2023. június 4., vasárnap

Varga Mihály: 70% alá csökkentik az államadósság arányát

Nemrégiben jöttek meg a legfrissebb adatok a magyar államadóssággal és államháztartási hiánnyal kapcsolatban, amelyet a pénzügyminiszter is kommentált. Varga Mihály Facebook bejegyzésében azt fogalmazta meg, hogy a hazai adósságszintet 73 százalék körüli értékre mérsékelték, miközben az uniós átlag ennél magasabb, 86 százalékon van.

– A veszélyes időkben is folytatjuk az egyensúlyi mutatók javítását: csökkentjük a költségvetési hiányt, és még idén 70 százalék alá mérsékeljük az államadósság arányát – írta Varga Mihály pénzügyminiszter.

A negyedik negyedév volt a hunyó

A Makronóm Intézet megjegyzése szerint 2022-ben a kormányzati szektor hiánya magasabb volt, mint ahogyan azt előzetesen várták: a GDP 6,2 százalékának felelt meg. Ezzel szemben a korábban megfogalmazott hiánycél 4,9 százalék volt. Habár a tavalyi arány jóval alacsonyabb, mint az azt megelőző 7,1 százalék, a hiánynak ennél gyorsabban kellene csökkennie.

A deficit ismételten a tavalyi év utolsó negyedévében volt a legmagasabb, ekkor a GDP 13,9 százalékával volt egyenlő. Ez egy évvel korábban 11,8 százalék volt. A magas arány ismét az év végi magasabb összegű kiadásokkal magyarázható: a negyedik negyedévben a kiadások 9,9 ezer milliárd forintot tettek ki, miközben a harmadik negyedévben ez 7,7 milliárd forint volt.

A kiadási és bevételi oldal is növekedett

Az éves adatokat vizsgálva látható, hogy a bevételi és a kiadási oldalon is növekedés ment végbe: a kiadások 19,3, a bevételek 21,8 százalékkal növekedtek. A bevételek között érdemben növekedtek az áfa-bevételek, ennek mértéke 22,5 százalékos volt. Ez a fogyasztás növekedésével és a tartósan magas inflációval indokolható.

Az államadóság alakulása 2022-ben

Az szja-bevételek még ennél is nagyobb mértékben, 47,8 százalékkal növekedtek. Ez viszont ne tévesszen meg senkit, ugyanis ehhez hozzájárult, hogy a 2022-ben végbement adóvisszatérítést már nem 2022. évi kiadásként, hanem 2021. évi alacsonyabb bevételként kell elszámolni az eredményszemléletű módszertan alapján. Ez tehát a 2021-es hiányt csorbította, a visszatérítés hiányában az lett volna alacsonyabb – részletezte Regős Gábor vezető elemző.

Az államadósság és a kiadási oldal

A kiadási oldalon fontos kiemelni a munkabérek emelkedését, ami 15,8 százalék volt. Ez azonban épphogy meghaladja a tavalyi inflációt. A beruházások elhalasztása szintén érezteti hatását az adatokban: a növekedés csupán 1,7 százalék volt, ami reálértéken jelentős csökkenés.

A kamatkiadások másfélszeresre növekedtek, ami a tetőző infláció miatti magasabb kamatkörnyezettel magyarázható. Mindez azt is jelenti, hogy fontos lenne a pénzforgalmi hiányt csökkenteni, ugyanis a jelenlegi kamatok mellett az államadósság finanszírozása is csak drágán lehetséges.

Ebben segítséget jelentene az uniós források tényleges beérkezése, ugyanis az csökkentené a finanszírozási igényt. Az viszont mindenképp jó hír, hogy a 76,6 százalékos GDP-arányos államadósság 73,3 százalékra csökkent, ami lényegesnek mondható. Az államadósság leszorítása a nominális GDP egyötödöt meghaladó növekedéséből származik, ehhez kisebb arányban a gazdasági növekedés, nagyobb arányban pedig magas infláció járult hozzá.

Mindez azt is magába foglalja, hogy valamelyest fellehető ebben az államadósság elinflálása. Ez viszont nem ilyen egyszerű: a magas infláció magas környezetet von maga után, ez megnöveli a finanszírozási költségeket, azaz elvégre a hazai államadósság nem inflálható el ennyire egyszerűen – részletezte Regős Gábor.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük