Ahogy megkezdődik a kamatcsökkentés, újra 400 forint közelébe szökhet az euró. A jelenlegi bizonytalanság ugyanakkor nem fogható a 2008-as pénzügyi válsághoz – hangzott el az OTP Private Banking rendezvényén.
Amikor ennyi minden történik egyszerre a világban, amikor a volatilis és a volatilitás szó ilyen gyakran hangzik el, méginkább fontossá válik, hogy a szakértők hogyan látják a piaci helyzetet. Ezzel a gondolatmenettel indította el Bozsogi Tamás, az OTP Bank kiemelt privát banki területének vezetője az OTP Private Banking Profik a piacokról elnevezésű szakmai rendezvényét. Hozzátette, hogy ezekben a kiszámíthatatlan időszakban még nagyobb jelentősége van annak, hogy az ügyfelekhez eljussanak a megfelelő információk, ugyanis ezek fényében hozhatóak csak meg az optimális pénzügyi döntések.
Területi átrendeződés történhet
Az Egyesült Államok gazdasági recessziója átlépheti a kontinens határait. A Fidelity International kelet-közép-európai vezetője, Al-Hilal István úgy gondolja, hogy 85-90 százalékos valószínűséggel az amerikai gazdaságot az év második felében eléri a recesszió.
A befektetők ismét elkezdtek visszavándorolni az amerikai részvénypiacra, illetve a elindult a pénzek visszaszivárgása a fejlődő országba is. Al-Hilal István hozzátette, hogy a kialakult helyzetből a kínai részvénypiac profitálhat leginkább. A Fidelity várakozásai szerint hatalmas tőkebeáramlás várható, ugyanis
- a koronavírus szigorú korlátozásai véget értek,
- dinamikus a fogyasztás és
- a nagybefektetők elkezdték megvásárolni az alulértékelt cégeket.
A kínai részvénypiac potenciális népszerűségének növekedése mögött állhat az is, hogy a járványhelyzet miatti leállás alatt a kínai vezetés azon ügyködött, hogy szigorú szabályozást hozzon létre az ingatlanpiac, a tech vállalatok és a szerencsejáték-szektor vonatkozásában. Ennek következtében számos befektető lépett ki a kínai piacról. Ugyanakkor a tőkekivándorlási folyamatok most fordulni látszanak.
A kamatcsökkentés bizonyos területnek kedvezhet
A gyanítható kamatcsökkentés eredményeképpen hasonló folyamatokat vetít előre a kötvénypiacokon Turner Tibor. Úgy gondolja, hogy nemcsak az elmúlt hónapok, hanem az elkövetkező időszak is a kötvénypiacokról fog szólni nemcsak Amerikában, hanem Európában, ezen belül pedig Magyarországon is. Amennyiben a tényleges trendfordulót mutató inflációs mutatókra alapozva a jegybankok ténylegesen a kamatcsökkenés irányába mozdulnak, akkor az a kötvények teljesítményének kedvezhet. Az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese szerint az Egyesült Államokban vélhetően hamarabb elérkezik a kamatcsökkentés időszaka, mint Európában.
Ezzel ellentétben Cser Tamás nem vár kedvező folyamatokat a részvénypiacokon a recessziós aggodalmak miatt. A Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője azonban nem is vet keresztet a részvényekre. Amennyiben a hetvenes évekig visszatekintünk, amikor a jelenlegihez hasonló infláció volt tapasztalható, akkor láthatjuk, hogy az Egyesült Államokban két eszközosztály volt képes reálhozamot termelni. Ez a nyersanyagok és a részvénypiac alacsonyabban árazott része volt. Ebből kifolyólag most is lehetnek jó pillanatai azoknak a szektoroknak, ahol az árazás nyomott, vagy éppen nem reagálnak olyan hevesen a gazdasági kilengésekre, miközben jó reálhozam-termelő képességgel rendelkeznek. Ide sorolható többek között a távközlési szektor, ugyanis 2-3 évvel ezelőtt a befektetők nem számítottak a 10-15 százalék közötti áremelkedésre.
A kamatcsökkentés és a forint
„Hogy a fenébe ne erősödne egy deviza, ahol ilyen eszméletlen magas a kamat?” – fogalmazta meg a költői kérdést Al-Hilal István. Ennek tetejébe nemcsak a fejlett piacokhoz viszonyítva magas a hazai kamat, hanem a régiós társakhoz képest is.
Ugyanakkor a recesszió kivédéséhez meg kell kezdeni a kamatcsökkentés első lépéseit, ami feltehetőleg ismét 400 forintos érték közelébe lövi az eurót. A kamatcsökkentés mellett szintén ezt az irányt vetíti előre az is, hogy rekordértéket ért el a külföldiek kezében lévő magyar államkötvény-állomány, ami túlszárnyalta már a 7000 milliárd forintos értékhatárt is.
A jelenlegi bizonytalanság és a tartósan magas infláció nem tesz jót a hazai kötvénypiaccal. A részvénypiac felértékelődéséhez pedig szükség lenne fenntartható pályára tett költségvetésre is.
