési szerződésre vonatkoznának, beleértve a biztosítási, a pénzügyi és tőkepiaci, valamint a banki szolgáltatásokat.
A szerződéskötést megelőzően a digitális térben a megfelelő tájékoztatás megszerzése alapvető fogyasztói jog. E javaslat célja az e területre vonatkozó követelmények aktualizálása és állandósítása. A tájékoztatást tartós adathordozón és a fogyasztók számára könnyen érthető és olvasható formában kell nyújtani. A tartós adathordozó olyan eszköz, amely lehetővé teszi az adatok tárolását oly módon, hogy azok a jövőben is a fogyasztók rendelkezésére álljanak, az adatok rendeltetésének megfelelő ideig, és olyan formátumban, amely nem változtatja meg a tárolt adatokat.
A szerződéskötést megelőző tájékoztatáson túl a fogyasztóknak további segítségre lehet szükségük annak meghatározásához, hogy mely pénzügyi szolgáltatások felelnek meg leginkább igényeiknek és pénzügyi helyzetüknek. A megfelelő tájékoztatás célja, hogy a fogyasztók a szerződés aláírása előtt megértsék, hogy a vállalkozás milyen pénzügyi szolgáltatásokat kínál, és milyen következményekkel jár azok igénybevétele.
A megfelelő tájékoztatás a digitális térben
A megfelelő tájékoztatás nyújtásának kötelezettsége különösen fontos, ha a távértékesítéses pénzügyi szolgáltatásokat a szolgáltatók online eszközökön, például chatbotokon, robot-tanácsadókon vagy hasonló eszközökön keresztül nyújtják. Annak érdekében, hogy a fogyasztók megértsék a szerződésnek a gazdasági helyzetükre gyakorolt lehetséges hatásait, a tervezet lehetővé teszi számukra, hogy minden ilyen esetben munkaidőben ingyenes emberi beavatkozást kérjenek a szolgáltatást nyújtó szolgáltatótól.
Az új irányelv főbb elemei | |
Főbb elemek | Leírás |
Hatály alá tartozó szerződések | Az irányelv kiterjeszti a hatálya alá tartozó szerződések körét, beleértve a fogyasztói hitelszerződéseket és a BNPL (Buy Now, Pay Later) rendszereket. |
Tájékoztatás | Az irányelv célja a fogyasztók hatékonyabb tájékoztatása a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban |
Szerződésből való kilépés | Az irányelv előírja a digitális gomb vagy hasonló funkció bevezetését a szerződésből való kilépés megkönnyítése érdekében |
Forrás: creditline.hu
A távollevők között kötött szerződések esetében azt is biztosítani kell, hogy a szerződés felmondása ne legyen terhesebb, mint a szerződés megkötése. E tekintetben a módosítás egyik fő eleme a szerződésből való kilépésre szolgáló digitális gomb vagy hasonló funkció bevezetésének kötelezettsége. Ez a kötelezettség nemcsak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, hanem az egyéb árukra és szolgáltatásokra vonatkozó távollevők között kötött szerződésekre is vonatkozik.
Az elállási határidő 14 nap
Általános szabályként az elállási határidő a szerződéskötést megelőző tájékoztatás és a szerződés feltételeinek közlése után legfeljebb 14 nap. A jogbiztonság növelése érdekében azonban az elállási határidő a távértékesítési szerződés megkötésétől számított egy év és 14 nap elteltével jár le, ha a fogyasztó nem kapott semmilyen szerződéskötést megelőző tájékoztatást. Az elállási határidő azonban nem jár le, ha a fogyasztót egyáltalán nem tájékoztatták az elállási jogáról.
A két irányelv kapcsolatát illetően fontos néhány dolgot hangsúlyozni. A fogyasztói hitelről szóló irányelv szabályai a távollevők között kötött szerződésekre vonatkozó szabályokhoz képest speciálisak, azaz ütközés esetén azok élveznek elsőbbséget. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztói hitelről szóló irányelv – sok más pénzügyi ágazati jogszabályhoz hasonlóan – tartalmaz rendelkezéseket az előzetes tájékoztatásról, a megfelelő tájékoztatás nyújtásáról és a visszavonás jogáról. Ezek a rendelkezések a pénzügyi szolgáltatások távollevők közötti szerződéskötésről szóló rendelet alkalmazását megelőzően is alkalmazandók.
A módosítások a digitális csatornák használata esetén is erősíthetik a fogyasztóvédelmet és a pénzügyi közvetítői rendszerbe vetett bizalmat. Az új szabályokat 2026-tól kell alkalmazni, de az uniós társjogalkotók közötti tárgyalások még folyamatban vannak. Magyarországon az irányelv jelen felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit a fogyasztói hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések távértékesítéséről szóló 2005. évi XXV. törvény ültette át. Ezért, ha ezt a javaslatot elfogadják, ezeket a jogszabályokat is módosítani kell.