2023. október 2., hétfő

A magyar és a régiós költségvetések is bajban vannak

Hazánkban elindult a költségvetési hiány a koronavírust követően, amelyre az szja visszatérítés és a vírus következményeként jelentkező kiköltekezés hatással bírt. Jelen helyzetben a környékbeli országok szintén hiánnyal küzdenek és sorra jelentik be a módosításokat, amelyek között a magyar költségvetés még aránylag jó helyzetben van.

Az Európai Uniót érintő maastrichti kritériumok 2020-ban felfüggesztésre kerültek – amikor több tagállam is költségvetési problémákkal küzdött és az volt a legfontosabb cél, hogy a koronavírus válságot kezelni tudják, bármi áron. Viszont ezen fiskális korlátok visszatéréséhez ragaszkodik az Európai Unió döntéshozatala, így várható, hogy a tagállamok költségvetése módosításokra szorul majd, amely feladja a leckét a jelenlegi válságos gazdasági környezetben a kormányok részére.

GDP-arányos bruttó államadósság alakulása

államadósság statisztika

Romániában magas a hiány és rossz a helyzet

A román kormány 2023-ra 4,4 százalékos deficitet tervezett, azonban a szakértők szerint ez konkrétan irreális célkitűzés és a hiány könnyen elmehet akár 5 százalékig is. A probléma azért súlyos, mert az Európai Unió 2020 óta tartó túlzottdeficit-eljárást folytat Románia ellen, mert az éves költségvetési hiány meghaladja a GDP 3 százalékát. A tavalyi évet illetően 5,75 százalékos volt a deficit, amely a teljes Európai Uniót vizsgálva, a lehet legrosszabb adat. Az eljárás azért bír jelentőséggel, mert ha Románia nem tartja magát a deficitcélhoz, akkor fennáll a veszélye, hogy elveszítik az EU-s forrásokat, vagyis az EU visszatarthatja a kohéziós alapok egy részét, amely nyilván még nagyobb hiányhoz fog vezetni az országban.

Ezen túl az sem jó hír, hogy Románia az országos helyreállítási tervében azt vállalta, hogy 2024-ben 3 százalékra csökkenti a deficitet, amelyre jelen állás szerint csekély az esély, ugyanis Romániában 2024-ben lesznek a választások, és a közalkalmazotti béremelési követelések számottevő nyomást jelent a kormány számára.

Csehország már megszorított

Magyarország mellett Csehország is megsínyli az emelkedő kamat és magas inflációs környezetet, amellyel összefüggésben kénytelen volt változtatni a költségvetésen a cseh kormány. A megszorítást májusban jelentették be, hiszen a fővárosban az év elején felborult a költségvetés a bevételek kiesése okán. A Petr Fiala vezetésével felálló kormány a megszorítás szükségességét azzal magyarázta, hogy ha most nem lépik meg a megszorítást, akkor a költségvetés hiánya 94 milliárd koronával, vagyis mintegy 1500 milliárd forinttal lenne magasabb egy év múlva, amely – szemléltetésként – majdnem a fele a magyar költségvetésnek erre az évre tervezett teljes hiányának. Vagyis, hogyha nem lépik meg a megszorítást, akkor a magyar költségvetés hiányának a felé nőne a költségvetési hiány Csehországban.

Szlovákia, Lengyelország ősszel választás

Nyilvánvaló, hogy a választás értelmében a költségvetésből több mindent kell finanszírozni, mint a választás nélküli években. Ebből kifolyólag már alapból 6,3 százalékos hiánnyal számolt Szlovákia, amely elég jelentős hiány az Európai Unió tagállamok költségvetését nézve. Lengyelország valamivel enyhébb – de még mindig soknak mondható – 4,7 százalékos költségvetési hiánnyal számoltak.

Szlovákia abban a helyzetben van, hogy Ódor Lajos miniszterelnök a júliusi – idén második – nyugdíjemelés követően az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „a kormánynak nincsenek pótlólagos forrásai, a gond az, hogy nincs elég pénz a költségvetésben”   

Magyaroroszág

A hazai költségvetés kapcsán fontos megjegyezni, hogy májusig 2753 milliárd forint értékben volt kimutatható a halmozott hiány, ami már az előre tervezett deficit (3152 milliárd) 86,8 százaléka, Vagyis egyértelmű, hogy a költségvetésben nincs forrás, ugyanis az évre tervezett hiány több, mint 80 százalékát kevesebb, mint fél év alatt elérte költségvetés. Így biztos, hogy pótlólagos bevételhez kell nyúlni, hacsak nem akar rendkívüli megszorításokat bevezetni a kormány, hiába „rendszerinti” a történés, hogy az év első felében mindig összeszedi a költségvetés a hiány több, mint felét, és majd a második félévben simul ki. A 86,8 százalékos hiány mellett a második félévben biztos, hogy 13,2 százaléknál több lesz a hiány. A plusz bevétel eszköze – a napokban bejelentett intézkedés – , hogy a lakossági megtakarítások értékét egyre inkább az állampapír felé próbálják terelni, ezért adóztatják meg a befektetéseket.  

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük