A jegybank legfrissebb statisztikáiból kiderült, hogy rekord magasan állt februárban a betétkamat. Ugyanakkor ez az ügyfelek számára nem jelent jó hírt, hiszen a bankok többségénél a lekötött betéti kamat ugyanúgy nulla százalékon áll. Az átlagos ügyfelek tehát nem tudják olyan jól lekötött betétbe helyezni megtakarításukat, ahogyan azt a jegybank statisztikája szerint elviekben lehetne.
Rekord értéken a betétkamat
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint emelkedik a betétkamat: februárban egy átlagos háztartás már 12,1 százalékos kamatot érhitetett el lekötésére. Az elmúlt 22 évben – amióta a jegybank saját statisztikával rendelkezik – erre még nem volt példa. A történelmi csúcsot megdöntő átlagos betétkamat viszont az átlagos lakossági ügyfelek számára nem érhető el. A bárki által igénybe vehető ajánlatok közül a legjobb lehetőség sem közelíti meg a 12 százalékos csúcsértéket.
Vannak olyan bankok is, amelyek a lakossági betétekre 10 százalékot meghaladó kamatot biztosítanak, ugyanakkor a pénzintézetek többségénél az a jellemző, hogy nulla százalék körüli betétkamat jár a lekötött összegre. Ebből arra is következtethetünk, hogy a bankoknak nincs szüksége az ügyfelek ilyen jellegű megtakarításaira.
A jegybank statisztikáiban is érdekességeket lelhetünk fel. Míg a háztartások átlagos betétkamata meghaladja a 12 százalékot is, ez leszűkítve a “lakossági” betétekre már csak 7,74 százalékos szinten állt februárban. Ez azt jelenti, hogy a rekord betétkamattal nem a lakosság járt jól, hanem feltehetőleg az ezen kategóriába sorolt nonprofit szektort jutalmazták a bankok.
Érdekes adatokat tett közzé az MNB
A statisztikában szintén furcsaság, hogy az elmúlt hónapok alatt végig ezer milliárd forint körüli értéken állt a lekötött betétek szerződéses összege, viszont a lekötött betétállomány nem is bővült. Ráadásul nemcsak, hogy nem bővült, hanem most áll az elmúlt 22 év adatai szerint az egyik legkisebb értékén, mindössze 2389,1 milliárd forinton. A statisztikai nyilvántartásban mindössze egyszer volt ennél alacsonyabb az érték. Ez 2020 márciusa, a koronavírus-járvány tomboló időszaka volt. Ekkor a lakosság csapatostul váltotta készpénzre megtakarítását, akkor egymilliárd forinttal volt alacsonyabb a lakosság lekötött betétjének volumene.
Az új lekötött betétek kimondottan magas összege, valamint a mélypontot súroló lekötött betétállomány igencsak ellentétes folyamatokat mutat. Mit jelent ez? Ez azzal magyarázható, hogy néhány privátbanki vagy különleges ügyfélkör számára a pénzintézetek akár 18 százalékos jegybanki betétben is el tudják helyezni az összeget. Viszont a magas számot az indokolja, hogy az összeg napi elhelyezése minden nap egy új szerződésnek számít. Összességében tehát egy kis számú szegmens naponta lekötött pénze miatt tűnik úgy, hogy magasak a betéti kamatok. Egy átlagos banki ügyfél ebből pedig sajna nem részesülhet.
Cserébe van állampapír!
A lakosság is felismerte, hogy az alacsony – vagy inkább nulla közeli – betétkamat és a tartósan magas infláció együtt nem jó párosítás, így egyre kevesebb pénzt tartanak bankbetétekben. Az év első hónapjában 333,5 milliárd forintot vettek ki a bankokból, viszont a csökkenés már hamarabb elkezdődött. Februárban viszont teljesen ellentétes folyamatok körvonalazódtak: a bankbetétek összege 105,7 milliárd forinttal növekedett. Ez feltehetőleg olyan tényezőkkel magyarázható, mint a 13. havi nyugdíj, amelyet február végén írtak jóvá a számlákon. A hónap végén a teljes bankbetétállomány 9862,8 milliárd forinton zárt.
Gyaníthatóan ez az indok generálta azt is, hogy februárban megközelítőleg 14 milliárd forintos mérséklődés ment végbe a folyószámlahitelek állományában. Ez tehát azt jelenti, hogy alacsonyabb volt a mínuszos számlák száma, mint január végén.
Az év első hónapjának értékpapír-értékesítésre vonatkozó statisztikákból az is kiderült, hogy a lakosság nem elégedett a jelenlegi betétkamatokkal. A legkedvezőbb, 10 százalékot meghaladó banki konstrukciónál is nagyobb a kamatadómentes állampapírok népszerűsége, mellyel a lakossági befektetők akár 16 százalékos kamathoz is juthatnak. A betétkivételekkel szinte közel megegyezik az az összeg, amelyet a lakosság januárban állampapírba helyezett. Ez 336,8 milliárd forint volt.
