Az elmúlt időszakban sokakat érintett a tartósan magas infláció, a gazdasági növekedés elmaradása, a reálbérek csökkenése. Már régóta tapasztalhatjuk a zsugorinfláció elnevezéssel illetett jelenséget is, ami méginkább szembeötlő lett mostanság. Arról már korábban is írtunk, hogy mi az infláció, defláció és stagfláció, na de mi az a zsugorinfláció?
Sokszor fel sem tűnik, hogy azok a jól megszokott termékek, amiket előszeretettel vásárolunk, megváltoznak, vagyis hogy kevesebbet kapunk belőle pénzünkért, mint korábban. Az elmúlt 2-3 évben számos termék kiszerelése csökkent, csak hogy ne kelljen az árát még tovább emelni. Ehelyett a gyártók szép csendben a méretüket csökkentették. Láthatólag a fogyasztók ugyanazt a terméket vásárolhatják meg, ugyanazon az áron. A valóságban viszont a 100 grammos csoki 90 grammra csökkentése 10 százalékos áremelkedésnek felel meg.
Kezdjük az alapokkal: miért probléma a magas infláció?
Ettél mostanában úgy étteremben, hogy azt tapasztaltad, hogy az ételek minősége már nem olyan jó? Esetleg kisebb adagot kaptál, mint korábban? Gondolkodtál azon, hogy már szinte nem is éri meg otthon főzni, mert az alapanyagok árai is megugrottak? Egy szó mint száz, ezeknek a gondolatoknak erős az alapja, hiszen tényleg minden drágább és kissé rosszabb is lett. Ennek hátterében nagyrészt a szokásosnál magasabb infláció áll.
Az elmúlt néhány évben a tetőfokára hágott az infláció nemzetközi szinten: a legtöbb országban megugrottak az árak, így sokan érzékelték ennek negatív hatásait. Az infláció csökkenti bérünk és pénzünk értékét, amiből a probléma is adódik. Alap esetben az árak akkor indulnak emelkedésnek, amikor az adott termékek vagy szolgáltatások iránt megugrik a kereslet, vagy éppen hiány van belőle.
Az infláció mérésének bevett eszköze az áruk és szolgáltatások egy adott időszakban – általában egy évben – való árdrágulásának felmérésére. Ennek egyik széles körben használt mutatója a fogyasztói árindex, ami a háztartások által elfogyasztott áruk és szolgáltatások kosarának árváltozását számszerűsíti százalékos formában.
A Magyar Nemzeti Bank inflációs célértéke 3 százalék, ám ez az elmúlt időszakban nem teljesült. A magas infláció azonban nem csak hazánkat érinti. A nemzetközi szintű pénzügyi problémákat sokan az orosz-ukrán háború negatív hatásaihoz társítják. A konfliktus következtében kilőttek a benzin-, energia- és élelmiszerárak, valamint néhány élelmiszerből hiányt okozott. Mindazonáltal a probléma ennél mélyebben gyökerezik, ugyanis már a pandéma időszakában leálltak a gyárak, valamint a nagyobb exportközpontokban – mint például Kínában – komoly logisztikai problémák is felszínre jutottak. Ezek pedig a hiány mellett problémákat okoztak az ellátási láncban is. Ennek következtében tehát nemcsak az árak, hanem a szállítási költségek is megemelkedtek.
De mi is az a zsugorinfláció?
A zsugorinfláció (vagy shrinkflation) két szó összevonásából adódik: ez a zsugorodás és az infláció. A kifejezés azt foglalja magába, amikor egy adott termék vagy szolgáltatás ára változatlan marad, tehát nem drágul, közben viszont a termék vagy szolgáltatás mérete csökken, esetleg minősége romlik, így a pénz vásárlóértéke ugyanúgy csökken, mintha az árát emelték volna meg.
A gyártócégek kihasználják, hogy a fogyasztók figyelme korlátozott, valamint többnyire nincs ráhatásuk egy-egy termelői döntésre. Ebből kifolyólag az előállítási költségek megemelkedését igyekeznek úgy a vásárlókra hárítani, hogy nem a termék árát emelik meg, hanem a termék mennyiségén vagy minőségén változtatnak.
Csökken a termék térfogata, mérete
A zsugorinfláció egyik megvalósulási formája, amikor a termék térfogatát csökkentik, vagyis kisebb lesz a kiszerelés, de az ára változatlan marad. Biztosan sokan észrevették már, hogy a korábban 100 grammos előre csomagolt felvágottak már csak 85-90 grammosak. Az eddigi 100 grammos csokoládék közül több olyan van, ami már csak 90 grammos. Szintén zenész a Coca-Cola, aminek a 2 literes kiszerelése mára 1,75 literre mérséklődött. A sokak által kedvelt svájci csokoládémárka, a Toblerone korábbi 200 grammos kiszerelése megszűnt, ma már csak 170 grammos kiszerelésben vásárolhatjuk meg. A széles körben népszerű After Eight csokoládé régebben 200 grammnyi csokoládét nyújtott a vásárlóknak, ma már ez csak 170 gramm.
Hosszasan írhatnánk még a példákat, hiszen nemcsak az élelmiszerek körében ütötte fel a fejét a zsugorinfláció, hanem a tisztálkodási szereken át (pl. kevesebb WC papír jut egy gurigára, csökkent az állateledelek súlya) mindenhol megjelenik. A lényeg viszont nem változik: ugyanazért a pénzért kisebb kiszerelést vásárolhatunk. A zsugorinfláció problémája azonban ezen túlmutat, ugyanis torzítja az inflációszámítás mutatóit is. Ezzel nem is lenne probléma, ha csak néhány helyen jelenne meg a zsugorinfláció, ma már viszont tömegesen találkozhatunk vele.
Romlik a termék minősége
A zsugorinfláció másik megvalósulási formája a minőség romlásában jelenik meg. Ekkor az adott termék bizonyos részeit cserélik ki a gyártók egy olcsóbb, kevésbé jó minőségű elemre. Erre kiváló példa, hogy az aggregátorban régebben réztekercset használtak. Ezt idővel egy olcsóbb anyagra, alumínium tekercsre cserélték ki. Ehhez hasonló a fúrógép hálózati csatlakozója, ami a korábbi 5 méterről 3 méterre csökkent. Szintén ide sorolható az 5 mm vastag lemezből készült kazán, amiből manapság már csak 4 mm-es lemezvastagságú darabok érhetőek el. A minőség romlása tovagyűrűzik az élettartamra is, ami ennek következtében feltételezhetően rövidebb lesz. Ugyanakkor az inflációs alapmutatók számításakor ennek hatásával sem kalkulálnak a szakértők.
